Kétnapos berlini látogatását Ana Brnabić miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárral való találkozóval fejezte. A több mint egyórás beszélgetést követően megtartott sajtótájékoztatón Angela Merkel eredményesnek minősítette a szerb kormányfővel folytatott eszmecserét, majd ezután a német–szerb együttműködést méltatta, elsősorban annak gazdasági vonulatára kitérve. Mint arra emlékeztetett, Szerbiában jelenleg 400 német gazdasági társaság üzletel és ezekben 60 ezer munkavállalót alkalmaznak.
– A Szerbia és a Németország közötti gazdasági kapcsolatok ereje megkérdőjelezhetetlen, ám a két ország kapcsolatai egyéb területeken is szorosak. Külön örülök annak, hogy Ana Brnabić miniszterelnökként nemcsak országa általános gazdasági megerősödését és a munkanélküliség csökkentését tűzte ki célul, hanem a tudásra épülő gazdaság kiépítését is. Tudvalevő, hogy Brnabić kormányfő számára elsőbbséget élvez a digitalizáció. Ez és az általános gazdasági fejlesztés hozzájárulhat a szerbiai fiatalok továbbra is rendkívül magas munkanélküliségének a csökkentéséhez. A legfontosabb reformokról is szó volt, mint amilyen például az igazságügy reformja, vagy az alkotmány módosítása. Ezeken a területeken jellemző nehézségek vannak, ám a beszélgetés során meggyőződtem a reformok tekintetében sajátságos akaratról és elszántságról. Olyan reformokról van szó, amelyek Szerbia európai integrációját is meghatározzák – fogalmazott Merkel.
A német kancellár beszámolt arról, hogy vendégével a nyugat-balkáni térségről is beszélgetett, azon belül pedig elsősorban a jószomszédi együttműködésről. Mindig örül annak, amikor arról értesül, hogy a berlini folyamat terén sikerül kezelni a bilaterális problémákat és előrébb vinni az együttműködést, jegyezte meg a német kancellár.
MINÉL GYORSABBAN, ANNÁL JOBB
Újságírói kérdésre válaszolva Merkel kifejtette, hogy a Belgrád–Pristina kapcsolatok rendezésének tekintetében nem léteznek úgynevezett végső határidők. Az viszont vitathatatlan, hogy minél gyorsabban befejeződik ez a folyamat, annál jobb mindenki számára, jegyezte meg a német kancellár, hozzátéve, hogy mindemellett az is tény, hogy bizonyos dolgok rendezéséhez olykor több idő szükséges. Fontos az, hogy a folyamat ne rekedjen meg, szögezte le Merkel, emlékeztetvén, hogy Emmanuel Macron francia államfővel igyekeztek közvetíteni a felek között, ám mint az bebizonyosodott, a Pristina által elrendelt védővám túlságosan nagy akadályokat gördített a párbeszéd elé. Merkel reméli, hogy a koszovói parlamenti választásokat követően előrelépés történik a felek kapcsolatai rendezésének tekintetében.
Egy másik, a nyugat-balkáni bővítési stratégiában a Szerbia csatlakozásának lehetséges időpontjaként emlegetett 2025-tel kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva Merkel megjegyezte, hogy nem szereti a határidőket. Elmondása szerint számára ennél sokkal fontosabb a következetes és folyamatos munka. Amikor Szerbia készen áll a csatlakozásra, csatlakozni fog, függetlenül az EU-ra váró belső reformoktól, nyomatékosította Angela Merkel.
SZERBIA NÉLKÜL A TÉRSÉG SEM STABIL
Szerbia számára az együttműködés és Németország támogatása rendkívül sokat jelent, úgy a gazdaság, mint az EU-integráció területén, emelte ki a sajtótájékoztatón Ana Brnabić. Mint hozzátette, arról beszélgetett a német kancellárral, hogy hol tart jelenleg Szerbia, továbbá mit kell elvégeznie a jövőben és miként tehetné gyorsabbá a reformfolyamatokat, valamint az uniós integrációt. A találkozó másik fontos témája a regionális együttműködés volt, derült ki a folytatásban. Ana Brnabić álláspontja szerint erős és stabil Szerbia nélkül a térség sem lehet stabil.
– Ami a gazdaságot illeti, a német gazdasági társaságok több munkavállalót alkalmaznak Szerbiában, mint bármelyik másik ország gazdasági társaságai. A német vállalatok nemcsak munkát adnak, hanem tudást, új technológiákat és termelési módszereket, valamint munkaerkölcsöt hoznak magukkal, ez pedig hozzájárulhat társadalmunk reformjához és fejlődéséhez. Látogatásom egyik célja az volt, hogy a jövőben még több németországi gazdasági társaság ruházzon be Szerbiában. Ezúttal a kis- és középvállalkozásokat célozzuk meg, hiszen a most Szerbiában üzletelő német üzemek java része nagyvállalat. Németországban a gazdasági társaságok 95 százaléka kis- és középvállalkozás, ezek képezik a gazdaság gerincét. Szerbia gazdasági mutatói mind jobbak, feltehetőleg ezzel magyarázható, hogy a világ egyik legvonzóbb országa vagyunk a külföldi beruházók számára. A hat évvel ezelőtt még 25 százalékos munkanélküliséget mostanra 10 százalékra sikerült csökkentenünk, ám 24 százalékkal a fiatalok munkanélkülisége továbbra is túlságosan magas. A jövőben gazdaságunkat mindinkább az innovációkra szeretnénk alapozni. Emellett az iparosítás is prioritásként jelenik meg, jelenleg három iparosítási stratégián is dolgozunk – taglalta Brnabić.
A szerb miniszterelnök elmondása szerint a Szerbia és a Németország közötti árucsere-forgalom tavaly elérte az 5 milliárd eurót, azzal, hogy szerb oldalon a deficit 1 milliárd eurót tesz ki. A szolgáltatás-csere 855 millió eurót tett ki, Szerbia szufficitja pedig 255 milliót. Az európai integráció témájában Brnabić az eddigi támogatás folytatására kérte Merkelt, mondván, hogy a Balkán stabilitásának kulcsa a térség összes államának a csatlakozása az EU-hoz.
