A globalizációs és digitális korra jellemző kihívásokkal, a vártnál gyengébb gazdasági mutatókkal is foglalkozó Davosi Világgazdasági Fórumon Aleksandar Vučić szerb államfő ma Suma Chakrabartival, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével tárgyalt. A találkozón a szerb elnök elégedetten beszélt az ország és a pénzügyi intézmény közötti eddigi együttműködésről, melynek keretében a bank olyan projektumok megvalósítását finanszírozta, mint például a Niš–Merdare autóút építése, öntözőrendszerek üzembe helyezése, elektromos meghajtású vonatok beszerzése a regionális közlekedés fellendítése, fejlesztése céljából. A megbeszélés során Chakrabarti úgy fogalmazott, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank továbbra is nagy segítséget nyújt az olyan cégek működtetéséhez, amelyek a magánszektor és a közszféra partnersége vagy koncessziós pályázatok révén jöttek létre. Az utóbbiról a Nikola Tesla Repülőtér koncessziós megállapodása, pénzügyi terve is tanúskodik.
Suma Chakrabartival, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnökével (Fotó: Beta/AP)
Aleksandar Vučić Khadim Abdulla Aldareivel, a Szerbiában is üzletelő egyesült arab emírségekbeli Al Dahra vállalat igazgatóhelyettesével is találkozott a svájci üdülőhelyen. Mint ismeretes, az Al Dahra 2018 végén vásárolta meg a Beograd Mezőgazdasági Korporáció (PKB) vagyonát 105 millió dinárért, továbbá december 14-én törlesztette a fővárosi önkormányzatnak a vagyonadóként évek során felhalmozódott adósságot.
Sebastian Kurz osztrák miniszterelnökkel és Wolfgang Ischinger német diplomatával is szót váltott az államfő. Az utóbbinak azért tulajdonított a sajtó nagyobb jelentőséget, mert Ischinger korábban a Koszovóról szóló nemzetközi tárgyalásokon is részt vett. Kurz a szerb elnökkel való találkozót megelőzően hazájának európai prioritásairól és a globalizációs változásokról beszélt egy panelvitán.
A NYOMÁSGYAKORLÁS CSAK PARAVÁN?
A szerb elnök legfontosabb davosi találkozója minden kétséget kizárva az Angela Merkel német kancellárral folytatott tagnap esti négyszemközti megbeszélés volt. Vučić a találkozót értékelve elmondta, most már teljesen biztos abban, hogy Németország határozottan ellenzi Pristina legutóbbi lépéseit, melyekkel százszázalékos vámilletéket vezetett be a szerbiai és a bosznia-hercegovinai termékekre. Az államfő azt mondta, Németország a zavartalan regionális kereskedelem elszánt támogatójának számít, s ez világossá vált számára a Merkellel folytatott eszmecsere során. Vučić közölte, hogy beszéltek arról, miként lehetne feloldani a vámilletéket, és hogyan folytatni a megkezdett dialógust Belgrád és Pristina között, mely éppen ennek az egyoldalú koszovói intézkedésnek a következtében szakadt meg. A Nyugat-Balkán jövőjét is megvitatták.
– Hogy valóban olyan erős nyomás nehezedik-e Pristinára, mint amilyennek azt egyesek láttatni szeretnék, vagy csupán arról van szó, hogy ez a „nyomásgyakorlás” paravánként szolgál más, egyéb intézkedésekhez, erről nem kívánnék most beszélni. Ahhoz azonban nem fér semmi kétség, hogy Németország határozottan ellenzi a normális kereskedelmi kapcsolatok megbontását a régióban – fejtette ki az újságíróknak adott nyilatkozatában Vučić.
MERKEL ASSZONY MOSOLYA
Mint mondta, Németország a tőke, az áru és a szolgáltatások szabad áramlásának köszönhetően tett szert akkora befolyásra és hatalomra, amekkorával ma rendelkezik, ezért ez az állam nem tudja elfogadni, ha valaki gátolja az áru szabad mozgását. Arra a kérdésre, hogy mit jelentett Merkel mosolya a találkozó elején, s hogy ugyanilyen optimizmussal teltek-e a következő, zárt ajtók mögötti percek, Vučić azt válaszolta: Merkellel gyakran találkozott eddig is, a kancellárnak mindig jóindulatú volt a viszonyulása Szerbiához, s ez nem változott meg. Merkel akkor is segíteni próbált Szerbián, amikor az éppenséggel nem számított a lehető legkönnyebb vállalkozások egyikének – jegyezte meg. A hangnem ezúttal is baráti volt, s ez az, ami mérvadó országunk számára – összegezte Vučić.
