Többek között a szerb és a horvát kisebbségi jogok javítása, a két ország közötti határvonal kijelölése és az eltűnt személyek felkutatása szerepelnek abban a megállapodásban, amelyet tegnap Szabadkán írt alá Aleksandar Vučić szerb kormányfő és Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő. A két politikus egyetértett abban, hogy szerb–horvát viszonyok javítása terén még bőven akad tennivaló, s annak fő kerékkötője a kommunikáció hiánya volt. A két országnak semmilyen területi követelése nincs egymással szemben, hangzott el.
Kolinda Grabar-Kitarović és Aleksandar Vučić (Molnár Edvárd felvétele)
Aleksandar Vučić és Kolinda Grabar-Kitarović a gombosi Duna-hídon találkoztak, majd Dályán megtekintették Milutin Milanković szerb tudós szülőházát, ezután pedig tárgyaltak a horvátországi szerbek képviselőivel. A találkozón részt vett Ivica Dačić szerb külügyminiszter is. A két politikust a Duna mentén a helybeliek tapssal fogadták.
Milanković szülői házában Milorad Pupovac, a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács elnöke fogadta a küldöttséget.
Vučić és Grabar-Kitarović is üzenetet hagytak a vendégkönyvben. A horvát államfő azt írta, Milanković Horvátország nagy szerb tudósa volt, akire az ország büszke, és aki jó példával jár elöl az ország ifjúsága számára. Vučić bejegyzésében reményét fejezte ki, hogy a két ország Milanković otthonában jobb viszonyokat építhet ki egymással.
A két politikus delegációja egyórás megbeszélést folytatott a horvátországi szerbek képviselőivel. A találkozó után Milorad Pupovac elmondta, mindkét oldal érdeklődése arra mutat, hogy a két állam között végre javulnak a viszonyok, és megkezdődhet az együttműködés. Arra a felvetésre, miszerint a találkozóra egy kicsit szokatlan pillanatban kerül sor, amikor még nem alakult meg az új szerbiai kormány, Pupovac elmondta, ettől függetlenül Vučić az a politikus, akinek a legnagyobb politikai hatalma van Szerbiában.
A másik oldalon pedig – mint mondta Pupovac – Zágrábban ugyan ügyvezető kormány van, de az elnök asszony a politikai felelősség és hatalom középpontja, ezért az általa az intézmények felé küldött üzeneteket biztosan nem fogják figyelmen kívül hagyni.
Molnár Edvárd felvétele
Pupovac a deklarációban lefektetett kérdések rendezése kapcsán elmondta, ezek egyike sem igényel törvénymódosítást, csak a korábban elfogadott dokumentumok alkalmazását – szerinte a politikai szándék az elsődleges. Szerinte a két ország közötti legnagyobb probléma a két kormány közötti kommunikáció hiánya, a két nép közötti ellenséges hangulat, valamint a kisebbségi jogok szemmel látható megszegése.
– A szerbiai horvátoknak is megvannak a maguk problémái, amelyeket leginkább ők éreznek. Tegnap Vukováron velük is volt eszmecsere. A horvátországi szerbeknek valamivel szélesebb jogköreik vannak a törvény értelmében, de ezek tiszteletben tartása hagy maga után kívánnivalót – emelte ki Pupovac. A kérdésre, hogy konkrétan mire célzott ezzel, elmondta, túl sok a gyűlölet és az intolerancia. Elhanyagolják azokat a térségeket, ahol a szerbek élnek többségben, a szerb intézményeket az állam nem ismeri el, és még mindig rendezetlenek a tulajdonviszonyok.
A szerb kormányfő és a horvát államfő találkozója Tavankúton folytatódott. Megtekintették a szalmaképkészítők galériáját, részt vettek a helyi művelődési egyesületek műsorán, majd pedig a Matija Gubec Művelődési Egyesület központjában találkoztak a szerbiai horvátok képviselőivel.
Vučić és Grabar-Kitarović a szabadkai Városházán folytattak megbeszéléseket, ezt követően írták alá a hatpontos megállapodást. Az aláírást követően a szerb kormányfő elmondta, a találkozót hónapok óta tervezték, mert szerették volna, ha az tartalmas lesz és eredményes, eltérően a korábbiaktól.
