Bűnvádi feljelentést tett Vladimir Cvijan, a Szerb Haladó Párt tisztségviselője, a szerb parlament alkotmányügyi és jogalkotási bizottságának elnöke ellen szerdán a Demokrata Párt, az igazságszolgáltatás akadályozása miatt. A demokraták által benyújtott bizonyítékok szerint Cvijan, befolyásos belgrádi ügyvédként, fenyegetésekkel próbálta meg kieszközölni Ivan Pavlović szabadlábra helyezését, akit kábítószer-kereskedelem miatt tartóztattak korábban le. A DP által kiadott közleményben a párt arra emlékeztet, hogy az említett bűncselekmény három hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel és pénzbírsággal szankcionálható.
Snežana Malović, az előző kormány igazságügyi minisztere már egy nappal korábban bejelentette, hogy a DP bűnvádi feljelentés benyújtására készül, Božidar Đelić, a párt képviselője pedig megerősítette, hogy Cvijan több alkalommal követelte, hogy kliensét engedjék szabadon. Malović beszámolója szerint az Iker néven is ismert kokaincsempész fogságának megszakítását két alkalommal is kérte Cvijan Vladimir Mesarović bírótól, aki egyébként Nata Mesarovićnak, a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének a fia. A bíróval, a demokraták állítása szerint, Cvijan azt is közölte, hogy politikai feladata a Legfelsőbb Semmítőszék elnökének, vagyis a bíró édesanyjának a leváltása, amit hamarosan el is fog intézni. A bíró tudtára adta, hogy mindezt a médiában keltett nagy cirkusszal is megtehetné, de azt egyelőre nem érzi szükségesnek: véleménye szerint anélkül is el lehet mindent intézni, s hogy senki családjának sem kéne megsínylenie az esetet. A politika egy dolog, a munka pedig egészen más, mondta, s hozzátette, hogy akár politikai pontszerzésre is ki tudná használni az egész ügyet, s ha kell, azonnal megjelenhetne bizonyos újságokban.
– Azt a kérdést kell feltennünk Aleksandar Vučićnak: ez-e a kivétel nélküli korrupció- és bűnözésellenes harc? A korrupcióval szembeni nulltolerancián kívül a bűnözéssel szembeni nulltoleranciáért is síkra szállunk. Vajon Cvijan ezek után is megőrizheti az alkotmányügyi és jogalkotási bizottság élén betöltött pozícióját? Nebojša Stefanovićnak, a parlament elnökének reakciójára is kíváncsiak lennénk – közölte Snežana Malović.
Arról is beszámolt, hogy a Cvijant teljes felhatalmazással helyettesítő Aleksandar Stanimirović ügyvéd 2012. november 28-án azt mondta Mesarović bírónak, hogy Pavlović már túlságosan rég óta tartózkodik őrizetben, s hogy a fogság megszüntetése mellett kéne dönteni, azt pedig egy másik, enyhébb intézkedéssel kellene helyettesíteni. Felhívta a bíró figyelmét arra is, hogy a kokaincsempészettel gyanúsított Pavlovićnak igen befolyásos barátai vannak, akiknek az a véleményük, hogy az őrizetet most már „karkötőre” lehetne váltani. Stanimirović is elmondta a bírónak, hogy édesanyját hamarosan menesztik majd, s kérte, ezt ne vegye zokon, mert tisztán politikai döntésről van szó. Ezt az esetet követően másnap maga Cvijan beszélt a bíróval, akivel közölte, hogy emberi és biztonsági szempontból is a segítségére tudna lenni, s hogy Pavlović bizonyos hatalmi személynek a rokona. Hozzátette, hogy maga eláll majd ettől az esettől, s nem lesz a továbbiakban a gyanúsított védőügyvédje, mert bizonyos pártügyekkel kell behatóbban foglalkoznia.
VÉLETLEN EGYBEESÉS?
Snežana Malović közölte: nem tudja, kinek lehet a rokona a hatalmi körökben Pavlović. Emlékeztetett, hogy egy kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó nemzetközi bűnbanda tagjaként tartóztatták le a gyanúsítottat, mely a rendőrség információi szerint Argentinából és Brazíliából csempészett kokaint Európába – a rajtaütés pillanatában a csoportnál 274 kiló kábítószert találtak.
Alig egy hónappal a fenyegetéseket követően a Szerbiai Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a bírókról szóló törvényt, amellyel összhangban Nata Mesarović a Legfelsőbb Semmítőszék élére került. Malović feltette a kérdést, hogy vajon csupán véletlen egybeesésekről van-e szó. A DP tisztségviselője szerint Vladimir Cvijan elvszerű személynek próbálta feltüntetni magát, amikor a bírósági reformok folyamatában észlelt visszaélésekre hivatkozva lemondott az akkori elnök, Boris Tadić kabinetjében betöltött pozíciójáról, később azonban képviselői- és pártfunkcióját kihasználva hasznot próbált kovácsolni több védence számára. Malović arra is emlékeztette a nyilvánosságot, hogy Cvijan kliensei között volt a Joca Amsterdamként ismert Sreten Jocić, Bogoljub Karić, Milanko Šarančić, a Szerbiai Vasutak volt vezetője is.
LDP: CVIJANNAK TÁVOZNIA KELL
Rövid reagálásában Vladimir Cvijan értelmetlennek nevezte a volt igazságügyi miniszter állításait, s azzal vádolta meg, hogy amíg tisztségét betöltötte, semmi jót sem tett az igazságügy előbbre vitele érdekében. Hasonlóképp reagált a Szerb Haladó Párt is, s azt követelték, vizsgálják ki Malovićnak a rosszul végrehajtott igazságügyi reformmal kapcsolatos felelősségét. Zoran Babić, a párt frakcióvezető-helyettese a rendkívüli sajtótájékoztatón közölte, hogy a haladóknak nincs mitől tartaniuk, s arra szólította fel az illetékes állami szerveket, hogy vizsgálják ki Malović állításait, és a volt miniszter felelősségét is az elhibázott reformokat illetően, hisz éppen azok miatt van ilyen rossz helyzetben a hazai igazságszolgáltatás, s azok miatt kritizálja az országot a nemzetközi közösség is.
A történtek miatt a Liberális Demokrata Párt képviselőcsoportja kezdeményezte az alkotmányügyi bizottság azon ülésének összehívását, amelyen menesztenék Vladimir Cvijant, a testület jelenlegi elnökét. Cvijan, mint azt a pártnál közölték, több ízben megsértette a hatalom megosztásának elvét, a bíróságok függetlenségét és az ügyészségek önállóságát. A haladó párti politikus a liberálisok szerint tetteivel aláásta a bizottság tekintélyét, s ennélfogva megengedhetetlen, hogy továbbra is annak vezetője maradjon. Az LDP botrányosnak nevezte, hogy Cvijan fenyegette a bírót, azt állítva, hogy saját akaratától, illetve a semmítőszék elnökének lemondásától függ, hogy egy másik személy esetében miként vezetik le majd az eljárást. A parlamenti bizottság elnöke nem bíró és nem ügyész, így nem áll jogában ilyen kérdésekben dönteni, főleg nem annak fényében, hogy eleget tesznek-e a kéréseinek vagy sem. A bizottság elnöke az LDP álláspontja szerint a botrány kitörését követően is abszolút civilizálatlan módon viszonyult kötelezettségeihez, ami arra enged következtetni, hogy vagy nem ismeri, vagy szándékosan rombolja le a jogállamiság alapjait.
