Nem támogatja a hatalom az ellenzéki felvetést az átmeneti kormány megalakításáról. Nebojša Stefanović belügyminiszter, a Szerb Haladó Párt magas rangú tisztségviselője szerint az ellenzékiek kizárólag azért szorgalmazzák az átmeneti kormány megalakítását, hogy rátenyerelhessenek a „malacperselyre”. Az ellenzék a nép akaratát megkerülve szeretné megkaparintani a hatalmat, amelyen át egyenes út vezet az állami pénzekig – nyomatékosította Stefanović. Valamivel korábban Ivica Dačić külügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke is elvetette az egységkormány megalakításának indokoltságát, mondván, hogy ezt a lépést válsághelyzetekben szokás megtenni, Szerbiában pedig pillanatnyilag nincsen olyan fajsúlyú politikai vagy egyéb válság, ami szükségessé tenné az átmeneti kormányt.
Aleksandar Vučić
AMÍG Ő ÉL, BIZTOSAN NEM
Az SZHP vasárnap megtartott főbizottsági ülésén Aleksandar Vučić pártelnök hasonló szellemiségben értékelte az ellenzék javaslatát. Mint kifejtette, amíg ő él, addig biztosan nem alakul kormány a nép akaratának megkerülésével. A jelenlegi ellenzék kizárólag akkor kerülhet hatalomra, ha ezt a szavazópolgárok úgy akarják, mondta Vučić.
– Szerbiában nem a pártok vagy a nemzetközi közösség akaratától függ a kormány összetétele, hanem a nép akaratától. Nem engedem meg, hogy külföldi államok alakítsanak kormányt az országban. Amíg élek, addig védelmezem az alkotmányt és Szerbiát – fogalmazott Vučić.
Mivel az átmeneti kormány megalakítása Čedomir Jovanovićnak, a Liberális Demokrata Párt elnökének a felvetése – azzal az indoklással, hogy így lehetne elkerülni a soron következő választások ellenzéki bojkottját –, Vučić azt üzente az LDP elnökének, hogy vegyen részt a választásokon, próbálja megszerezni a polgárok támogatását, és azt követően elmélkedjen a kormányalakításról.
Kitérve a CRTA és a CeSID választásokkal, illetve a választási szabályokkal és feltételekkel kapcsolatos észrevételeire, az SZHP elnöke az N1 tv tudósítása szerint elmondta, hogy három hónappal ezelőtt találkoztak ezeknek a szervezeteknek, valamint a nemzetközi közösségnek a képviselőivel. Ezen a találkozón Vučić szavai szerint öt követelés hangzott el: a törvények sürgősségi eljárásban való elfogadása gyakorlatának a módosítása; nyilvános meghallgatások megtartása a parlamentben; a parlamenti ellenzékkel kapcsolatos problémák elhárítása; az állami költségvetés parlamenti vitája alkalmával észlelt hiányosságok felszámolása. Mint azt az SZHP elnöke a Pink tv-ben vendégeskedve hozzátette, ezeknek a kéréseknek egytől egyig eleget tettek, ezért kizárólag a rosszindulat szól azokból, akik továbbra is az ellenzék elnyomásával vádolják a hatalmat. Az ellenzék esetleges választási bojkottjával kapcsolatban Vučić véleménye az, hogy ez egyedül a Belgrád–Pristina-párbeszéd tekintetében okozhat károkat.
NEM EGYSÉGES AZ ELLENZÉK
Még az ellenzéki pártok sem egységesek az átmeneti kormány tekintetében. Čedomir Jovanović egyébként azután osztotta meg a közvéleménnyel ezzel kapcsolatos elképzeléseit, miután a múlt héten a többi hatalmi és ellenzéki párt képviselőjéhez hasonlóan találkozott Eduard Kukan és Knut Fleckenstein volt európai parlamenti képviselőkkel, akik állítólag azzal a céllal érkeztek Belgrádba, hogy jobb belátásra bírják az ellenzéket a parlament bojkottja és a választások esetleges bojkottja tekintetében.
A Dveri támogatja az egységkormány megalakítását, míg például a Vuk Jeremić vezette Néppárt nem. Utóbbi szerint az ellenzék lejáratná magát, ha részévé válna az átmeneti kormánynak. Ha most egységkormány alakulna és az ellenzék tagja lenne annak, azzal Aleksandar Vučić malmára hajtaná a vizet, aki a demokratikus elveket tiszteletben tartó politikus szerepében tetszeleghetne – fejtette ki Sanda Rašković-Ivić, a Néppárt tagja, hozzátéve, hogy az ellenzék az átmeneti kormányban nem tevékenykedhetne érdemben, semmire nem hathatna ki, semmit sem változtathatna meg, ehelyett viszont hozzájárulna Aleksandar Vučić további megerősödéséhez.
Habár a Dveri elvileg jó ötletnek tartja a válságkormány megalakítását, Boško Obradović úgy véli, abban az esetben el kellene halasztani a parlamenti választások megtartását.
– Az átmeneti kormánynak legalább 6–12 hónapig kellene tevékenykednie. Ez alatt az idő alatt minden politikai szereplőnek hozzá kelle járulnia egyebek mellett az ugyanazon feltételek közepette lezajló választások megtartását lehetővé tevő intézkedések meghozatalához – magyarázta Obradović.
A Demokrata Párt nem zárkózik el az átmeneti kormány megalakításáról szóló párbeszédtől – közölte Nebojša Zelenović, kiemelvén, hogy részben azért, mert ez is kitétele az úgynevezett Megállapodásnak a néppel. Mindennek ellenére pillanatnyilag fontosabb kérdések – elsősorban a REM összes tagjának a cseréje – megoldását kellene szorgalmazni – mondta Zelenović.
HATALMON TARTÓ MEGOSZTOTTSÁG
Ha a hatalmi pártok rábólintanának a válságkormány megalakítására, azáltal elismernék, hogy Szerbia politikai válsággal küzd, erre pedig szinte semmi esély, hiszen egy ilyen lépés megtételével lemondanának a hatalmuk megőrzésének legfontosabb eszközéről – értékelte az N1 tv-nek nyilatkozva Gojko Božović író, hozzátéve, hogy a hatalom aktuális összetétele a társadalom megosztottságának további elmélyítésével őrzi a hatalmát.
A 2000. ÉVI VÁLSÁGKORMÁNY
Az október 5-ei rendszerváltás után a DOS, a Szerb Megujhódási Mozgalom és a Szerbiai Szocialista Párt részvételével megalakult egységkormány a decemberben megtartott rendkívüli parlamenti választásokig látta el a köztársasági kormány feladatait. Ennek a kormánynak az élén Milomir Minić, az SZSZP tisztségviselője állt. Az SZSZP-nek tizenkét tagja volt a kormányban, a DOS-nak és az SZMM-nek pedig 6-6. Az említett politikai csoportosulások a kollektivitás elve szerint irányították a belügyi tárcát, a pénzügyminisztériumot, az igazságügyi tárcát és a tájékoztatásért felelős minisztériumot.
