A szerb államvezetőség felháborítónak találja Pristina döntését, hogy a koszovói szerb községek közösségéről szóló megállapodást az alkotmánybíróságnak továbbítja felülvizsgálatra. Az alkotmányossági vizsgálat befejezéséig felfüggesztik a megállapodás alkalmazását, jelentették Pristinából.
Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök elvárja, hogy Brüsszel mielőbb reagáljon, hiszen a pristinai döntés számtalan kérdést nyit meg, amelyek stratégiai és lényegbeli szempontból is fontosak Szerbia számára. Például felmerül a kérdés, hogy megéri-e becsületesnek, következetesnek, felelősségteljesnek lenni, és teljesíteni a feltételeket, illetve a nemzetközi vállalásokat, mutatott rá a kormányfő.
– Csupán egy nappal azt követően, hogy az Európai Unió a Stabilizációs és Társulás Megállapodás aláírásával jutalmazta Pristinát, az ottani politikum döntést hozott a megállapodás alkalmazásának felfüggesztéséről. Pristina a brüsszeli megállapodásban egyértelmű feladatok elvégzésére kötelezte magát, ezeket viszont nem teljesíti. A brüsszeli megállapodásnak legalább a negyven százaléka éppen a szerb községek közösségéről szól. Belgrád egyedül ezt kéri a koszovói szerb lakosság védelmének érdekében. Belgrádot egyelőre senki nem értesítette arról, hogy az EU megnyitná a csatlakozási tárgyalások első tárgyalási fejezeteit, ehhez képest Pristinát megjutalmazták. A szerb községek közössége megalapításának az elodázása azonban nemcsak Pristinát, hanem Brüsszelt is érinti – fogalmazott Vučić, majd bejelentette, hogy a napokban összehívja a szerb államvezetőség képviselőit, hogy egyeztessenek az újonnan előállt helyzetről.
Ehhez hasonló az álláspontja Marko Đurićnak, a kormány Koszovó-ügyi irodája vezetőjének. Đurić meglátása szerint Pristina számos más hasonló lépéssel akadályozza a felek közötti kapcsolatok rendezését. A döntés, hogy a közösségekről szóló megállapodást az alkotmánybíróságnak továbbítják, szinte semmissé tette az összes eddigi előrelépést és igyekezetet, szögezte le Đurić.
– Pristina szándéka egyértelmű: minden lehetséges módon igyekeznek obstruálni a brüsszeli megállapodást és párbeszédet. Ezen a ponton már az EU-nak is reagálnia kellene. Szerbia nem hallgathat, és nem tűrhet el mindent. Megvárjuk, hogy Vučić miniszterelnök visszatérjen Moszkvából, ezt követően pedig megbeszéljük, hogy a kormány milyen lépéseket tesz meg Pristina döntése nyomán. Szerbia helyzete egyébként sem egyszerű, most csak tovább bonyolították ezt. Senki ne próbálja elhitetni velünk, hogy a szerb községek közösségéről szóló megállapodást azért nem fogadta el a koszovói parlament, mert valamiféle bűnözők könnygázgránátot dobtak a parlamenti képviselők közé. Esetleg nekünk is találnunk kellene valakit, aki könnygázgránáttal dobálódzik a köztársasági parlament épületében, hogy erre hivatkozva tagadhassuk meg a nemzetközi kötelezettségeink teljesítését? Vajon Szerbia esetében tolerálná-e bárki is az ilyen jellegű magatartást? Pristina semmit sem tesz azért, hogy rendezze kapcsolatait Belgráddal. A brüsszeli megállapodás rendelkezései közül sokkal több az olyan, amelyet Pristina nem alkalmaz, mint amelyet igen. Nem csak arról van szó, hogy nem alakul meg a szerb községek közössége. Pristina eddig semmit nem tett azért, hogy a civil védelmi rendszert integrálja a koszovói rendszerbe. Abban is megállapodtak Brüsszelben, hogy 120 szerb rendőrt integrálnak a koszovói rendszerbe, ez szintén nem történt meg. A Kosovska Mitrovica-i híd és a békepark tekintetében sem tettek semmit. Folyamatosan azon vannak, hogy elodázzák a brüsszeli megállapodás alkalmazását – taglalta Đurić, aki azt is tudni véli, hogy Vučić miniszterelnök ma értekezik a brüsszeli illetékesekkel az előállt helyzetről.
A koszovói szerb községek közösségének megalapításáról szóló megállapodás elejétől kezdve heves indulatokat gerjesztett a pristinai ellenzék körében. Isa Mustafa kormányfőt az Önrendelkezés aktivistái több alkalommal megdobálták, javarészt tojással. Azt követelték, hogy Mustafa vonja vissza aláírását a megállapodásról.
Az ellenzék eddig több alkalommal megszakította a koszovói parlament azon üléseit, amelyeken a megállapodásnak kellett volna napirenden szerepelnie. Így október elején Albin Kurti, az Önrendelkezés vezetője könnygázgránátot dobott képviselőtársai közé. Az ülésteremben a nemzetközi közösség képviselői közül többen is jelen voltak. Samuel Žbogar, az Európai Unió koszovói irodájának képviselője alig tudott kitámolyogni a parlament épületéből, később pedig kórházba kellett szállítani. Két képviselő hölgyet is kórházba szállítottak, mindketten elájultak ugyanis, és nem tértek magukhoz. Mindezzel egy időben néhány albán nemzetiségű képviselő sebészkéssel szabdalta össze a parlament épületének előterében felfüggesztett festményeket elfedő lepleket, amelyeket szerb nemzetiségű parlamenti képviselők kérésére aggattak a képekre. A festményeken albán népviseletet viselő személyek láthatók, a szerb képviselők pedig úgy vélték, hogy egy Koszovóhoz hasonló multietnikus ország képviselőházában méltatlanság kizárólag az államalkotó nemzetet dicsőíteni.
