A regionális projektumokról és a gazdasági együttműködés kibővítéséről tárgyaltak tegnap a régió országainak miniszterelnökei a Szarajevóban megtartott hatodik nyugat-balkáni csúcstalálkozón. Az értekezletet a berlini folyamat újabb állomásaként szervezték meg. A következő csúcstalálkozót Triesztben tartják meg, valamikor júniusban.
Denis Zvizdić és Johannes Hahn egyeztet (Fotó: BETA/HINA/FENA/MO)
Angela Merkel német kancellár 2014-ben kezdeményezte a berlini folyamatot a balkáni államok együttműködése erősítésének céljával, mivel a hivatalos álláspont szerint a régió országai csakis akkor erősödhetnek meg, ha szorosan együttműködnek egymással mind politikai, mind gazdasági szempontból. A folyamat kezdetén bejelentették, hogy 7,7 milliárd euró értékben 24 nyugat-balkáni projektumot fognak támogatni a következő években. Megvalósulásukkal egy százalékkal növekedhet a nyugat-balkáni országok társadalmi összterméke – hangzott el 2014-ben.
A csúcstalálkozón Aleksandar Vučić szerb, Edi Rama albán, Isa Mustafa koszovói, Denis Zvizdić bosznia-hercegovinai, Andrej Plenković horvát, Duško Marković montenegrói és Emil Dimitriev (megbízott) macedón kormányfők mellett Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési és szomszédságpolitikai biztosa is részt vett.
Denis Zvizdić a gazdasági és a politikai együttműködés fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy a berlini folyamat keretében megtartott előző csúcstalálkozó óta a régió országai számos feladatot elvégeztek, elsősorban az európai integráció témájában, viszont ugyanebben az időszakban elmélyültek a régió országai közötti feszültségek.
KÖZÖS PIAC
Az EU érti a régió problémáit – emelte ki felszólalásában Johannes Hahn. Mint hozzátette, a gazdaság kérdése mindennél fontosabb, ezért az EU a közös nyugat-balkáni piac kialakítását szorgalmazza. A hosszú távú cél a közös piac beolvasztása az EU piacába – mondta a biztos, kiemelvén: a berlini folyamat három éve tart, azóta számos megállapodást aláírtak a felek, de jó lenne végre konkrét eredményeket is látni. Becslése szerint az egységes piac 2025-ig legalább 80 ezer új munkahelyet jelentene.
– Az EU csúcsvezetése a migránsválság kapcsán megértette, hogy mennyire fontos együttműködni a régióval. A Nyugat-Balkán országai egytől egyig ki voltak és vannak téve a migránsválságnak. Az EU a migránsválság kezelésében mindig számíthatott a régió országaira. Ami a feszültségek elmélyülését illeti, néhány nem megfelelő tartalmú nyilatkozat vagy üzenet miatt nem szabad bezárni a kapukat és a tűzzel játszani – taglalta Hahn.
FELEMÁS ELÉGEDETTSÉG
Felszólalásának bevezetőjében Aleksandar Vučić arra kérte a házigazdát, ne illessék a csúcstalálkozón jelenlevő résztvevők mindegyikét az ország jelzővel, hiszen ő sem teszi ezt. Hozzátette, nem a szerbiai elnökválasztási kampány miatt mondja ezt, hanem azért, mert Szerbia számára érzékeny témáról van szó. Vučić ezt azután mondta, hogy Isa Mustafát Koszovó állam miniszterelnökeként mutatták be. A csúcstalálkozón sehol sem voltak láthatóak Koszovó állami jelképei.
Az ehhez hasonló összejövetelek azért jók, mert a felek a lehető legfontosabb témáról, a gazdaságról beszélgetnek, és amint befejeződik a találkozó, a politikusok vagy csak ismét a politikával foglalkoznak, vagy egyáltalán nem folytatnak egymással párbeszédet – hangsúlyozta Vučić.
Aleksandar Vučić: Az egységes piac sok mindent megoldana (Fotó: BETA/HINA/FENA/MO)
– A régióban mindannyian hiszünk az uniós jövőben, ugyanakkor Szerbiában már senki nem dobálódzik különböző dátumokkal. Az az érzésem, ugyanez a helyzet a régió többi országában is. Szeretném, ha az európai jövő a jelenleginél valamelyest egyértelműbb és kevésbé homályos lenne. Szerbia egységes gazdasági térségként kíván a régióra tekinteni, de az az érzésem, ezzel nem mindenki van így. Pedig ha gazdaságunk egységesként működne, a nemzeti feszültségek is alábbhagynának. A régió országai már három évvel ezelőtt megállapodtak a Belgrád–Niš–Pristina–Drač autópálya, azaz a Niš és Merdare, valamint a Podujevo és Pristina közötti 77, illetve 44 kilométeres szakasz kiépítéséről. Szerbia elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt, más azonban nem történt. Ugyanez a helyzet más projektumokkal is – fogalmazott Vučić.
Értekezésének folytatásában a szerb kormányfő az egységes piac előnyeire mutatott rá: az árak csökkennének, a foglalkoztatottság, a termelés és a versenyképesség viszont növekedne, az erőforrásokat pedig az eddigieknél észszerűbben használnák ki. Az egységes piac majdnem 20 millió fogyasztót jelentene – emelte ki, hozzátéve: – Nem logikus, hogy a régió országainak termékeit a régió másik országaiba szállító tehergépkocsik 15-20 vagy olykor 30 órákat várakoznak a határátkelőkön, és emiatt a vállalatok hatalmas veszteségeket jegyeznek. Az egységes piac megoldást jelentene minderre – szögezte le Vučić.
CÉL A KÖZÖS PIAC
A csúcstalálkozó záródokumentumában a miniszterelnökök a berlini folyamat folytatása mellett kötelezték el magukat. Közös célként emelték ki az európai integrációt és országaik modernizációját, ígéretet téve arra, hogy nem akadályozzák meg egymás csatlakozását az európai családhoz, és a jövőben is igyekeznek jobbá tenni az egymás közötti kapcsolatokat, illetve elkerülni a feszültségeket.
A szállítmányozás és az energetika témájában 13 projektumról beszélgettek. Ezeknek az összértéke 825 millió euró. Ebből 303 millió eurót az EU vállalt magára, a fennmaradó összeget pedig a projektumokban részt vevő országok osztják egymás között. A 13 projektumból kettőnek a kivitelezése tavaly kezdődött meg, a trieszti csúcstalálkozóig pedig újabbak kivitelezését is megkezdik. Azzal kapcsolatban nem pontosítottak, hogy melyik projektumokról van szó.
A záródokumentumban a felek az egységes nyugat-balkáni piac megalakítása mellett kötelezték el magukat, mert úgy vélik, ezzel érdemben generálhatnak az eddigieknél nagyobb gazdasági növekedést, és egy nap sikeresebben csatlakozhatnak az EU gazdasági rendszeréhez. A Regionális Együttműködési Tanács már elkészítette az elképzelések kivitelezésének tervét, amely négy fejezetre épül: közös áru-, szolgáltatás és tőkepiac; a képzett munkaerő szabad áramlása; közös digitális piac; dinamikus beruházási tér. A felek a kis- és középvállalkozásokat tartják országuk gazdasági alapjának, ezért a trieszti csúcstalálkozón elfogadják ezeknek a fejlesztési tervét és programját.
