2024. november 24., vasárnap

Nagy erőkkel dolgoznak Šarić elfogásán

A szökésben lévő drogbáró 1,7 milliárd eurós pénzmosást hajtott végre 2006 és 2009 között

Aleksandar Vučić korrupció- és bűnözés elleni harccal megbízott kormányalelnök újságíróknak nyilatkozva hétfőn arról számolt be, hogy folyamatban van a drogbárónak tartott Darko Šarić kézre kerítési folyamata. Nem kívánt válaszolni viszont arra a kérdésre, hogy a kormány valamelyik tagja együttműködött-e Šarićtyal. Ivica Dačić miniszterelnök korábban kijelentette, hogy a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) és a Katonai Biztonsági Ügynökség (VBA) arról tájékoztatták, hogy a miniszterek egyikének sem volt kapcsolata a körözött személlyel.

– Nem tudok válaszolni erre a kérdésre. Nem azért, mert nem tudom az igazságot, hanem azért, mert nem válaszolhatok. Elsősorban azért nem, mert a nyomozás jelenleg is folyik, s minden erővel azon dolgoznak, hogy Šarićot az igazságszolgáltatás szervei elé állítsák – fogalmazott az újságírók kérdésére felelve tegnap Vučić.

A Blic napilap is arról cikkezett, hogy a szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészség az osztrák és holland rendőrséggel együttműködve az eddigi legnagyobb nyomozás keretében feltárta, hogy Šarić 1,7 milliárd eurót mosott át mintegy hatszáz szerbiai vállalaton keresztül. A rendőrség feltételezése szerint Šarić hiteleket nyújtott a szerbiai cégeknek, ekképp hajtotta végre a pénzmosást. A napilap információi szerint a nyomozás már három éve tart. Azt feltételezik, hogy a pénzmosás legnagyobb része 2006 és 2009 között zajlott le, amikor még Šarić Szerbiában hatalmas vagyonnal rendelkezett. A pénzmosás két amszterdami befektetési alapot is érint, az akcióba éppen emiatt kapcsolódott be az osztrák és a holland rendőrség is.

A Blichez eljuttatott adatok szerint az összeg kisebbik részét, 200 millió eurót, a klagenfurti Hypo Alpe-Adria-Bank International AG beruházási alapján keresztül, másfél milliárd eurót pedig a Raiffeisen International Bank-Holding AG által alapított RI Eastern European Finance B.V. Alapon keresztül mosták tisztára. Mint arra a napilap emlékeztetett, a Hypo Alpe-Adria-Bank akkor került a közép-európai nyilvánosság érdeklődésének középpontjába, amikor 2009-ben fény derült egy, a bank körüli nagy korrupciós botrányra, melyet követően Wolfgang Kulterert, a bank első emberét le is tartóztatták. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a bankba korrupciós ügyletek révén kétes származású pénzeszközök folytak be. Ebben az időszakban szerb üzleti körökben meglehetősen népszerű volt az említett két befektetési alap, s jóformán nem létezett olyan hazai nagyvállalat, amelyik ne állt volna valamilyen üzleti kapcsolatban az egyikkel vagy a másikkal. A pénzátutalások hárommillió és százmillió euró között mozogtak.

A Blic hírforrása szerint mindezen információk birtokába úgy jutott a rendőrség, hogy nyomon követte a pénzátutalásokat, és nyomozott Šarić munkatársai után is – többségük üzleti szaktanácsadással foglakozott. Három kulcsfigurához jutottak végül el, akiknek a vallomása fontos lehet a Šarić ellen folytatandó eljárás során, a pénzmosás ügyében. Darko Tošić pljevljai, Dejan Dragojević šabaci és Ilija Tomašević pancsovai személyekről van szó a Blic értesülései szerint. Tomašević a TMF Management B.V. magánvállalat hollandiai menedzsereként dolgozott, ez a cég képviselte a már említett RI Eastern European Finance B.V. alapot. Tošić ennek a befektetési alapnak volt a munkatársa, s kokaincsempészetben is részt vett, őt is körözik. Dragojević, a Hypo Alpe-Adria-Bank honlapján szereplő információk szerint, két tisztséggel: egy hollandiai és egy szerbiai megbízatással is rendelkezik. Ő a Hypo Alpe-Adria-Rent belgrádi igazgatója, továbbá a Hypo Group Nederland Holding B.V. amszterdami vezetője is. Ez utóbbi mellesleg a Hypo Alpe-Adria-Bank International AG leányvállalata. Valamennyi felsorolt befektetési alapot és vállalatot ugyanazon a holland lakcímen jegyezték be. Igazgatókon és vállalati képviselőkön kívül egyetlen foglalkoztatottjuk sincs.

NEM CSAK ŠARIĆ VAN TAPÉTÁN

Aleksandar Vučić hétfői nyilatkozatában egyéb nyomozások elindítását is kilátásba helyezte. A magánosítási botrányok feltárásával kapcsolatban elmondta, hogy a Sartid acélgyár mellett a Belgrádi Kikötő és az Állategészségügyi Intézet privatizációját is kivizsgálják. Közölte, hogy a kikötő és az intézet ügyében már jelentős számú tanút meg is hallgattak, de nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy közöttük volt-e Milan Beko üzletember. Azt sem mondta meg, hogy az intézet ügyében esetleg meghallgatták-e Čedomir Jovanovićot, a Liberális Demokrata Párt elnökét.

– Több felelős személy kihallgatásán vagyunk már túl a Belgrádi Kikötő és az Állategészségügyi Intézet magánosításának felgöngyölítése kapcsán. Más, ezekkel a privatizációkkal kapcsolatba hozható vállalatok képviselőit is meghallgatták már. A Sartid ügye mellett ez az a két privatizáció, amellyel a közeljövőben mindenképp foglalkozunk majd az összesen 24 kétes magánosítási ügy közül – közölte a kormányalelnök.

A Galenikával foglalkozó nyomozás a végéhez közeledik, s egy igen komoly üggyel állunk szemben – jegyezte meg. Mint mondta, számára az a legfontosabb, hogy a szervezett bűnözés elleni harc folytatódjon, függetlenül attól, hogy kit érint majd a jövőben. Fontosnak nevezte, hogy azok, akik védettnek hitték magukat személyes és pártokon belüli kapcsolataik miatt, most egyáltalán nem képeznek kivételt.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás