Társadalmunkban riasztóvá vált a helyzet: a szélsőjobboldal mozgalmai egyre erősebbek, s egyre gyakrabban tesznek olyasmit, ami sérti a tartomány és a köztársaság polgárainak jogait – a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kellene szentelnünk az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását illető egyre rosszabb helyzetnek – állapította meg szerdán Bojan Kostreš, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga főtitkára.
– Olyan viszonyok között élünk, amikor mind gyakrabban gyújtják fel Vajdaság zászlaját, holott az éppúgy alkotmányos kategóriának számít, mint a szerbiai lobogó. Hangsúlyoznunk kell, hogy semmi különbség sincs a kettő között, hogy semmivel sem számít kisebb vétségnek, ha a vajdaságit égetik el. Normális jelenségnek számít ma, hogy akár a nácik a világháború előtt a zsidókról, most e szervezetek más nemkívánatos személyekről készítenek feketelistákat. Fel kell tennünk a kérdést, meddig várunk még, hol van az a pont, amikor már védekeznünk kell e jelenségek ellen – fogalmazott Kostreš.
Azt mondta, hogy ebben az esetben nem egyetlen pártnak, hanem az egész társadalomnak a reakciójára lenne szükség, miközben ma azt tapasztaljuk, hogy a társadalom kívülállóként néz a legújabb történésekre.
– A ligát ért huszonnegyedik támadást követően fordultam levélben a miniszterelnök-belügyminiszterhez és a biztonsági szolgálatokat irányító kormányfő-helyetteshez. Huszonnégy olyan támadásról van szó, amelyeknek a tetteseit nem állította elő a hatóság. Választ erre a levelemre sem kaptam.
Kostreš közölte, ma már az a kérdés, mikor indul el a valódi lincselés, s vajon meg kell-e várni, hogy valakivel, aki másként gondolkodik, ez történjen meg, s az állam csak ezután reagáljon. A jelenlegi helyzet oka a párt tisztségviselője szerint az, hogy Szerbiában sohasem történt meg a múlttal való szembesülés, nem ment végbe a valódi lusztráció. Emlékeztetett, hogy Zoran Đinđić meggyilkolását követően 2003 júniusában a képviselőház elfogadott egy, a lusztrációról szóló törvényt, melyet azonban sohasem alkalmaztak, s mivel tíz évre szólt, néhány hónapon belül hatályát is veszti majd. A liga, mint mondta, ezért hamarosan a képviselőház elé terjeszt néhány módosítási javaslatot az átvilágítási törvényre vonatkozóan, melyek fő célja egyrészt meghosszabbítani a folyamatot legalább 2023-ig, másrészt pedig szavatolni az egyébként nem rossz jogszabály gyakorlati alkalmazását.
– Az előttünk álló tíz-tizenöt napon belül megszólítjuk a köztársasági elnököt, a kormányfőt és a parlamenti frakciók képviselőit is. Bízunk benne, hogy a kezdeményezést támogatni fogják más pártok és civil szervezetek is. Ha nem sikerül időben lépnünk, attól tartok, jogossá válik a félelem a kilencvenes évek visszatérésétől. Félő, hogy az említett problémákat Vajdaságban majd csak ezután tapasztaljuk igazán meg – húzta alá Kostreš.
|
Nem rázta meg a pártot Jerkov távozása Bojan Kostreš az újságírók kérdéseire válaszolva Aleksandra Jerkovnak, a párt eddigi sajtófelelősének, parlamenti képviselőjének a Demokrata Pártba való távozását is kommentálta. Előbb csupán annyit kívánt közölni, hogy Jerkov lépését személyes döntésként kezeli, s hogy a párt főbizottsága január 23-i ülésén jelöli majd ki az új médiafelelőst. A témával kapcsolatos további kérdésekre, köztük arra, hogy miért hallgat a liga az ügy kapcsán, Kostreš közölte, a ligának mintegy harmincezer tagja van, Jerkov egyike volt a párt kiemelkedő tagjainak, de azt a döntést hozta, hogy egy másik pártba lép át. – Nem ő az első, s nem is az utolsó olyan személy, aki elhagyta a ligát, vagy bármelyik pártot. Nem rázott meg bennünket az eset, a tagság a történtek után sem kezdte elhagyni a pártot, annak ellenére, hogy a közvéleményben jóval nagyobb problémaként állították azt be – fogalmazott Kostreš. Elismerte ugyanakkor, hogy mindez rontott valamennyit a párt imázsán, de elsősorban azért, mert a nyilvánossággal most azt szeretnék elhitetni, hogy a liga szétesés előtt áll, hogy nincs jövője – ami, mint mondta, nem igaz. Arra a kérdésre felelve, hogy megromlott-e a párt viszonya a DP-vel, Kostreš elmondta, a történtek nem jó üzenetet hordoznak, de nem látja akadályát annak, hogy az ideológiai hasonlóságok mentén a továbbiakban is együttműködjenek. Úgy fogalmazott, hogy az átigazolásban a DP egyes tagjainak, s nem az egész pártnak a politikáját véli felfedezni. |
