Egységes nemzet

Az albániai Vörös és Fekete Szövetség nevű párt szerdán átadta az albán központi választási bizottságnak Koszovó és Albánia egyesüléséről szóló népszavazási kérelmet. Kreshnik Spahiu, a Vörös és Fekete Szövetség elnöke kijelentette, hogy két egység által egyesült albán föderáció megalapítását tűzte ki célul.

– A Vörös és Fekete Szövetség november 28-án, a Morina határátkelőhelyen tartott tüntetéseken jelentette be a kezdeményezést. Albániának egy olyan államnak kellene lennie, amely két különálló egység föderációjából áll. Így kellene belépnünk az Európai Unióba – érvelt Spahiu.

Kiemelte, hogy Koszovót és Albániát az előtt kellene egyesíteni, hogy Albánia belépne az Európai Unióba. Mint megjegyezte, az albán kormány és az összes albán politikai erő kötelessége, hogy csatlakozás előtt létrehozza a föderációt.

– A két államban élő nemzet számára történelmi lehetőség a népszavazási kérelem, hiszen nem létezik semmiféle belső, vagy külső akadálya, valamint összhangban áll az ENSZ alapelveivel is – szögezte le a párt elnöke.

A Vörös és Fekete Szövetség extrém nacionalista párt elnöke egyébként néhai jogász, akit az albán liberális körök „az albán Šešelj”-ként emlegetik. A szélsőjobboldali párt ugyanakkor Sali Berisha albán kormányfő legnagyobb kritikusa. A szövetség szerint az albán kormányfő görög–szerb bábu, akinek az egyik legnagyobb bűne, hogy nem törődik eléggé a Preševo-völgyi albánok helyzetével.

CSATLAKOZÁS VAGY FÖDERÁCIÓ?

A Deutsche Welle rádió szerint veszélyes lenne, ha az albánok egyesülnének. A rádió weboldalán olvasható elemzésben kiemelik, hogy november végén a szerbiai, a montenegrói és a görögországi albán kisebbségi közösségek az albán zászló ünnepét ülik. Az elemzés kihangsúlyozza, hogy a pravoszláv államok szemszögéből ez rosszindulatú hatalomfitogtatásnak tűnik, miközben az ünnep mintegy 6 millió, Albánián kívül élő albán számára a nemzet egységének jelképévé nőtte ki magát.

– Az Európai Unió bővítésének függvényében felvetődik a kérdés, hogy az albánoknak az egyesülés, vagy az uniós csatlakozás a fontosabb. Az albán politikusok mottója azonban: Közösen az Unió karjaiba. De mi lesz, ha nem lesznek karok? – veti fel a kérdést az írás.

Megjegyzik, hogy az albán nép a világháborúk, a balkáni háborúk és a török fennhatóság után, amikor is felvették az iszlám vallást – bár területileg egy helyen, de különböző országokban éltek.

– Tavaly novemberben az albán nép színt vallott, hogy merre húz a szíve. Nem azokba az országokba, amelyeknek állampolgára, vagy amelyikben él, hanem a Balkán-félszigeten határok nélkül élő albán nemzet felé – szögezte le az írás, majd megjegyezte, hogy a volt Jugoszláviában sem voltak határok egészen addig, míg az ellentétek és a gyűlölet nem mélyítette el a nemzetek közötti szakadékot.

Ezt támasztja alá Sali Berisha albán kormányfő ígérete is a fent említett nemzeti ünnepen, amikor is arról biztosította nemzettársait, hogy Tirana olyan törvényt készít elő, amely lehetővé teszi az összes albán nemzetiségű személynek, bárhol is élnek a világban, az albán állampolgárság felvételét.

– Különféle országokban szétszóródva az albánok olyan testvérként látják egymást, akiket a közös gének, kultúra, identitástudat és az európai egyesülés álma köti össze – mondta ekkor az albán kormányfő.

KOSZOVÓBÓL INDULT

A nemzet egységének, vagyis az etnikai Albánia ötlete Koszovóban született, nyilatkozta novemberben Sali Berisha albán kormányfő. Szavai szerint az albán nemzet történelme minden akadály ellenére az egyik leggazdagabb történelem a kontinensen.

– Albánia függetlenségének századik évfordulójakor a történelmi tényeket mindenkinek ismernie kell. Albániában a nemzet történelme gyakran manipuláció alatt állt, Koszovóban pedig egyenesen be volt tiltva – mondta ekkor az albán kormányfő.

Kiemelte, hogy mindent meg kel tenni, hogy az albánok közötti fizikai határ minél jelentéktelenebb legyen, hiszen az albánoknak csupán egyetlen célja lehet: a nemzet egyesülése.