Feszült hétvégére tekinthet vissza Ivica Dačić köztársasági kormányfő, aki, mint arra fény derült, 2008-ban Darko Šarić drogbáró bűnbandájának egyik tagjával, bizonyos Rodoljub Radulovićtyal találkozgatott. A miniszterelnök váltig állítja, hogy nem tudott róla, mivel foglalkozik az illető, s egyik elődjének, Vojislav Koštunicának a megszokott reakciójával élve közölte: nem tájékoztatták őt kellőképp a részletekről. Első nyilatkozatában is ezt mondta, s a médiában megjelent azon információkat követően, amelyek szerint bizonyítékok is vannak rá, hogy igenis tudta, kicsoda Radulović, tegnap megint ugyanazt ismételte meg az újságíróknak, igaz, a konkrét kérdésekre már nem kívánt válaszolni.
Sokan állapították meg, hogy a kormány csillaga ezzel végérvényesen le is áldozott, s hogy a botrányt rövidesen a rendkívüli választások kiírása fogja követni. Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt vezetője azonban a párt elnökségének tegnapi ülését követően nem ebbe az irányba mutató kijelentéseket tett. Azt közölte, hogy számára a megkezdett munka folytatása a legfontosabb, s hogy mindent ki kell vizsgálni, tekintet nélkül arra, hogy e nyomozás vezetői posztot betöltő személyeket is érint-e, vagy sem. Hozzátette, igaz, azt is: nem esküdhet meg arra, hogy nem lesznek választások, hisz ez nem csak a haladóktól függ.
A kormány első jelentősebb válságával kapcsolatban dr. Zoran Dragišićtyel, a Belgrádi Egyetem Biztonságtudományi Karának docensével beszélgettünk.
Milyennek találja ebben a pillanatban a hatalmi koalíción belüli viszonyokat, elsősorban a két legnagyobb párt közötti kapcsolatokat?
– Ezek a viszonyok ugyanolyan rosszak, mint amilyenek a korábbiakban is voltak. Semmit sem javultak az elmúlt időszakban, s meggyőződésem, hogy továbbra is a közös érdekek tartják össze a hatalmi koalíciót. Ezen érdekek közül is elsősorban a leginkább földhöz ragadottakra, az egyszerű pártérdekekre gondolok. Nem tartozom viszont azok közé, akik meg mernek rá esküdni, hogy hamar megbukik a jelenlegi vezetőség, jó ideig fennmarad majd még ez a kormány.
Mennyire veszélyezteti a miniszterelnök funkcióját, esetleg a koalíció jövőjét a Dačić négy és fél évvel ezelőtti találkozóinak kapcsán most kialakult botrány?
– A Szerb Haladó Párt elnökségének ülését követően kijelenthetjük, hogy Ivica Dačić megőrizte miniszerelnöki tisztségét. Azt hiszem, ennek a történetnek nem lesz hosszú folytatása, s nem sokáig izgatja majd a közvéleményt – holnap, holnapután már valami újabb történet boríthat rá fátylat. Most az lenne igazán fontos, hogy a kormányfő ismertesse, milyen természetűek voltak ezek a múltbéli kapcsolatok. Azt a kérdést fel lehetne tenni, hogy mi fog történni azokkal, akik a nyilvánosság elé tárták egy nyomozás bizonyos részleteit. Nyilvánvalóan azonban semmi sem fog történni. Senki sem kerül börtönbe, s Dačić is kormányfő marad.
Milyennek látja a kialakult botrány mögötti politikai hátteret? Egyesek szerint a haladóknak, mások szerint a demokratáknak felel meg jobban az, ami most a kormányfő körül zajlik.
– Az egyértelmű, hogy az egész esetnek megvan a politikai háttere is. Egy teljesen politikai tákolmány az egész történet, bizonyos találkozókról, kapcsolatokról és beszélgetésekről, amelyekről nem lehet tudni azt, ami a lényeg: milyen jellegű kapcsolatok és találkozók voltak valójában. A Demokrata Párt felől fúj a szél, de mindez a haladóknak is megfelel. A DP és az SZHP között nagyon jó az együttműködés, s erre az együttműködésre alapozva robbant ki a szóban forgó botrány is. Mindenesetre az ötletgazda szerintem a DP volt.
A botrányra reagált a DP és az LDP is: rendkívüli választásokat követeltek. Mindeközben a felmérések szerint egyik ellenzéki párt sem dicsekedhet jelenleg nagy támogatottsággal, így kérdés, hogy mit tudnának elérni a választásokkal. Az SZHP támogatottsága magas, talán egyedül ez a párt járna jól egy hamarosan kihirdetett szavazással...
– Én azon a véleményen vagyok, hogy ebben a pillanatban egyetlen pártnak sem felelnének meg igazán a választások. Többé-kevésbé ugyanolyan lapkiosztást érnénk el, mint tavaly májusban. Abban azonban biztos vagyok, hogy a haladók óriási fölényéről szóló adatok nem helytállóak, mert ha azok lennének, már kiírták volna a rendkívüli választásokat – a haladók biztosan nem tétováztak volna. Az emberek között mozogva nem tapasztalom Aleksandar Vučić mindent elsöprő népszerűségét. Mindez inkább a korrupció- és bűnözésellenes harcnak a serkentésére, megerősítésére szolgál. A polgárok azonban eközben nagyon is tisztában vannak azzal, hogyan élnek. A választások tehát senkinek sem kedveznének most, s éppen ezért ki sem fogják azokat írni.
