A német parlament alsóházának, vagyis a Bundestagnak a Szerbiában tartózkodó küldöttsége úgy értékelte, hogy írásban, de legalább szóban, a nyilvánosság előtt, el kellene magát köteleznie Szerbiának és Koszovónak a kapcsolatok rendezésére az uniós csatlakozási tárgyalások kezdetét megelőzően. A CDU és CSU német hatalmi pártok képviselői szerint a kormányfőknek és államfőknek ígéretet kellene tenniük arra, hogy a csatlakozási tárgyalások előtt jogi kerettel is fel szándékozzák tölteni a Szerbia és Koszovó közötti viszony normalizálásának szándékát. Ez egyébként a Szerbiával szemben támasztott hét német elvárás közül az utolsó. A parlamenti küldöttség dokumentumában az áll, hogy Németország elvárja a szerb igazságügyi rendszer reformjának teljes végrehajtását, a belgrádi német nagykövetség felgyújtóinak kézre kerítését és megbüntetését, a régióbeli megbékélés folyamatos építését, s a közelmúlt újraértelmezésének elkerülését, mindenekelőtt a Srebrenicában történtekkel kapcsolatban. Németország látni kívánja a Belgrád és Prishtina közötti korábbi párbeszéd megegyezéseinek teljes tiszteletben tartását, véghez vitelét is, továbbá a párhuzamos szerb intézmények kérdésének mielőbbi rendezését. Belgrádtól Berlin azt is elvárja, hogy oda tudjon hatni az észak-koszovói szerbekre az EULEX és a KFOR missziók zavartalan működésének szavatolása érdekében.
A küldöttség történelminek titulálta azokat a kijelentéseket, amelyekben Ivica Dačić szerb kormányfő elismerte, hogy immár tíz éve folyik a Koszovót szerbnek nevező hazudozás, de történelmi jelentőségűnek minősítették a Tomislav Nikolić államelnök és Atifete Jahjaga koszovói elnök közötti tárgyalásokat is.
Az Andreas Schockenhoff CDU-képviselő és koalíciós frakcióvezető által vezetett küldöttség elismerte a szerb kormány eddigi eredményeit, s úgy értékelték, hogy a fél évvel ezelőtti helyzethez képest most sokkal jobbak a körülmények. Megállapították, hogy a megbeszéléseknek ezen a pontján sok függ Prishtina együttműködő készségétől is, így Koszovóra is megfelelő nyomást kell gyakorolni a megoldás mielőbbi megszületése érdekében. Aláhúzták, hogy nem lehet majd Szerbiát okolni azért, ha Koszovó utasítja el a kompromisszumos megoldást.
A Bundestag küldöttsége egy nappal korábban tárgyalt a szerb kormányfővel és Suzana Grubješić európai csatlakozási ügyekkel megbízott kormányalelnökkel is, akik tájékoztatták a képviselőket a Szerbia által megtett eddigi lépésekről és az államvezetés Koszovóval kapcsolatos álláspontjáról.
REÁLIS ALAPOKON
Marko Đurić, az államfő tanácsadója keddi nyilatkozatában kiemelte, hogy a dialógus sikere nem kizárólag Szerbián, hanem Prishtinán és a nemzetközi közösségen is múlik. A hivatalos párbeszéd mai hetedik fordulóját megelőzően Đurić úgy fogalmazott: Szerbia megtett minden tőle telhetőt, s a párbeszéd sikere vagy kudarca Prishtinától, a nemzetközi közösségtől, illetve azoktól az államoktól is függ, akik abban a helyzetben vannak, hogy nyomást tudnak Koszovóra gyakorolni a kompromisszum érdekében. A dialógus soron következő fordulójával kapcsolatban elmondta, hogy azon az Európai Uniónak is véleményt kellene formálnia a különböző megegyezési módozatokat tartalmazó, hónapok óta emlegetett nem hivatalos dokumentumokkal kapcsolatban, s meg kell várni, hogy Koszovó készen áll-e egyetlen millimétert is módosítani jelenlegi álláspontján a megegyezés felé. Veljko Odalović, a szerb kormány főtitkára úgy látja, hogy nem lehet a párbeszéd kríziséről beszélni, de Szerbia valóban számos engedményt tett és pozitív jelzést küldött, míg a nemzetközi közvetítőknek el kellene gondolkodniuk azon, Prishtina valóban joggal ragaszkodik-e olyan tántoríthatatlanul a korábbi álláspontjaihoz. Azt kéne átgondolniuk, lehetséges-e az, hogy Prishtina egyetlen engedményt se tegyen a dialógus során, s nem lenne-e kézenfekvőbb megoldás, ha Koszovó is figyelembe venné a terepen uralkodó reális helyzetet – húzta alá. Odalović szerint jó, hogy Nikolić Rómában találkozott Joseph Bidennel, az Egyesült Államok alelnökével, mert az USA gyakorolhatja a legnagyobb nyomást Prishtinára.
Hashim Thaçi koszovói kormányfő a Bidennel folytatott megbeszélését követően azt nyilatkozta, hogy a Szerbiával való megegyezés lehetséges, amennyiben a szerb fél eláll attól az elképzelésétől, hogy egy újabb boszniai Szerb Köztársaságot hozzon létre Koszovó területén. Nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy az Észak-Koszovóval kapcsolatos megállapodásra már szerdán sor kerüljön a koszovói és a szerb kormányfő újabb brüsszeli találkozója során. Az USA a kapcsolatok rendezését várja el tőlünk – közölte Thaçi a Bidennel folytatott megbeszélést követően.
KOSZOVÓBAN IGENIS VANNAK SZERBEK
Aleksandar Vulin, a kormány Koszovó-irodájának vezetője szerint Belgrád nem fog elállni azon követelésétől, mely szerint a koszovói szerb önkormányzatok közösségének teljes fennhatósággal kell rendelkeznie a bíróságok, rendőrség és a területrendezés ügye felett. Belgrád, mint közölte, követeli azt is, hogy közvetlenül finanszírozhassa ezeket a községeket. Kijelentette ugyanakkor, hogy egy ilyen megállapodással meg kellene elégedniük a koszovói szerbeknek is, mert ha ellenkeznek, a megoldás meg sem születik majd. A koszovói szerbek elüldözését célzó albán akció kilencedik évfordulója alkalmából megtartott újvidéki vitaesten Vulin úgy értékelte, hogy nem szabad felülni azoknak a meséknek, melyek szerint Koszovóban már alig élnek szerbek, s így nem is lehet az érdekükben semmit sem tenni. Mint mondta, a legutóbbi népszámláláson, melyben a szerbek részt sem vettek, az albán vezetés 1,7 millió személyt írt össze, s azt is tudni lehet, hogy Koszovóban ma is él még mintegy negyedmillió szerb, amennyit korábban elüldöztek. Szerbia sohasem fog lemondani Koszovóról, a múltban sem tette ezt meg, s a jövőben sem fogja ezt megtenni – hangsúlyozta.
