Szerbia politikai színterét teljesen betegnek nevezhetjük, a mai állapotok a miloševići kilencvenes évekre hasonlítanak – állapította meg az Új Párt újvidéki bemutatkozása során Zoran Živković, a politikai szervezet egyik alapítója. Az előző hatalom minden létező reformot leállított, s az aktuális vezetőség sem tesz semmit másként: politikai reklámfogásokra épít, valódi eredményei nincsenek – tette hozzá. A Magyar Szónak adott nyilatkozatában Živković úgy fogalmazott: egy demokratikusnak álcázott hatalmat egy patriótának álcázott hatalom követett.
– Ez az állapot már nagyon régóta tart. Szerbiának nem lesz jobb mindaddig, amíg új mozgalmak, politikai szervezetek meg nem jelennek. Ezért döntöttem munkatársaimmal úgy, hogy megalapítjuk az Új Pártot, melynek a feladata annak az európai útnak a folytatása lenne, melyről Szerbia 2003-ban tért le. Sok mindenben rosszabb ma a helyzet, mint a kilencvenes években. Az eredeti célokhoz kell visszatérnünk, melyet Szerbia csak nagyon rövid ideig követett.
Szerbia egyedül a Nyugatra hagyatkozhat – mondta el Živković. Vuk Karadžić és Dositej Obradović sem Moszkvába vagy Pekingbe mentek el tudást szerezni, hanem Európába: Bécsbe, Berlinbe – mondta. Húsz évvel ezelőtt még a legjobbak voltak az ország viszonyai a nyugati államokkal, felelőtlen politikusok ekkor viszont az egész világot, különösen pedig az addigi szövetségeseinket mind ránk haragították – közölte.
Annak kapcsán, hogy tíz éve ölték meg Zoran Đinđić miniszterelnököt, Živković elmondta, a merénylet politikai indíttatása teljesen világos, annak megrendelőit azonban a mai napig sem nevezték meg. Bírósági úton nehéz is bizonyítani az efféle szálakat, ezért végződnek sorra ítélet nélkül a hasonló történetek.
– Ahogyan azt már elmondtam, most is megismétlem, s bár bizonyítani nem tudom, meggyőződésem, hogy a Milošević-klán tagjainak állt az érdekében az akkori kormányfő meggyilkolása. Ennek a klánnak elég pénze és megfelelő kapcsolatai voltak egy ilyen tett véghezviteléhez. Függetlenül attól, hogy nehéz mindezt a bíróságon bebizonyítani, a nyomozásnak nem lenne szabad megállnia, s folytatni kellene azért, mert lehet, hogy egyszer új bizonyíték birtokába juthatnánk, s világosabbá válna e tragédia politikai háttere is – fogalmazott.
Živković lapunknak elmondta, hogy az október ötödikei Szerbia arculütésének tartja azt, hogy jelenleg Tomislav Nikolić az államfő, és a haladók a legerősebb kormánypárt, ugyanakkor mindez az állítólagos demokratikus tömb tehetetlenségének a bizonyítéka is egyben. A Vajdaság helyzetével kapcsolatos kérdésünkre a politikus aláhúzta, a Đinđić-kormány idejében elfogadott omnibusztörvény megfelelő megoldást jelentett, s számos hatáskört ruházott át a tartományra.
– Akkor nem voltak komolyabb kifogások ezzel a törvénnyel kapcsolatban, ma azonban léteznek olyan, magukat Dverinek és miegymásnak nevező áramlatok, melyek mindezeket a jogokat megkérdőjelezik. Ezt a törvényt minden idők legrosszabb dokumentumának nevezik, ami azt bizonyítja, hogy az igen jó. Vajdaság autonómiája kizárólag a szerb államiság keretein nem léphet túl. Vajdaságnak saját pénzforrásokkal kell rendelkeznie, s ezzel együtt felelősséggel is – hangsúlyozta.
A nemzeti közösségek helyzetével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Szerbiának a legmagasabb szintű jogokat kell számukra biztosítania, s az erre irányuló szándék, mint mondta, szemmel látható volt 2000 és 2003 között. 2003 után ezek a jogok nem fejlődtek tovább, s ma megint azzal a helyzettel találhatjuk szembe magunkat, amikor nemzeti türelmetlenséget, szélsőséges viszonyulást tapasztalhatunk magunk körül.
– Minderről egyedül az állam tehet, hiszen nem tett meg mindent annak érdekében, hogy megerősítse az együttélést, a tolerancia politikáját. Nem mutatta meg az elfogadott törvényekkel, hogy a nemzetiségek közötti megfelelő viszony, a jogok tiszteletben tartása alapvető értéket képez Szerbia számára. A nemzetiségek az állam gazdagságát és nem problémáját jelentik. A latin és cirill írásmód is együtt képezik Szerbia gazdagságát, s nem arra kell kihasználni egyiket-másikat, hogy csökkentse a szerb történelmi értékeket – mondta el a Magyar Szónak Zoran Živković.
