A korrupció és a bűnözés fészke

Eredményeket vár a Kolubara szénmedence üzletelésével foglalkozó nyomozástól Aleksandar Vučić korrupció- és bűnözésellenes harccal megbízott kormányalelnök. Ezt Újvidéken jelentette ki az újságíróknak, s még azt is hozzátette: nem beszélne az esetről, ha nem lenne benne biztos, hogy valakit felelősségre is vonnak majd a visszaélések miatt.

Vučić arról szerzett tudomást, hogy a már korábbról ismert, munkagépek bérlésével kapcsolatos visszaélések mellett a földterületek kisajátítása alkalmával is történtek nagy összegekben kifejezhető csalások. A kormányalelnök közölte, hogy 2010-ben azt a döntést hozták a vállalat illetékesei, hogy egy olyan ház tulajdonosának fizessenek ki több millió eurót, amelyiket nem is érintette a bányamedence bővítése. Ez az ingatlan, tette hozzá Vučić, még ma, 2013-ban is ott áll, ahol három évvel korábban, s nem is fogja senki bántani belátható időn belül. A Radosav Savatijević-Kene tulajdonában álló épületről van szó, amelynek egyharmadáért 1,2 millió eurót fizetett ki a közvállalat úgy, hogy közben tisztában voltak vele: az ingatlant egyáltalán nem fogja érinteni a telkek kisajátítási folyamata, s nem tervezik annak eltávolítását sem. Arra az újságírói kérdésre, hogy keresik-e a felelős személyeket, Vučić kijelentette, nem beszélne minderről, ha nem gondolná, hogy a felelősséget ki fogják vizsgálni, meg fogják állapítani és be is tudják bizonyítani.

Vučić kijelentésére reagálva Božidar Ðelić, a Demokrata Párt képviselője tagadta, hogy az előző kormánytöbbség által vezetett vállalatban efféle döntéseket hoztak volna, s 1,2 millió eurót fizettek volna ki bárkinek is teljesen alaptalanul.

Nebojša Ćeran, a Kolubara volt igazgatója, a DP főbizottságának tagja is tagadta, hogy ilyesmi történt volna abban az időszakban, amikor ő irányította a bányaipari vállalatot. A médiának eljuttatott nyilatkozatában közölte, hogy nem igazak azok az állítások, amelyek szerint a kisajátítási területen kívül eső „kastélyról” lenne szó, s ezért fizetett volna a Kolubara. Közölte, hogy Vreoci település átköltöztetésének tervét még korábban, 2007-ben elfogadták.

– E szerint a dokumentum szerint át kell költöztetni az egész települést. A projektum indulásakor a háztartások számára felkínálták az ingatlan felbecsült értékének harminc százalékát. Az erről szóló tervezetet még 2007-ben írták alá, amelyet még a demokrata párti kormány előtti vezetés hagyott jóvá – magyarázta Ćeran.

Elmondta továbbá, hogy a regulációs terv 2008 decemberében készült el, melyet 2009 februárjában nyilvánítottak közérdekű szabályozássá. Ezzel összhangban, folytatta, a Kolubara 2010-ben mintegy 350 előleget fizetett ki a költöztetésben érintett vreoci háztartásoknak. Megkezdődött a mintegy 800 érintett telek kisajátítási folyamata is – tette hozzá.

– A település és a temető átköltöztetésének köszönhetően ma, 2013-ban, a Kolubara bányamedence hárommillió tonna szenet állíthat elő a temető alatti zóna kiaknázása révén. Ez teszi lehetővé azt, hogy Szerbiának nem kell évente 80–100 millió euró értékben villanyáramot importálnia – állapította meg a Kolubara előző vezetője.

