A Tartományi Képviselőház két ülést tartott tegnap: az elsőn a második ülés napirendjét lehetővé tevő döntéseknek kellett ugyanis megszületniük. A parlament voltaképpen megalakulását folytatta a tíz órakor induló ülésen, felállították a képviselőházi bizottságokat, s a vajdasági közigazgatásról szóló döntés elengedhetetlen módosításával előkészítették a terepet a délután egykor kezdődött aznapi második – a megalakulás óta sorrendben immár harmadik – üléshez, melyen a leendő tartományi kormány megválasztása volt az egyetlen napirendi pont.
Pásztor István házelnök hivatalos javaslat-beterjesztőjében kiemelte: a statútumban előírtaknak megfelelően elvégezte az előzetes egyeztetéseket a parlamentbe jutott frakciók képviselőivel, melyeket követően megállapította, hogy a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség fogja létrehozni a tartományi parlamenti többséget. Ennek fényében felszólította a legnagyobb képviselőcsoporttal rendelkező SZHP frakcióvezetőjét arra, hogy tegyen javaslatot a tartományi kormányfő személyére, amit Milenko Jovanov meg is tett. Igor Mirovićot, a statútumnak megfelelően, Pásztor javasolta a kormányfői tisztségre az ülésen. Mint mondta, a jelöltet mintegy húsz éve ismeri, felelősségteljes, munkabíró, fegyelmezett személyként mutatta be, aki mindig kész kompromisszumok megkötésére, s elkötelezett híve a szerb társadalom helyzete javításának. Mint mondta, 48 éves: eléggé idős ahhoz, hogy megfelelő politikai tapasztalattal rendelkezzen, s eléggé fiatal ahhoz, hogy teljes erőbedobással végezze a rá háruló feladatokat.
POLITIKAI EGYENSÚLY, GYORS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS
Hivatalos jelölését követően Igor Mirović ismertette leendő kormányának programját. Expozéjában először is saját képviselőcsoportjának mondott köszönetet a jelölésért, Pásztor Istvánnak a méltatásért, majd a többség részét képező frakcióknak a támogatásért. Mirović beszéde elején a tartomány politikai stabilitásának fontosságát hangsúlyozta, ami a gyors gazdasági fejlődés előfeltétele. Kilátásba helyezte Vajdaság pénzeléséről és hatásköreiről szóló jogszabály mielőbbi elfogadását, melynek folyamatában egy olyan együttműködésre lesz szükség, mint a statútum kidolgozásakor, annak alkotmányos renddel való összehangolása során. A kormány célja az lesz, közölte, hogy a köztársasági transzfereszközökön túl egyéb bevételi forrásokat szavatoljon a tartományi költségvetés számára, ily módon is szavatolva a fejlesztéseket és beruházásokat. A hazai és külföldi beruházások vonzása elsődleges célnak számít, tette hozzá, majd a polgárok irányába tekintő politikát ígért a pártközpontú politizálás helyett, mely megítélése szerint az eddigiekben meghatározta a tartományi kormány munkáját.
Mirović szerint az Újvidék és Belgrád, Vajdaság és a köztársasági hatalom közötti ellentétek periódusa ezennel véget ért, és egy új politikai korszak indul Vajdaságban. Mint mondta, az ellentétek politikája a múlt részét kell, hogy képezze, s nem szabad megismétlődnie. Be kell fejezni a megkezdett vagy megálmodott nagyberuházási projektumokat, fejtette ki, s a többi között említést tett a Belgrád–Budapest-vasútvonalról, az Újvidéket Rumával, továbbá a Belgrádot Temesvárral összekötő útvonalakról. A Žeželj-híd, a szabadkai Népszínház, a Vajdasági Rádió és Televízió bombázásokban lerombolt épületének újjáépítése is az elsődleges tervek között szerepel.
Bejelentette a Vajdasági Fejlesztési Ügynökség létrehozását, mely szavatolni fogja a projektumokra odaítélt források átláthatóságát, Mirović szerint ugyanis az egyik legfontosabb kérdés a politika kizárása a fejlesztések területéről.
MEZŐGAZDASÁG, EGÉSZSÉGÜGY, KISEBBSÉGÜGY
Hangsúlyos szerepet ígért a mezőgazdaságnak, melyben mindenekelőtt a családi- és kisgazdaságok támogatására fognak összpontosítani, a fiatalok faluban történő boldogulásának támogatását fogják serkenteni.
