Területi és nem területi autonómia az összehasonlító, a nemzetközi és a tételes jogban címmel kezdte meg munkáját tegnap az a háromnapos jogi tanácskozás, amelyet idén a Magyar Nemzeti Tanács a belgrádi székhelyű Union Egyetem Dr. Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Karával közösen szervezett meg. A tanácskozáson nemzetközi, európai és szerbiai autonómia-modellekkel foglalkozó esettanulmányok hangzanak el. A konferencián elhangzott munkák írásbeli változatai megjelennek majd a vajdasági magyarság társadalomtudományi szaklapja, a Létünk különszámában.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi parlament elnöke köszöntő beszédében megjegyezte, hogy amikor egy magyarok által szervezett rendezvényen kell beszédet mondani, az embernek olyan érzése támad, mintha belterjes lenne a rendezvény.
– Igazán az lenne a szép, ha a Szerbiai Képviselőház nem magyar elnöke mondana köszöntőbeszédet, de ahhoz, hogy odáig eljussunk, még sok ehhez hasonló tanácskozást kell megszerveznünk – mondta Pásztor.
Korhecz Tamás: A vajdasági magyarság úttörő szerepet játszik az autonómia építésében (Fotó: Molnár Edvárd)
Szavai szerint már csak azért is kell még sok ilyen témával foglalkozó tanácskozást tartani, hogy a többségi nemzet ne vegye támadásnak a kérdést, hanem egy közbeszéddé vált témaként úgy tekintsenek rá, amelyben konszenzusra kell jutni és a megállapodást újra és újra felül kell vizsgálni.
– Meggyőződésem, hogy ebben a témában sohasem tudjuk majd azt mondani, hogy eljutottunk a történet végére. Ez egy folyamatosan kibővíthető mozgástér és élettér, és ezért kell közbeszéd és a politika beszédtémájává tenni az autonómia kérdését – vélekedett a VMSZ elnöke.
Mint megjegyezte, a tanácskozás megszervezésének ötlete háromféle reakciót váltott ki az emberekből: két szélsőségeset és egy mérsékeltet, a főcsapást. Szavai szerint a többségi nemzetből érték olyan kritikák, miszerint megint itt lesznek azok, akik destabilizálni akarják az országot.
Hozzátette, hogy a vajdasági magyar közösségből olyan kritikák érték, miszerint ne az MNT mondja meg milyen autonómiát érdemel a vajdasági magyarság, mert azok, akik a tanácsot alkotják, nemzetárulók.
– A főcsapás meggyőződésem szerint mi vagyunk, akik számára ez fontos kérdés. Úgy kezeljük a témát, hogy először saját körünkben megpróbálunk szót érteni, ezt követően megpróbálunk ezzel kapcsolatban egy közösségi akaratot kialakítani, amelyet majd megpróbálunk megismertetni és elfogadtatni a többségi politikával. Mert csak így tudjuk elképzeléseinket törvényi erőre emelni – mondta Pásztor.
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke szerint azért jó, hogy éppen Palicson rendezik meg ezt a konferenciát, mert a vajdasági magyarság úttörő szerepet játszik az autonómia építésében.
– Mi vagyunk az egyetlen magyar közösség a Kárpát-medencében, amely rendelkezik a nem területi autonómiának egy, az alkotmányban szavatolt és a közjogba beágyazott formájával, amely közjogi jogosítványokkal rendelkezik. És mi vagyunk az egyetlenek, akik nemcsak terveket szőhetünk, hanem beszámolhatunk arról is, hogy milyen a joggyakorlat – mondta az MNT elnöke.
Véleménye szerint azért is jó, hogy e konferencia keretében tárgyalnak az autonómia kérdéseiről, mert jogászként, érzelmi kitörések nélkül, szakmai megközelítésben tárgyalnak a témáról.
– Ezért is hangsúlyoztam ki a konferencia bejelentésekor, hogy ez nem egy politikai vitafórum. Mi azt akarjuk megnézni, hogy milyenek a jó jogi keretek. Melyek azok a működtethető, hatékony jogi keretek, amelyek egészében hozzájárulhatnak a közösség és az egész ország jó működéséhez – érvelt Korhecz.
Dr. Trócsányi László egyetemi tanár újságírói kérdésre elmondta, hogy az autonómiát nem valakivel szemben vívják ki, hanem valakivel együttműködve. Kiemelte, hogy az, aki autonómiát kíván, az nem elszakadni akar egy országtól, hanem benne élni, azonban autonómiát nem lehet létrehozni értelmiség nélkül.
Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa az esemény megnyitóján megjegyezte, hogy az MNT és a mai nevén a Tartományi Oktatási Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság 2003-ban szervezte meg először a rendezvény elődjét, A magyar nyelv használata a közigazgatásban és igazgatásban című szemináriumát.
