A köztársasági parlament mai ülésén az úgynevezett „örökös” egyetemi hallgatók esetével foglalkozott, azaz a felsőoktatási törvény módosításával, s a javaslatra beterjesztett módosító indítványok megvitatásával. Azt megelőzően a képviselők kérdéseket, javaslatokat intézhettek a kormányhoz, annak tagjaihoz.
A szerbiai parlament rendkívüli ülésének keretében került napirendre a felsőoktatási törvény módosítása. A javaslat értelmében, mint ismeretes, azok az egyetemisták és főiskolások, akik 2005. szeptember 10-e előtt iratkoztak be a felsőoktatási intézményekbe, aszerint a program szerint kell hogy befejezzék tanulmányaikat, amely alapján elkezdték, tehát a régi rendszer szerint. Az „örökös" egyetemistáknak legkésőbb a 2020/2021-es tanév végéig be kell fejezniük a tanulmányaikat.
Azok a hallgatók, akik az összevont egészségügyi szakokra iratkoztak be, kötelesek a 2021/2022-es tanév végéig megszerezni az oklevelüket. A 2005. szeptember 10-e előtt magiszteri és doktori tanulmányokra beiratkozott hallgatók számára a határidő a 2020/2021-es tanév vége. Mladen Šarčević oktatásügyi miniszter korábban kiemelte, hogy a bolognai rendszer első hallgatói is halasztást fognak kapni. Mint kifejtette, csaknem 12.000 olyan régi rendszer szerint tanuló egyetemista van Szerbiában, aki még nem szerezte meg az oklevelét. Hozzátette, fel fogja szólítani a Szerbiai Rektori Konferenciát (KONUS), hogy készítsenek nyilvántartást a régi rendszer hallgatóiról azzal a céllal, hogy kiderüljön, mely vizsgák abszolválása okoz gondot az egyetemistáknak.
Az ülésen a kormánytagokhoz intézett üzenetek többsége az ország politikai helyzetével, az európai integrációval, Koszovóval volt kapcsolatos. Aleksandar Šešelj, a Szerb Radikális Párt képviselője például arra tett javaslatot, hogy a képviselőház végleg döntse el, az Európai Unió felé, vagy Koszovó megtartása felé kívánja-e vezetni az országot. Véleménye szerint a kettő együtt nem lehetséges, mert az EU-tagállamok többsége elismerte a déli tartomány függetlenségét. Elmondása szerint a szerb külpolitika teljesen ellentmondásossá vált, egyrészt ünnepli a függetlenségről szóló korábbi döntések visszavonásait, másrészt intézi az ország integrációját az EU-ba. Đorđe Vukadinović képviselő is azon a véleményen van, hogy a kormánynak változtatnia kell Koszovóval kapcsolatos politikáján, szerinte elsősorban a pristinai szervek hozzáállása, a közelgő koszovói választásokon alkalmazott adminisztrációs eljárások miatt. A szerbek, mint mondta, most először nem lesznek abban a helyzetben, hogy hazai, szerb okmányokkal is szavazhassanak a voksoláson, s emiatt a képviselő szerint Belgrádnak bojkottra kellene felszólítani a koszovói szerbséget. Nem elég az efféle eljárást elintézni azzal, hogy kellemetlenségről, elítélhető tettről beszélünk, állapította meg Vukadinović.
A tévéműsorokkal is foglalkoztak a képviselők. Đorđe Komlenski, Aleksandar Vulin Szocialisták Mozgalma hatalmi pártjának képviselője szerint az adóhatóságoknak el kellene szórakozniuk az N1, a Nova S és a Sport Klub csatornákkal, mert, mint mondta, ezeket nem jegyezték be Szerbiában, nincs engedélyük a Műsorszórási Ügynökségtől, Luxemburgban kapták a vetítési jóváhagyást, s a hazai műsor ezáltal tulajdonképpen csak „átvételnek” számít.
