Ha volt olyan terület a magyar politikai színtéren, ahol az újonnan megválasztott magyar kormány úgymond „üres lappal” indulhatott, az a nemzetpolitika kérdése volt. Egyszerűen azért, mert a korábbi kormányoknak a kommunista gyakorlatot követve nem volt ilyen politikájuk. A külhoni magyarsággal való viszony szempontjából a leglényegesebb a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása volt, s e törvény, valamint a kapcsolódó dokumentumok legfontosabb üzenete az összetartozás volt – mondta többek között Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár pénteken Kishegyesen, a XI. Vajdasági Szabadegyetemen megtartott előadásában.
Az előadás során elhangzott, hogy a mai napig mintegy 470 ezren kérelmezték az újrahonosítást, és négyszázezren le is tehették az állampolgársági esküt. Ez az adat megcáfolta azokat is, akik úgy gondolták, hogy az első hónapokban lesz egy nagy kérelmezési hullám és tumultus, aztán majd lecseng, és azokat is, akik azt jósolták, hogy a rendelkezés elindítja a Magyarországra történő elvándorlást. Egyik sem igazolódott be. Kiderült ugyanis, hogy a kettős állampolgárság az emberek többsége esetében sokkal inkább emocionális, hovatartozási kérdés, és egyáltalán nem a megélhetés megteremtésének lehetősége.
Répás Zsuzsanna értekezésében kiemelte, hogy a kettős állampolgárság is annak a nemzetpolitikai célkitűzésnek a része, amely szerint az egybetartozást minden szempontból meg is kell élnünk. Közjogi szempontból például úgy, hogy részt kell venni a szavazáson, de úgy is, hogy azokkal a nemzedékekkel, amelyek semmit sem tudtak Trianonról, a kormány segítséget adjon arra, hogy megismerjék az elszakított területek helyzetét, megismerjék az ottani embereket, és személyes kapcsolatok is kialakuljanak. Fontos, hogy ismét megindult a magyar-magyar párbeszéd, és már nem születhetnek olyan jelentősebb döntések, amelyekről a külhoni magyarság nem mondhatta volna el véleményét. Az államtitkár asszony külön is hangsúlyozta a vajdasági magyarok sikereit az autonómia kérdésének valóra váltásában, mint mondta, ez olyan eredmény, amelyről a Kárpát-medencei külhoni magyarság többi része még csak álmodik.
A helyettes államtitkár szólt a magyar kormány nemzetpolitikai programjairól, elsősorban a külhoni területek magyarsága számára legfontosabbról, az intézmények fenntartásáról, mivel nyilvánvaló, hogy a magyarságtudat valahol ott ér véget, ahol az intézmények megszűnnek. Külön kiemelte a „határtalanul” program jelentőségét, amelynek keretében a magyarországi fiatalok megismerkedhetnek a határon túl élő társaikkal, és maguk is tapasztalhatják azt, hogy ez a nemzet egybe tartozik.
A résztvevők kérdéseire válaszolva Répás Zsuzsanna kifejtette, hogy a kettős állampolgárságról szóló 2004. évi népszavazás a magyar történelem egy sötét foltja, de a helyzet azóta gyökeresen megváltozott, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy az országgyűlésben az állampolgársági törvény ellen csak hárman szavaztak.
