Tíz évvel ezelőtt, február 28-án az akkori vajdasági orientáltságú pártok, civil szervezetek és értelmiségiek egy része összeült Szabadkán, hogy meghatározza azokat az elvárásokat, követelményeket, amelyeknek célja Vajdaság helyzetének rendezése volt a szerbiai jogrendben, majd elfogadták az I. Vajdasági Konvenció kiáltványát. A Vajdasági Magyar Szövetség a konvenció 10. évfordulója alkalmából pénteken a szabadkai városházán díszülést tartott, amelyet az egykori munkaelnökök vezettek ismét: Egeresi Sándor, Živan Berisavljević, Branislava Kostić és Aleksandar Odžić.
Egeresi Sándor, az ülés elnöke kiemelte, a tartomány autonómiájával kapcsolatos hosszú évek letargiája után 2004-ben úgy érezték, hogy új remény született.
– Ma viszont be kell vallanunk magunknak, hogy naivak voltunk. A 2000-es hatalomváltás után az elvárásaink reálisak voltak, de a várt társadalmi fordulat mégsem következett be – mondta Egeresi.
Beszédében megjegyezte, hogy az I. konvenció lezárása után két hónappal a Vajdasági Szövetség szétesett, majd külső politikai nyomásgyakorlás hatására a vajdasági autonómia kérdése háttérbe szorult.
– Ki, mikor és hol hibázott? Egyes politikai erők miért adták fel a vajdasági érdekek képviseletét? Hányszor éltek vissza Vajdaság autonómiájával napi politikai célokra? Mekkora ereje van ma a vajdasági kezdeményezésnek – vetette fel Egeresi. Végezetül leszögezte, hogy a VMSZ mindennek ellenére a megalakulása óta, következetesen kiáll Vajdaság autonómiájának alapelvei: a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom mellett.
Đorđe Subotić, a Vajdasági Párt elnöke beszédében kiemelte, hogy az 1974-es vajdasági alkotmány megszületése után a tartomány fejlődésnek indult, a szegény régióból gazdag lett, de a joghurtforradalom, a központosított alkotmányellenes puccs után bezárták a demokratikus intézményeket, és gyakorlatilag megszűnt az autonómia. Hozzátette: ezt követően Vajdaság autonómiája ellen még egy kegyetlen támadás történt, a 2006-os alkotmány, amely óta az alkotmánybíróság egyenként veszi el az autonómia jogköreit.
Pásztor István, a VMSZ elnöke alkalmi beszédében megjegyezte, hogy egyesek az ülésen elhangzottakon megbotránkoznak majd, mások pedig keveslik majd az elmondottakat.
– Az 1974-es alkotmány már a történelem része. Az ezzel kapcsolatos szembesülés vezetett a tíz évvel ezelőtti konvencióhoz. Ha azonban ma elolvassuk a konvenció kiáltványát, akkor rájövünk, hogy az elmúlt tíz évben tettünk egy hatalmas kört, és ugyanott tartunk, ahol tíz évvel ezelőtt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy szándékainkat és igyekezetünket tekintve kisebbségben vagyunk. A kisebbség meg tudja őrizni az autonómia lángját, de az nem elég – mondta Pásztor.
Szavai szerint annak ellenére, hogy Vajdaság autonómiájának kérdése nem magyar ügy, a magyarság számára mégis nagyon fontos, de a kérdést a magyarság egyedül nem tudja megoldani. Hozzátette, a tartomány lakossági összetételének 70 százaléka szerb, és a kampány alatt is nagyon óvatosan, visszafogottan viszonyulnak a kérdéshez. Kiemelte, hogy a megemlékezés rávilágított arra, hogy a 10 évvel ezelőtt történtek ma is aktuálisak és mindenkinek át kell gondolnia, mit vár el Vajdaság autonómiájától, kiváltképp, hogy az elkövetkező 2-3 évben minden bizonnyal sorra kerül a szerbiai alkotmány módosításának kérdése, amire fel kell készülni.
