Az Európai Parlament többségi szavazattal elfogadta tegnap a Szerbiáról szóló rezolúciót, amit David McAllister, az EP szerbiai jelentéstevője állított össze. Támogatásáról biztosították Szerbiát az EU-s csatlakozás felé vezető úton, azzal a kikötéssel, hogy gyorsítson a reformtörekvésekkel.
Az Európai Parlament szavazására Strasbourgban került sor. A 673 képviselőből 524-en voksoltak a jelentés mellett. Az EP üdvözölte Szerbia gazdasági és EU-csatlakozási törekvéseit, de arra szólította fel Szerbiát, hogy aktívabban népszerűsítse EU-stratégiáját. Üdvözölték a 8-as számú tárgyalási fejezet megnyitását is, és mint ígérték, hamarosan újabbak megnyitására is sor kerül majd.
Az EP rámutatott a kis- és közepes vállalkozások jelentőségére, amelyek könnyebben fejlődhetnek, ha tovább javul a gazdasági környezet.
Az EP arra szólította fel Szerbia vezetőségét, hogy lépésről lépésre hangolja össze saját kül- és biztonságpolitikáját az EU-éval, természetesen az Oroszországgal fenntartott kapcsolat esetében is.
Kitért az igazságszolgáltatás terén szükséges lépésekre, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolására. Közben aggodalmuknak adtak hangot, hogy az ország nem fejlődött eléggé a korrupcióval való leszámolásban.
Kiemelték, elvárják Szerbiától, hogy további lépéseket tegyen a roma, a rokkantsággal élők, az LGBT-közösség képviselőinek, a migránsok és a börtönrabok jogainak védelmében.
Az EP felhívta a figyelmet arra, hogy az egyedüli terület, amelyben Szerbia nem mutatott előrelépést, az a szólásszabadság és a médiumokban tapasztalt cenzúra.
Teljes körű együttműködést kértek Szerbiától a hágai törvényszékkel, és az eurointegrációs folyamatok feltételéül szabták Belgrád és Priština viszonyának rendezését. Mindkét felet arra szólították fel, hogy a nézeteltéréseket párbeszéd útján rendezzék, és ezáltal tereljék normális kerékvágásba a viszonyokat. Aggodalmuknak adtak hangot az országjelentésben feltüntetett Szerbia és Koszovó közötti feszültség miatt, éppen ezért mindkét felet figyelmeztették arra, hogy tartózkodjanak minden olyan lépéstől, amely veszélybe sodorhatja a párbeszéd folytatását.
Az országjelentésre, amit a 2016-os információk alapján állítottak össze, és az idén februárban elfogadott az EP külpolitikai bizottsága, összesen 325 módosítási indítványt nyújtottak be a parlamenti képviselők.
A rezolúció megvitatását kétszer halasztották. Először a szerbiai elnökválasztások miatt, másodszor pedig a koszovói parlamentáris választások miatt. Az országjelentésnek nincs kötelező jellege, politikai üzenete van.
Deli Andor
A Szerbiáról szóló országjelentés kapcsán nyilatkozott Deli Andor, fideszes EP-képviselő is. Sajtóközleményében rámutatott: „Egyértelmű, hogy Szerbia jó úton halad az EU-hoz való csatlakozás felé, és a régió stabilitásának megőrzésében is meghatározó szerepe van az országnak.”
A vajdasági politikus ugyanakkor hozzátette, természetes, hogy van még tennivaló a csatlakozási folyamat során. További előrelépések szükségesek a jogállamiság és a kisebbségek helyzetének javításában, a részarányos foglalkoztatás vagy az anyanyelvű oktatás terén, melyekre vonatkozóan Szerbia pontosan ütemezett akciótervet fogadott el.
„Bízom abban, hogy az EU is teljesíti a saját vállalásait és konkrét, a szerbiai polgárok számára is kézzelfogható lépéseket fog tenni” – tette hozzá Deli. Ahogy a néppárti politikus kiemelte, ezalatt nemcsak a megnyitandó fejezetek értendőek, sokkal kézzelfoghatóbb lépésekre van szükség, melyek az EU bővítési szándékát jelzik.
Az előző évekhez hasonlóan a képviselő – a magyar néppárti delegáció többi tagjával együtt – az idén is számos módosító indítványt nyújtott be a jelentéshez, amelyek elfogadása tovább erősíti a Szerbiában élő magyar nemzeti kisebbség helyzetét.
