Szerbia bezárná Pandóra szelencéjét

Az ENSZ Közgyűlésének 73. ülésszakán felszólaló Ana Brnabić a Szerbia átalakulásába vetett hitéről biztosította hallgatóságát, de kitért a világot sújtó aktuális problémákra is, mint amilyen a klímaváltozás, a migránsválság, a terrorizmus, az erősödő populizmus és a társadalmak megosztottsága. Szerbia szeretne észszerű lenni, kevésbé érzelmes, szeretné háttérbe szorítani a mitológiát, büszke lenni győzelmeire, nem pedig a vereségeire, olyan ország kíván lenni, amely büszke lehet a váratlanul kötött új barátságokra, és nem a gyűlöletet tartja életben – emelte ki a kormányfő. Mint hozzátette, Szerbia a változás útján jár. Jó úton halad, hogy sikeres, dinamikus, kreatív és innovatív ország legyen, amelynek helye van az európai közösségben – nyomatékosította beszédében a szerb miniszterelnök.

– Sokan felteszik a kérdést, hogy miért akar Szerbia az Európai Unióhoz csatlakozni, amikor mások éppen elhagyják. Ugyanezt a kérdést én is gyakran felteszem magamnak. Amikor az ember nem biztos a válaszokban, érdemes visszakanyarodnia az alapvető értékekhez. Az EU alapvető értéke és erénye a béke. Ez sokkal fontosabb a gazdaságnál, a kereskedelemnél vagy a nyitott piacnál. Az EU békeprojektum, méghozzá igen sikeres. Szerbia része óhajt lenni ennek a projektumnak. Szerbiának és a balkáni régiónak, amit oly gyakran puskaporos hordóként emlegetnek, békére van szüksége – fogalmazott Brnabić.

A szerb miniszterelnök a folytatásban Szerbia átalakulásáról értekezett. Beszámolt a köztársasági hatalom által foganatosított reformokról, amelynek középpontjában szavai szerint az ország polgárai állnak. Szerbia ma Európa egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, mind több külföldi beruházás érkezik az országba – emelte ki Brnabić, majd ezt követően tért ki Koszovó témájára, megállapítván, hogy ez a kérdés az ENSZ tagállamait is megosztja: a tagállamoknak csupán kevesebb mint a fele ismeri el Koszovó államiságát. Szerbia az elmúlt egy évben fáradtságot nem ismerve igyekezte bezárni Pandóra szelencéjét, amit Pristina nyitott ki tíz évvel ezelőtt, az államiság kikiáltásával – hallhatták az egybegyűltek, mint ahogyan azt is, hogy Szerbia Koszovó tekintetében is a pragmatikus, észszerű, fenntartható és kompromisszumra épülő megoldás felkutatására törekszik.

– Szerbia felelősségteljesen viszonyul a fiatalokhoz. Miattuk szeretnénk békét és stabilitást teremteni a térségben. Az általam irányított kormány figyelmének középpontjában a fiatalok állnak, valamint az oktatás. Fiataljainkat gondolkodni kell megtanítanunk, nem pedig arra, hogy mit gondoljanak. Nemcsak Szerbiának, hanem nekünk mindannyiunknak az eddigieknél sokkal többet kell az oktatásba fektetnünk. Innovatív, bátor és szabadon gondolkodó emberekre van szükségünk, akik szabadabb, igazságosabb és élhetőbb világot teremtenek. A jövő világában az embereket nem bőrszínük vagy származásuk, hanem értékrendjük és meggyőződésük alapján ítélik majd meg – taglalta Brnabić.

Ezt megelőzően a szerb miniszterelnök António Guterres ENSZ-főtitkárral találkozott. A felek elsősorban Koszovóról és az UNMIK szerepéről beszélgettek. Az ENSZ számára Koszovó nem állam – húzta alá Guterres, kiemelvén, hogy az ENSZ támogatja Belgrád és Pristina majdani megállapodását. Brnabić arra kérte a főtitkárt, hogy az UNMIK a jövőben is maradjon Koszovóban, méghozzá eddigi mandátumának módosítása nélkül, majd arról biztosította, hogy Szerbia a Belgrád és a Pristina közötti megállapodást szorgalmazza, nem szeretné az idők végezetéig nyitva hagyni ezt a kérdést.