Továbbra is kiélezettek a Szerbia és Horvátország közötti kapcsolatok, miután Zágráb világosan kimondta, hogy nem fog hozzájárulni a csatlakozási tárgyalások folytatásához, új fejezetek megnyitásához, amennyiben Szerbia nem függeszti fel bírósági hatáskörét a volt Jugoszlávia egész területén lezajlott háborús bűnök kapcsán és nem valósít meg teljes együttműködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A Večernji list értesülései szerint Zágráb máris leállította hazánk csatlakozási folyamatát, mert nem foglalt állást a 23. fejezet megnyitása kapcsán, ami elengedhetetlen a tárgyalások folytatásához. A Miniszterek Tanácsa a lap állítása szerint levette napirendről a Szerbiával kapcsolatos pontot, igaz, egyelőre még csak „zárt ajtók mögött” született erről megállapodás a horvát tiltakozás eredményeképp. A hivatalos Brüsszel cáfolja, hogy előre eldöntöttek volna bármit is.
Miro Kovač, a horvát diplomácia vezetője tegnap úgy értékelte, hogy országa nem büntetni, hanem segíteni akar a feltételek támasztásával.
– Nem akarjuk blokkolni az integrációt. Horvátország csak azt követeli, hogy Szerbia működjön együtt teljesen a hágai törvényszékkel, s hogy a jószomszédi viszonyok szellemében ne viselkedjen amolyan „kisbíróságként” az egész régió háborús bűncselekményeinek ügyében. Azt kérjük még, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségek, így a horvátok jogait is – fogalmazott Kovač a bécsi Die Presse lapnak adott interjújában.
Baráti kapcsolatok építésére törekszik Horvátország, olyan viszony kialakítását akarja, amilyennel például Németország és Franciaország büszkélkedhet, enélkül ugyanis Szerbia nem válhat az európai államok családjának tagjává, mondta. Beszélt a Vojislav Šešelj szerb radikális pártvezér ügyében kimondott elsőfokú felszabadító hágai ítéletről is, s sokkolónak nevezte azt. Mint közölte, ezzel aláásták a háborús bűncselekmények áldozatainak emlékét és hátszelet adtak mindazoknak, akik világszerte a háborúk, etnikai tisztogatások és a nemzetközileg elismert határok módosítása mellett szállnak síkra. Mint közölte, a hágai Nemzetközi Törvényszék a megbékélés alapjának megteremtése és a múlt feldolgozása érdekében jött létre, az efféle ítéletek azonban nem segítik elő ezt a folyamatot, s nem késztetik normális gondolkodásra a jelenlegi szerb vezetőséget sem, mely „legalább négy háborúért tehető felelőssé a kilencvenes években”. Megítélése szerint a nemzetközi közösség alapelveit rengetheti meg, ha érvényben marad a Šešelj ügyében elhangzott felszabadító ítélet.
Arra a kérdésre, hogyan érzi magát egy olyan kormányban, melynek művelődési minisztere, Zlatko Hasanbegović, az usztasák bűnösségét próbálja csökkenteni, Kovač elmondta, Horvátországban is szükség van még a múlt feldolgozására, nyitott párbeszédet kell folytatni, „egy jól előkészített, átgondolt, nyilvános pszichoterapeuta jellegű ülésre lenne szükség”, melyen mindenki elmondaná, mit gondol a múltról. Ekképp könnyebben tekintene az ország a jövőbe – értékelte Kovač.
Szerbiában mindeközben abban bíznak, hogy a horvát követelések nem fogják befolyásolni az ország európai közeledését. Tanja Miščević, a szerb tárgyalócsoport vezetője szerint júniusban megnyílik majd a tárgyalások 23. és 24. fejezete. Mint mondta, Zágrábban is hallhatóak és érthetőek a szerb érvek. Szerinte a felmerült problémák sokkal inkább a két ország közötti bilaterális kapcsolatokat terhelik – s azokon belül kellene a gondokat rendezni is – mint az európai csatlakozás ügyét. Ebben véleménye szerint a többi uniós tagállam is egyetért, s nem kedveli egyik ország sem, ha bilaterális problémákat kevernek a csatlakozási tárgyalások folyamatába. Úgy értékelte, hogy a 23. fejezetet mégis nehéz lesz lezárni ezeknek a horvát feltételeknek a teljesítése nélkül. Miščević nem tartja valószínűnek, hogy idővel Horvátország elálljon követeléseitől, hiszen a szomszédos ország érdeke lefolytatni a kérdéses diskurzust.
A horvátországi zsidó közösség elutasította, hogy a zágrábi kormánnyal közösen vegyen részt a Jasenovac felszabadulása kapcsán rendezett évfordulón. A történésekre reagálva Aleksandar Vulin kormányfő-helyettes arra figyelmeztetett, hogy az usztasa gondolkodásmód ismét elterjedőben van Horvátországban, s hogy maga már régebben is figyelmeztetett: „nem helyezhet el ugyanaz a kéz koszorút a Jasenovacon megölt gyermekek tömegsírjára és a kivégzett usztasák sírjára, akik ezeket a gyerekeket lemészárolták”. Az usztasák térhódítása semmi jót sem hoz a horvát népnek, de a szerbeknek, romáknak és többieknek sem, ítélte meg Vulin. A horvátországi szerb közösség hangját eddig nem akarták meghallani sokan, tette hozzá, s reményét fejezte ki, hogy a zsidó közösség kiáltása most többekhez el tud majd jutni.
