December 17-én ül össze ismét a Szerbia–EU Stabilizációs és Társulási Tanács, ezen a tanácskozáson elemzik Szerbia előrehaladását az európai integráció útján, tudta meg tegnap brüsszeli forrásokból a Tanjug hírügynökség. Az ülésen olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyek közvetlenül érintik az integrációs folyamatot, elemzik a jelenlegi helyzetet és további célkitűzéseket is meghatároznak. A csatlakozási szándék jelzése óta ez már a Tanács hatodik ülése lesz. A videokonferencia útján szervezett ülésen a legmagasabb rangú szerbiai állami tisztségviselők mellett jelen lesz Josep Borel külügyi és Várhelyi Olivér bővítési uniós biztos is. Brüsszel szerint azért lesz kiemelt fontossága ennek az értekezletnek, mert azon ismertetik az újabbnak számító bővítési módszertan részleteit és annak gyakorlati következményeit a csatlakozási tárgyalások folyamatában.
Szerbia vezetőségének tárgyalása az uniós országok külügyminisztereivel (Fotó: Beta)
Tegnap egyébként Aleksandar Vučićszerb államfő tárgyalt az uniós országok külügyminisztereivel és Sem Fabrizivel, az EU szerbiai küldöttségének vezetőjével. A megbeszélés témája ugyancsak a csatlakozási folyamat felgyorsítása, a járványhelyzet kezelése, a Pristinával folytatott párbeszéd folytatása volt.
Mint ismeretes, az idén Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyithatott meg az EU-val folytatott tárgyalások során, miközben uniós politikusok is kijelentették nem egyszer, az ország felkészültnek számít több fejezet kapcsán is. A nap folyamán tegnap olyan vélemények láttak napvilágot, melyek szerint az EU veszített hitelességéből a bővítés iránti hajlandóság és kedv fokozatos romlása miatt. Suzana Grubješić, a Külpolitikai Központ igazgatója elmondta, az a kevés lelkesedés is fogyni látszik mind ez miatt Szerbiában, ami még korábban létezett az uniós csatlakozás vonatkozásában. Arra is figyelmeztetett, hogy megfelelő perspektíva bemutatása nélkül nehezebb lehet a jövőben a nyitott kérdések rendezése, így a koszovói helyzet megoldása is.
Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter úgy vélekedett, Szerbia esetében mielőbb alkalmazni kell az új uniós bővítési metodológiát. Szemmel látható, hogy az Európai Bizottság és az uniós szervek nem tudnak megállapodásra jutni Észak-Macedónia és Albánia integrációjának kérdése kapcsán, de ennek nem lenne szabad hatással lennie Szerbiára, és minél hatékonyabban és minél előbb alkalmazni kell az új módszertant.
