Sajtótájékoztatón mutatták be ma Szabadkán a Magyar Mozgalom–Zsoldos Ferenc jelöltlistát, valamint a tömörülés választási programját, amellyel a november 4-én, a nemzeti tanácsi választásokon versengenek a 35 tagú Magyar Nemzeti Tanács képviselői helyeiért.
Gergely Árpád felvétele
„Zsarnokság kontra szabadság” – ez a Magyar Mozgalom (MM) egyik mottója, amely arra is választ ad, miért indul a tömörülés a nemzeti tanácsi választásokon – emelte ki dr. Zsoldos Ferenc listavezető, az MNT tagja. Mint hozzátette, az elhangzó vádak ellenére az MM nem oka a vajdasági magyar közösségben bekövetkezett szakadásnak, hanem annak következménye. Azok alapították a mozgalmat, akik nem tudtak azonosulni a 2012-ben kezdődő folyamatokkal, az önkényuralommal, a szabadság elfojtásával és a döntéshozás központosításával – emelte ki Zsoldos, mondván, a mozgalom a szabadságot és a hitet szeretné visszaadni a vajdasági magyarságnak.
– November 4-én a vajdasági magyarság két lista közül választhat. Az egyik a jelenleg uralkodó, központosított rendszert, az MM listája pedig ennek az ellentétét képviseli. Szeretnénk, ha a magyar emberek újra szabadok lennének és közösen döntenének a számukra fontos kérdésekben. Listánkon 35 jelölt indul, közöttük számos olyan van, aki a múltban már bizonyította tettrekészségét a vajdasági magyarság érdekképviseletének folyamatában. Van köztük volt MNT-elnök és MNT-tag, volt polgármester és újságírók, valamint egyetemi tanárok. Olyan személyekről van szó, akik hisznek a változásban, és van elég bátorságuk nevüket adni a listához. Programunk is van, mind a négy alapterület vonatkozásában. Az MNT 2010-ben elfogadott programját szeretnénk folytatni. Ezt részben az MNT későbbi összetétele is folytatta, ám bizonyos elemeit, programjait lesöpörte az asztalról. A hivatalos nyelvhasználat és a tájékoztatás területén a leginkább szembeötlő a leépülés. Kampányunkban kizárólag önkéntesek vesznek részt, mi nem kívánunk élni azokkal a kampánymódszerekkel, amelyeket a Magyar Összefogás mögött álló VMSZ alkalmaz. Nem szándékozunk senkit zaklatni sem otthonában, sem telefonon, és nem telepszünk rá a meglévő kulturális, vallási és tudományos rendezvényekre, ehelyett beszélgetni tervezünk az emberekkel. Nem megvásárolni szeretnénk az embereket, hanem ismét elnyerni a bizalmukat. Egyébként nem az a legfontosabb, hogy az MM-ben higgyenek, hanem az, hogy higgyenek újra a vajdasági magyar jövőben, hiszen ez veszett el, és az anyagi nehézségek mellett ez a másik oka annak, hogy a magyarok tömegesen elhagyják szülőföldjüket – taglalta Zsoldos Ferenc.
A listavezető értékelése szerint a részvételi arány alacsonyabb lesz, mint négy évvel ezelőtt – akkor nagyjából 55 ezer voksot adtak le –, azzal kapcsolatban viszont nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, mennyi szavazatot szerez meg a nevével fémjelzett lista. Mint hozzátette, a mozgalom elsősorban nem a VMSZ-szel verseng, hanem a passzív szavazókkal, akik – szavai szerint – rengetegen vannak.
Válaszolva lapunk azon kérdésére, hogy szerinte a társadalom megélhetési gondokkal küzdő rétegét mennyire érdekli a nemzeti tanácsi választás vagy a Magyar Összefogás és a Magyar Mozgalom, illetve a kettő közötti ellentét, a listavezető a Maslow-piramis – Maslow-szükséglethierarchia – elméletére emlékeztetett, kiemelvén, hogy a piramis első szintjén az alapvető élettani szükségletek kielégítése található.
– A vajdasági magyarságot hatványozottan érinti az elszegényedés. A támogatások ellenére a magyar emberek többsége belesüpped a szegénységbe. Ez azt eredményezi, hogy az emberek elsősorban alapvető létszükségéleteik kielégítésére összpontosítanak, és kevésbé tudnak hinni az ideákban vagy a magasröptű gondolatokban. Ezen a ponton kell emlékeztetni az elit felelősségére, amely az, hogy minden esetben feltételek nélkül, érdekeit félretéve segítse saját népét. Ezt hiányolom a mostani rendszerből, amely kihasználva az emberek szegénységét, saját hatalma megtartásának céljával segít az embereknek – fogalmazott Zsoldos Ferenc.
