Oroszország elkezdte felhasználni a területén befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan államok hasonló intézkedéseire. Ezzel a hírrel „örvendeztette” meg a minap Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a másik oldalt.
Moszkva sok nyugati befektető és vállalat vagyontárgyait és pénzét fagyasztotta be röviddel azután, hogy az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háborújára válaszul külföldi kormányok tucatjai vezettek be büntető intézkedéseket Oroszország ellen. Ennek részeként zárolták a területükön őrzött orosz állami pénztartalékokat, majd úgy döntöttek, hogy az ebből származó kamatokat Ukrajnának utalják.
Válaszként az orosz kormány most jelezte: az általa lefoglalt nyugati vagyoneszközökből származó bevételeket ugyanolyan eljárás alá vonja. Az így beszedett összeget pedig saját belátása szerint hasznosítja.
Becslések szerint a Nyugat 288 milliárd dollár értékű vagyont és befektetéseket veszíthet el Oroszországban. A számokból az is kiderül, hogy az EU járna a legrosszabbul, hiszen részesedése ebből az összegből csaknem 223,3 milliárd dollár.
Az ukrajnai háború kezdete óta az EU és a világ hét legfejlettebb iparú országa, a G7-csoport (az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada, Franciaország, Németország és Olaszország) blokkolta a saját területén őrzött orosz jegybanki (vagyis állami) tartalékokat (valutákat és egyéb értékpapírokat), összesen mintegy 300 milliárd dollár értékben. A vagyon zöme készpénz, valamint brit, francia, kanadai, német és osztrák államkötvény. Az intézkedés azoknak a szankcióknak a része, amelyekkel külföldi kormányok sújtották Oroszországot az Ukrajna ellen indított katonai agressziója után.
A lefoglalt összeg nagy része, mintegy 220 milliárd dollár az Unióban található, főként a belgiumi székhelyű Euroclearnél, amely a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének számít. Becslések szerint a befagyasztott eszközök kamatainak értéke évente 3-4 milliárd euró lehet. Az Euroclear tavaly csaknem 4,4 milliárd euró kamatbevételhez jutott a zárolt pénzeszközök révén. Brüsszel azt állítja, hogy ezek a hozamok, illetve bevételek nem minősülnek állami eszköznek, így azokat még a zárlat feloldása után sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
A G7-országok vezetői júniusban megegyeztek abban, hogy 50 milliárd dollár hitelt biztosítanak Ukrajnának a – külföldi, elsősorban európai uniós és amerikai bankokban – befagyasztott orosz állami vagyon kamataiból, nyereségéből. Az Egyesült Államok 20 milliárd dollárt ígért ebből az összegből. Októberben az EU is támogatásáról biztosította a pénz folyósítását, sőt arra is kötelezettséget vállalt, hogy a hitel maradék, nagyobb részét maga biztosítja.
A Kreml lopásnak minősítette ezeket az intézkedéseket, és drámai következményekre figyelmeztetett. Közölte: Oroszország is megteheti, hogy ne térítse vissza a nyugati országok pénzét.
Vlagyimir Putyin többször is megüzente: az eljárás „nem marad büntetlenül”. Az orosz államfő ugyanakkor azzal is megvádolta a Nyugatot, hogy „valamilyen jogi alapot” próbál találni a befagyasztott eszközök és devizatartalékok teljes kisajátítására. Szerinte ez az eljárás „nyilvánvalóvá tenné” minden ország, vállalat és befektetési alap számára, hogy vagyoneszközeik és devizatartalékaik nincsenek biztonságban Nyugaton.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának (duma) elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy ilyen esetben Moszkvának jogában áll elkobozni a nyugati vagyont. A Putyin közeli szövetségesének tartott politikus többször is figyelmeztetett arra, hogy Moszkva válaszképpen elkobozza az általa hozzáférhető uniós értékeket, ha Brüsszel „ellopja” a másét és Ukrajnának adja. Hangsúlyozta azt is, hogy szükség esetén sokkal több értéket vesznek el az érintettektől, mint amennyi a befagyasztott orosz vagyon az EU-ban.
Az Unió és a G7-csoport Ukrajna túléléséért vívott harcának támogatására szánja a vaskos összeget, amelyet hitelként folyósít részletekben. A jövő évtől kezdve várhatóan már rendszeres időközönként.
Brüsszel küldött már a nyáron Kijevnek a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből (védelmi és újjáépítési célokra), de „csak” másfél milliárd eurót. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint a pénzt a legszükségesebb fegyverek, légvédelmi eszközök és tüzérségi lőszer beszerzésére, továbbá a hadsereg fejlesztésére és a majdnem teljesen szétbombázott energiaszektor téli felkészítésére szánják. Javasolta ugyanakkor, hogy a Nyugat tegye rá a kezét a területén fellelhető teljes orosz vagyonra, s az így szerzett pénzt fordítsa Ukrajna védelmére, a háború befejezése után pedig az ország helyreállítására. A meghatározó nyugati nagybankok azonban ellenzik a befagyasztott vagyontárgyak elkobzását. Attól tartanak, hogy ez idővel költséges pereskedésekhez és a nemzetközi pénzügyi rendszer bizalomvesztéséhez vezethet. Arról nem is beszélve, hogy az orosz válaszlépéseknek szintén komoly pénzpiaci, gazdasági és jogi hatásai lennének.