BOTRÁNYOK SORA

A vállalat jelenlegi igazgatója, Milorad Grčić, akit már az új kormány nevezett ki, Aleksandar Vučićnak adott igazat, s az említett 1,2 millió eurós alaptalannak vélt kifizetésről szóló információkat is alátámasztotta. Hozzátette, hogy ezt az épületet valóban nem érintette az átköltöztetésről szóló regulációs terv. Arról is beszámolt, hogy kinevezése óta szigorú belső ellenőrzéseket tartanak a vállalatban, s egy ilyen kontroll alapján derült fény a szóban forgó visszaélésre is. Az új igazgató szavai szerint a másodfokú prioritási határtól 900 kilométeres távolságra helyezkedik el Kene ingatlana. Mint mondta, a vállalat minden létező bizonyítékot és dokumentumot átadott a korrupcióellenes harccal megbízott kormányirodának.

Radosav Savatijević-Kene, a Szerbiai Villanygazdaság igazgatóbizottságának egykori tagja egyébként a korábbi Kolubara-botrány egyik résztvevőjeként vált ismertté a hazai igazságszolgáltatás szervei számára. Szerbia és Bulgária határán tartóztatta le a rendőrség. Az elsők között ismerte be bűnösségét és házi őrizetben töltötte büntetését. Az előző botránnyal kapcsolatos első letartóztatásokra 2011 októberében került sor, akkor Dragan Tomić és Vladan Jovičić volt igazgatókat, valamint további hét felelőst: Radosav Milićet, Vladan Radovanovićot, Milutin Bobićot, Sveta Mirkovićot, Milan Petrovićot, Živojin Jovanovićot és Svetolik Simićet fogták el. Hamarosan letartóztatták több magáncég vezetőjét is, köztük Radoslav Savatijević-Kenét is. Egy hónappal később a Kolubara két leányvállalatának vezetőjét és további öt magáncég képviselőjét tartóztatta le a rendőrség. A témával a B92 Insajder (Bennfentes) című műsora foglalkozott először. Kiderítették, hogy a vállalatnál olyan esetekben is kifizették a bérleti díjakat, amikor a munkagépek, állítólag, 31 napon át dolgoztak megállás nélkül.

A SZERB MONTE-CARLO

A szerbiai kormányban megtartott sajtótájékoztatón Zorana Mihajlović energiaügyi miniszter is arról számolt be csütörtökön, hogy folyik a nyomozás a Kolubara vállalat ügyvitele kapcsán, mert fennáll a gyanú, hogy több millió euróval károsították meg a bányamedencét korábban. A nyomozás azonban ezúttal nem csupán Kene esetére irányul, hanem egyéb visszaélésekre is. Mint közölte, a vállalat nem létező foglalkoztatottaknak fizetett ki béreket, 1000–1500 fizetést.

– A Kolubara a bűnözés és a korrupció fészke volt az előző kormány idején. Nem létező munkásoknak fizettek béreket, s tudni lehet, hogy a felszerelést is a valós ár háromszorosáért, négyszereséért, sőt hatszorosáért szerezték be, sürgősségi eljárás szerint meghirdetett tendereken.

A vállalat évente mintegy 11 milliárd dináros veszteséget könyvelt el, s mint azt Mihajlović megjegyezte, 2012-ben – az új kormány megalakulásáig – további 3,6 milliárd dinárt veszített.

A Kene-botránnyal kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy a prioritási zónákon kívül eső ingatlan értékét 3,4 millió euróra becsülték, ennek harmadát fizették ki. Gyanúsnak nevezte azt is, hogy a tulajdonos két nappal a pénz kifizetésére vonatkozó döntést megelőzően jelentkezett be a lakcímre. A miniszter szerint a villanygazdaság és a bányamedence olyan bőkezűen bánt Vreocivel, mintha Monte-Carlóról lenne szó.

Zorana Mihajlović elmondása szerint arra is megvannak a bizonyítékok, hogy az előző hatalom választási csaliként használta a közvállalatot, és csak a szavazás előtti időszakban mintegy 300 személyt, az előző évben pedig 650 személyt kezdett foglalkoztatni. Az energiaügyi tárca vezetője szerint felesleges munkaerőről van szó.