A felmérések arra mutattak rá, hogy a nők kevésbé érzik jól magukat városban, mint a férfiak. Ugyanakkor teljesen más igényeik vannak, másként közlekednek. Amíg a férfiak többsége előszeretettel használja a kocsit, a nők többsége tömegközlekedéssel jár. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a nők tudatosabbak a háztartási hulladék különválogatásában. Többek között ezek azok a tények, amelyek arra mutattak rá, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet nemi aspektussal is fel kell ruházni – hangzott el ma Belgrádban az éghajlat-politika, illetve a klímaváltozás negatív hatása elleni küzdelemben tett innovációk témájában tartott konferencián.
A konferencia résztvevői (Miklós Hajnalka felvétele)
Jadranka Joskimović eurointegrációs miniszter rámutatott arra, hogy az éghajlat védelme azon témák egyike, amelyek mindenkit érintenek. Szerbia már kifejezte szándékát, hogy aktívan részt vesz a környezetvédelemben, és a klímaváltozás elleni harcban. Erre kötelezi az országot a világban nagy elismerésnek örvendő hazánk fia, Milutin Milanković klimatológus emléke is. Kiemelte, Szerbia fenntartható fejlődéssel kíván társulni a fenntarthatóan fejlődő EU-hoz. Így az illetékesek egy fenntartható platform megfogalmazásán munkálkodnak, valamint olyan alap létrehozásán, amivel az energiahatékonyságot kívánják támogatni, illetve egy zöld alapot is létrehoznak.
A konferencián a zöld-, az okos- és az energiatakarékos épületek álltak a beszélgetés középpontjában. Milena Zindović a ŽAD (Žensko Arhitektonsko Društvo) tagjaként arra mutatott rá, hogy minden polgárnak, nemtől függetlenül, jól kell éreznie magát a környezetében, hogy azt magáénak érezze és ebből kifolyólag vigyázzon rá.
Dragana Korica, a Szerbiai Zöld Építkezés Tanácsának képviseletében azokra az újításokra mutatott rá, amelyek már nemcsak az épületeket teszik zölddé, energiahatékonnyá, hanem ezen túllépve a tágabb környezetünket is. Kitért arra, hogy az EU kötelező erejű energiaügyi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki maga elé. A legfontosabbnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését jelölte meg, illetve a teljes energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások arányának növelését. A 2030-ig terjedő időszakra kitűzött stratégiai célok szerint az új épületeknek teljesen energiahatékonyaknak kell lenniük, 2050-re pedig minden épületet ehhez az elváráshoz kell igazítani, hiszen általános elvárás, hogy nullára csökkenjen a gázkibocsátás is.
Egyes államokban már realitás az önellátó épületek működése. Amszterdamban pl. egy újabb zöld-épület megépítését tervezik, hiszen a korábbi beruházás meghozta a várt eredményeket. Építésekor a legdrágább épület volt, ma viszont a legolcsóbb, hiszen teljesen önellátó. Szerbiában a pénz az egyedüli akadály egy-egy önfenntartó objektum megépítéséhez.
Tatjana Stratimirović, az Integra Aktív House projektumról elmagyarázta, hogy az obrenovaci áradások után olyan ház megépítését tervezték meg, amelyhez természetes építőanyagokat használtak fel, és alkalmaztak minden rendelkezésre álló alternatív energiaforrást, hogy teljesen önellátó legyen. Szavai szerint az ilyen ház felépítése nem drágább egy hagyományos ház építésénél, ám a prototípus megépítése, amivel bizonyíthatnák a funkcionális voltát, támogatás híján még nem készült el.
Anyagi támogatás híján nem tudták végül ötletüket megvalósítani a Belgrádi Egyetem építészeti, elektrotechnikai és gépészeti karának hallgatói sem, akik még 2016-ban közös projektumukkal vettek részt a Solar Decatlon megmérettetésen, és a több mint száz projektum közül az övékét választották be a legjobb húsz közé. Nekiláttak az épület megépítéséhez, de végül sem az állam, sem a nagy építési vállalatok nem látták érdemesnek arra, hogy darabjaiban elszállítsák Dubaiba, az egyetemi hallgatók kísértében. Az Egyesült Arab Emírségekben a parcella így két hét múlva, amikor sor kerül a megmérettetésre, üresen várja majd az építészet jövőbeli kiválóságait.