Hatalmas munka vár Vajdaságra az egészségügy terén, mondta, melyben ma a várólisták, a műszerhiány jelentik a legnagyobb gondokat.
Kitért a nemzeti közösségeket érintő kormánypolitikára is. Hangsúlyozta, hogy a legkisebb faluban is szavatolni kell az anyanyelven történő oktatás lehetőségét, bármennyire is nehéz vagy nem kifizetődő is legyen az. A nemzeti közösségek a tartomány politikai egyensúlyának legjelentősebb oszlopát képezik, közölte Mirović.
Ismertette az új kormány személyi összetételét is: Igor Mirović (kormányfő, SZHP), Đorđe Milićević (alelnök, SZHP), Ivan Đoković (alelnök, gazdaság és idegenforgalom, SZSZP), Nyilas Mihály (alelnök, oktatás, közigazgatás és nemzeti közösségek, VMSZ), Smiljka Jovanović (pénzügyek, SZHP), Zoran Gojković (egészségügy, SZHP), Zoran Milošević (felsőoktatás és tudományügy, SZHP), Vladimir Batez (ifjúság- és sportügyek, SZHP), Vladimir Galić (városfejlesztés és környezetvédelem, SZHP), Miroslav Štatkić (művelődés, tájékoztatás és vallási felekezetek, SZHP), Vuk Radojević (mezőgazdaság, vízgazdaság és erdőgazdálkodás, SZHP), Ognjen Bjelić (regionális fejlesztés, nemzetközi együttműködés és helyi önkormányzatok, SZHP), Predrag Vuletić (szociálpolitika, nemi egyenlőség és demográfia, Szocialisták Mozgalma), Nenad Grbić (energetika, építésügy, közlekedés, Szerbiai Szociáldemokrata Párt).
AZ ELLENZÉK A KONKRÉTUMOKAT HIÁNYOLTA
A Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerbiai Szocialista Párt természetesen támogatásáról biztosította a kormányprogramot. Erdély Lenke, a VMSZ frakcióvezetője jól felépített programnak nevezte a hallottakat, s különösen fontosnak ítélte a tartomány pénzelését és hatásköreit érintő törvények elfogadásának beharangozását, a nemzeti közösségekre vonatkozó kijelentéseket és a beruházás-serkentő terveket. Pavle Budakov szocialista frakcióvezető elmondta, pártja felsorakozott a kormányalakító által ismertetett koncepció mögé, melyet teljesíthetőnek, fenntarthatónak ítélt. Borislav Novaković, a Demokrata Párt frakcióvezetője a problémák enciklopédiájának nevezte az expozét, mely viszonylag pontosan határozza meg a gondokat, kifogásolta azonban, hogy nem közli, hogyan akarja megvalósítani a felvázolt terveket. A tartomány és a köztársaság közötti kapcsolatokat szerinte intézményes kereteknek kellene rendezniük, s nem személyi kérdésektől kellene azoknak függniük. Branislav Bogaroški, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga frakcióvezetője szerint a megvalósítás fog óriási nehézségekbe ütközni, mert Vajdaság intézményrendszere nem teljesedik megfelelőképpen ki. A Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége koalíciója tartózkodott a voksolás során, Csonka Áron képviselő elmondása szerint a gondokat helyesen ismerte fel az expozé, de az nem tartalmazta a javasolt intézkedéseket, amit hiányosságnak ítélt. Đurađ Jakšić, a Szerb Radikális Párt frakcióvezetője számos figyelmeztetést kapott a házelnöktől, amiért sértő módon beszélt képviselőtársairól, vagy nem tartotta magát a témához. Az ülés bizonyos részeiben szinte röpködtek a levegőben az ügyrendet tartalmazó füzetek, mellyel a képviselők annak megsértését jelezték, és kértek azonnali szólásjogot. Jakšić előbb a haladókat kritizálta, majd koalíciós partnerüket, a Szocialisták Mozgalmát. Felkavarták a kedélyeket a patrióta hozzáállást megkérdőjelező kijelentések. Jakšić és Jovanov egymást váltogatták a hevessé vált viták során az emelvénynél. Pásztor egy alkalommal kénytelen volt megvonni a szót a radikális képviselőtől.
A ház végül 81 szavazattal, 29 ellenszavazattal, 2 tartózkodó vokssal szavazott bizalmat az új kormánynak, melyet követően a kabinet tagjai letették a hivatali esküt.