Aleksandar Vučić államfő, Vlagyimir Putyin, Oroszország elnökének látogatását követően kiemelte, Szerbia további államvezetőket lát vendégül. A hír hallatára a szerb sajtó azzal kezdett el foglalkozni, hogy akár Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, illetve Angela Merkel, Németország kancellárja is Szerbiába látogathat még az idén.
Vučić úgy nyilatkozott, tavasszal Emmanuel Macront, Franciaország elnökét, az év második felében Hszi Csin-Pinget, Kína elnökét látja vendégül Belgrád, de hozzátette, hogy más államfők érkezésére is számít. Ez a kijelentés vetette fel annak lehetőségét, hogy akár Donald Trump is tiszteletét teheti Szerbiában.
A Prva televízió reggeli műsorában Vladimir Vuletić szociológus és Stanko Crnobrnja, a Média és Kommunikáció Kar tanára járta körbe ezt a kérdést. Vuletić szerint Szerbia egyedüli lehetősége abban rejlik, ha jó kapcsolatot ápol mindegyik nagyhatalommal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Kínával, az Európai Unióval és mindenekelőtt Oroszországgal. Ám a jó viszony kialakítása nem elég, ezeket a kapcsolatokat ápolnia kell, magasabb szintre emelni és fejleszteni.
Ma több bulvárlap, a Srpski telegraf, a Kurir már kész tényként közölte Donald Trump szerbiai látogatását. Stanko Crnobrnja szerint ez a hírszenzáció csak az adott napilap népszerűsítését szolgálja, habár valóban pozitív következményei lennének annak, ha az amerikai elnök ellátogatna Szerbiába, tekintettel arra, hogy már évek óta figyelmen kívül hagyja Szerbia érdekeit a különböző nemzetközi fórumokon. Trump fellépése merőben eltér az eddigi amerikai elnökök politikai magatartásától, rombolja az eddigi megszokott hagyományokon alapuló kommunikációt. Éppen ezért elképzelhető, hogy ellátogasson Szerbiába. Hozzátette, Putyin és Trump látogatása egy azon évben, csak erősítené Szerbia pozícióját a Balkánon. Szavai szerint eljött annak az ideje, hogy végre akár Trump járuljon hozzá ahhoz, hogy lecsillapítsa a kedélyeket ebben a régióban.
Felmerül a kérdés, miért vált Szerbia annyira érdekessé, hogy a nagyhatalmak államfői érdeklődni kezdjenek Szerbia iránt. Vuletić rámutatott, Szerbia a Belgrád–Priština párbeszéd miatt került a nemzetközi figyelem középpontjába, de az egész Nyugat-Balkánon stabilizálni kell az államok közti viszonyokat. Hozzátette, Szerbia jövője sem Amerikától, sem Oroszországtól nem függ, hanem éppen az Európai Uniótól, ezért van olyan nagy jelentősége a Németországgal kialakított viszonyoknak.
