A kínai gazdasági fejlődés lassulása, a digitalizáció és a sajtószabadság is a fő témák között voltak a tegnap megkezdődött davosi Világgazdasági Fórum első napján, melyen a világ 115 országának és gazdaságának mintegy háromezer képviselője vesz részt. Globalizáció 4.0: Globális kihívások a negyedik ipari forradalomban címmel vették kezdetüket tegnap a tanácskozások, melyeken a várakozások szerint szó esik majd a világ fejlődésének egyenlőtlenségéről, a nacionalista és populista politikák erősödéséről, az új ipari forradalom, automatizált ipari rendszerek lehetőségeiről és hátrányairól. A négynapos konferencián ott van Aleksandar Vučić szerb államfő is, aki részt vett a média szabadságáról szóló panelvitán. Az államfő még Davosba érkezése előtt bejelentette, hogy számos magas rangú tisztségviselővel találkozik majd, többek között Angela Merkel német kancellárral és Johannes Hahn uniós bővítési biztossal is tárgyal.
Fotó: Beta
Az AP hírügynökség jelentésében arra is kitért, hogy a vállalkozói réteg képviselői nem vehetnek részt ingyenesen ezen a rangos tanácskozáson. A korporációknak részvételi díjat kell fizetniük, legalább 60 ezer frank értékében, de ha stratégiai partnerei szeretnének lenni a rendezvénynek, akkor 600 ezer svájci frankot is legombolhatnak. Ez nem minden. A fórumra az üzletemberek csak meghívóval érkezhetnek, ami nem kevesebb mint 27 ezer frankba kerül. Térítésmentesen a civil szervezetek képviselői, a nemkormányzati szervezetek tagjai, az ENSZ tisztségviselői, továbbá a kormányok kiküldöttjei juthatnak be.
Várhatóan a Brexit is a kiemelkedő témák között lesz, továbbá az, hogy a tervezettnél lassabb fejlődést mutat ismét a világgazdaság.
A sajtószabadságot taglaló tegnapi tanácskozáson Aleksandar Vučić államfő azt mondta, hihetetlennek gondolta, hogy Szerbiában történjék meg a következő újságíró-gyilkosság, amikor egy újságíró erről beszélt korábban. Mint mondta, szerencsére ez a mai napig nem történt meg, de más uniós államokban megtörtént és Szerbiában is intéztek támadásokat újságírók ellen. Egy helyi újságíró esetét említette, aki az önkormányzati hatalom ellen írt, s később felgyújtották a garázsát, a tűz pedig átterjedt az egész házra, veszélyeztetve ezáltal a családjának a biztonságát is. Mint mondta, ekkor kezdett újra gondolkodni a korábban hallott becslésen, mely szerint Szerbia lehet a következő állam, ahol újságírót ölnek meg. Tíz napon belül pontot tesznek a hatóságok a felidézett esetnek a végére, jelentette ki, az elkövetőt már letartóztatták, de a megrendelőt még nem.
„NEM ÉRDEMELTEM MEG, HOGY ITT LEGYEK”
Hozzátette, elégedett a hazai gazdasági reformokkal, de sok minden mással elégedetlen, például a médiában uralkodó helyzettel. Véleményének adott hangot, hogy nem érdemelte meg, hogy felszólalhasson a sajtószabadsággal kapcsolatos panelen, mert ezen a téren Szerbia rossz osztályzatokat kap az utóbbi időben. A hazai média polarizált, sok a gond ebben az ágazatban, fogalmazott. Kíméletlenül fel kell lépni az újságírókkal szembeni támadások ellen, értékelte Vučić Davosban. Hozzátette, felkérte a Riporterek határok nélkül képviselőit arra, segítsenek Szerbiának megoldani a véleményszabadság kérdését, s a kormánynak is mutassanak utat arra vonatkozóan, melyik a sajtó finanszírozásának a lehető legmegfelelőbb módja.
Mínusz 14 fokban gyülekeztek tegnap reggel a fórum résztvevői (Fotó: Beta)
IRREÁLIS PANASZOK
Vučić kifejtette, Szerbiában nem büntetik az álhírek terjesztőit, a kormány nem is tudja, hogyan tehetné ezt meg, ha lépne, rögtön a szabadság korlátozásával vádolnák meg. „A tények kimentek a divatból, ma az érzelmeket lehet igazán eladni”, fogalmazott az államfő, aki nem tartja reálisnak, hogy bár jelentős gazdasági eredményeket ért el az állam, most is sokan a rossz helyzet miatt panaszkodnak.
Reményét fejezte ki, hogy amikor egy vagy két év múlva ismét a sajtószabadság helyzetéről kell szólnia Davosban, ugyanolyan büszkén beszélhet a témáról, mint amilyen elégedettséggel ma beszélni tud a végrehajtott pénzügyi-gazdasági reformokról. Az N1 hírtelevízió kérdésére válaszolva azt mondta, megváltoztatta a viszonyulását e hírcsatornával szemben az egyik újságíró kérésére, nem nevezi azt többé „amerikai televíziónak”, még ha szerinte ezzel semmilyen valótlanságot sem állított. Kritizálta az ellenzék hozzáállását az újságírókhoz. Vučić kifejtette, hogy ő az egyetlen politikus az országban, akinek a sajtótájékoztatóira minden médiaház képviselője eljöhet, míg az ellenzék egyeseket be sem hajlandó engedni.
BORÚLÁTÓ CÉGVEZETŐK
Egy másik panelen a kínai gazdaság fejlődésével foglalkoztak tegnap. Most már biztosra vehető, hogy az ázsiai óriás növekedése a 2018-ban látott 6,6 százalékról 6 százalékra csökken az idén. A kínai kormány pénzügyi ellenőrző szervének jelenlévő tisztségviselője azonban úgy értékelt, hogy mindez még nem jelenti a gazdaság összeomlását. Véleménye szerint a növekedés lassulása annak is köszönhető, hogy az ingatlanpiac nem várt mértékű csökkenést hozott.
A fórum első napján szó esett a PricewaterhouseCoopers (PwC) szaktanácsadással foglalkozó cég felméréséről is, melyben rámutatott arra, hogy a nagy korporációk vezetői borúlátóbbnak számítanak, mint egy évvel korábban. Bob Moritz, a PwC igazgatója elmondta, hogy 91 ország 1300 vállalatvezetőjét kérdezték, s kiderült, hogy a szigorú szabályozások és a megbízhatatlan politikai körülmények miatt 30 százalékuk csökkenésre számít, hatszor többen vannak, mint tavaly. Az amerikai igazgatók 98 százaléka aggodalommal figyeli az USA és Kína közötti gazdasági kapcsolatok romlását.
NEM JÖNNEK EL
Mint arról korábban írtunk, több jelentős politikus mondta le az idei részvételét: nem jön el Donald Trump amerikai elnök a kormány pénzügyi zárlata miatt, Emmanuel Macron francia elnök a tüntetések miatt, Theresa May brit kormányfő a Brexit körüli huzavona miatt. Kínából csak alelnök érkezik. Jelen lesz viszont Angela Merkel német kancellár, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Bill Gates milliárdos, a Microsoft alapítója és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője is.