– Tartalmas, konstruktív, noha nem könnyű megbeszéléseket folytattunk mindazokról a problémákról, amelyekkel a horvátországi szerbek és a szerbiai horvátok szembesülnek. A megállapodással azt igazoltuk, hogy szeretnénk javítani a kétoldali viszonyokon, de nem csupán ezen a hat területen, amelyeket a deklaráció tartalmaz – mondta a szerb kormányfő. – Grabar-Kitarović asszony hallhatta Dályán, milyen problémáik vannak az ottani szerbeknek, én pedig Tavankúton az itteni horvátokkal beszélgettem – tette hozzá, kiemelve, konkrét támogatást ígért a horvát kulturális intézményeknek, de a tankönyvekkel kapcsolatos gondok megoldására is tesznek lépéseket. A konkrét intézkedések közül kettőt említett.
– Beszélgettem Szabadka leendő polgármesterével, és feladatul jelöltem ki a két tavankúti főutca kiaszfaltozását. Igor Mirović tartományi kormányfő pedig a Hrvatska riječ hetilap részére gondoskodik majd költségvetési eszközökről – hangzott el.
Vučić szerint a két ország viszonya képezi a régió stabilitásának gerincét, de azok az EU szempontjából is fontosak. Kiemelte, a találkozóra nem külső nyomásra került sor, hanem saját kezdeményezésre.
Grabar-Kitarović is annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a nyitott kérdések konkrét megoldását kezdték meg a tegnapi találkozón, s ez az első lépés a közös jövő építése irányába.
Szerinte a dályai és a tavankúti látogatások azért voltak fontosak, mert így személyesen tudtak meggyőződni arról, milyen nehézségekkel szembesül a két nemzeti közösség, és személyes kötelezettséget vállaltak ezek orvoslására. A horvát államfő elmondta, az elmúlt években igen keveset tettek a két ország viszonyának a javítása érdekében, ennek egyik oka pedig a kommunikáció hiánya volt.
Molnár Edvárd felvétele
Az Aleksandar Vučić szerb kormányfő és Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő által tegnap aláírt megállapodás hat pontban fogalmazza meg a teendőket a két ország viszonyának a javításáért. A dokumentum értelmében a kétoldali viszonyok fejlesztése, a regionális együttműködés, a stabilitás növelése és a két ország közötti nyitott kérdések rendezése érdekében felgyorsítják a szükséges folyamatokat. A szerb és a horvát kisebbség jogainak kölcsönös előmozdítását, mégpedig a Szerbia és Montenegró Államközössége és Horvátország között 2004. november 15-én aláírt kétoldalú megállapodás és az Európa Tanács által 1994. november 10-én elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezmény alapján. A dokumentum második pontja értelmében a két állam illetékes bizottságainak haladéktalanul meg kell kezdeniük a Szerbia és Horvátország közötti pontos határvonal kijelölését, a nemzetközi jog alapján.„A két országnak semmilyen területi követelése nincs, ha pedig a kétoldalú megbeszélések normális időszakon belül nem járnak sikerrel, a két ország készen áll arra, hogy területi vitájuk a nemzetközi igazságügyi intézmények elé kerüljön” – áll a szövegben. A deklaráció harmadik pontja értelmében Szerbia és Horvátország készek felgyorsítani a szukcessziós kérdéseket rendező megállapodás végrehajtását, amelyet 2001. június 29-én Bécsben írtak alá. Ez a volt JSZSZK vagyonának az elosztását részletezi. A negyedik pont a háború idején eltűnt személyek felkutatására vonatkozik, amelyet kiemelt humanitárius kérdésnek minősít, és kifejti, őszinte és maximális erőfeszítések szükségesek az eltűntek felkutatására. A deklaráció kitér a nemzetközi menekültválság és a terrorizmus problémájára is, olyan értelemben, hogy a két ország kész aktívan és összehangolva fellépni ezeken a területeken. A hatodik pont értelmében Szerbia és Horvátország készek aktívan részt venni a közös határon átnyúló és fejlesztési uniós projektekben.A két politikust a Városháza előtt nagyszámú polgár várta, tapsviharral köszöntötték őket. A horvát államfő néhány szót váltott a megjelent lakosokkal.
