2024. november 26., kedd

New Yorkban lobbizik Belgrád és Pristina

A delegációk minden alkalmat kihasználnak arra, hogy saját álláspontjaiknak adjanak hangot a világ vezető politikusaival folytatott eszmecseréken

A szerb államvezetőség küldöttsége New York-i tartózkodását igyekszik aktuális politikai kérdéseket feszegető megbeszélések lebonyolítására is kihasználni amellett, hogy részt vesz az ENSZ 74. Közgyűlésén, melynek központi témája a klímaváltozás. A tervezettnél egy nappal későbbre halasztották Aleksandar Vučić szerb államfő Angela Merkel német kancellárral tervezett találkozóját, így azt ma tartották meg. A megbeszélésen Merkel ígéretet tett arra, hogy jövőre, még kancellári mandátumának lejárta előtt, ellátogat Szerbiába.

A beszélgetés egyik fő témája Koszovó kérdésének rendezése volt, melyen a szerb elnök azt az álláspontot képviselte, hogy a kompromisszumnak kell jelentenie a rendezést. Merkel a dialógus újraindítását sürgette. Korrekt és konkrétumokkal teli beszélgetés volt, számolt be az eszmecsere után Vučić, elsősorban arról, milyen irányba haladjon a párbeszéd az új pristinai kormány megalakulása után. Németország stabilitást akar, abban érdekelt, hogy a Balkán fennmaradt kérdéseit békés úton rendezzék, mondta el meglátásait az államfő. Gazdasági kérdések is felmerültek, az elnök azt mondta, reméli, még több beruházás érkezik Szerbiába Németországból.

Vučić a nap folyamán Edi Rama albán és Zoran Zaev macedón kormányfőkkel is találkozott, akik október első felében a szerb fővárosba látogatnak. Találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral is, akinek köszönetet mondott azért, hogy a béke és a stabilitás mellett foglal kategorikusan állást. Guterres álláspontja az, hogy ameddig érvényben van az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata, addig a nemzetközi missziónak is Koszovón kell maradnia. Vučić a támogatásáról biztosította ezt a törekvést.

ATHÉNBAN MINDEN A RÉGI

A köztársasági elnök eszmecserét folytatott Kiriakosz Micotakisz görög kormányfővel, akivel először találkozott miniszterelnökké való kinevezése óta. Vučić arra kérte a görög politikust, hogy országa ne változtassa meg a Koszovóval kapcsolatos álláspontját. Mint ismeretes, Görögország nem ismerte el annak önállóságát. Micotakisz közölte, hazája nem tervez változtatni a jelenlegi álláspontján ebben a kérdésben, Vučić pedig köszönetet mondott e hozzáállás miatt, amely közlése szerint rendkívül sokat jelent Szerbia számára.

A két politikus megvitatta a két állam közötti bilaterális kapcsolatokat, gazdasági kérdésekről is tárgyaltak és Szerbia uniós integrációjáról is szó esett. Micotakisz azt mondta, a Belgrád és a Pristina közötti dialógust mindenképpen támogatja, azt azonban nem hiszi, hogy az egyoldalú lépések bármilyen megoldást hozhatnak, célozva ezzel a Pristina által tavaly bevezetett vámilletékekre. Görögország kitart korábbi álláspontja mellett a függetlenség kapcsán, nyomatékosította.

A szerb államfő kiemelte: szoros kapcsolatok fűzik össze a görög és a szerb népet, de még sokat kell tenni a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében. Köszönetet mondott az uniós csatlakozási folyamatban nyújtott görög segítségért is, továbbá azért, hogy Athén támogatja a párbeszédet a koszovói kérdés rendezése során.

DIPLOMÁCIA ÉS BARÁTSÁG

Aleksandar Vučić Instagram-profilján számolt be róla, hogy Angelina Eichhorsttal, az EU külügyi szolgálata nyugat-európai, nyugat-balkáni és törökországi kérdésekkel foglalkozó megbízottjával is „baráti beszélgetést” folytatott New Yorkban a régiót illető aktuális kérdésekről. Még korábban bejelentette azt is, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is beszélget New Yorkban, de az amerikai adminisztráció diplomatáival is lesznek eszmecseréi, így a tervek szerint Philip T. Reeker európai és eurázsiai kérdésekkel megbízott helyettes államtitkárral és Richard Moore-ral, az USA külügyminisztériumának politikai igazgatójával is találkozik.

AZ ELHALLGATOTT TALÁLKA

Az ENSZ Közgyűlésének hivatalos megnyitása előtt számos megbeszélést folytatott le New Yorkban Ivica Dačić, a szerb diplomácia vezetője is. A szerb hírportálok azzal foglalkoztak a legtöbbet, hogy Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnökkel is találkozott, ám erről a horvát fél „elfelejtett” jelentésében beszámolni. Grabar-Kitarović beszélt arról, hogy Szerbiát is érintő kérdésekben véleményt formált az António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése során, azt azonban nem közölte, hogy Dačićtyal is beszélt volna. A horvát elnök azt mondta, ellenzi a területcsere elképzelését a koszovói probléma megoldásaként, mert az Pandora szelencéjét nyitná fel, a régióban további feszültséget, nézeteltéréseket szülne. A horvát államfő Hashim Thaçi koszovói elnökkel is találkozott, szintén bírálta a területfelosztást, melynek kapcsán a pristinai politikus a múltban eltérő kijelentéseket tett. New Yorkban azt mondta, nem a területcserét, hanem a határok megszüntetését támogatja. A szerb sajtóban olyan információk is napvilágot láttak, melyek szerint előző este a Federica Mogherinivel, az Unió leköszönő külügyi főbiztosával folytatott megbeszélésen Thaçi ígéretet tett a szerb árura bevezetett vámilletékek megszüntetésére a választások utáni kormányalakítást követően. Más források nem erősítették meg ezeket az információkat.

ERŐSÖDŐ SZERB–SZAÚDI SZÁLAK

Ivica Dačić találkozott Charles Michel belga miniszterelnökkel, az Európai Tanács leendő elnökével, Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszterrel, Željko Komšićtyal, a bosznia-hercegovinai hármas elnökség elnöklőjével, Ernesto Araújo brazil külügyi tárcavezetővel, de Tunézia, Banglades, továbbá az EBESZ tisztségviselőivel is. Megbeszélést folytatott továbbá Ibrahim Abdulaziz Al-Assaf szaúd-arábiai külügyminiszterrel, amelyen elhangzott, hogy a baráti kapcsolatokat a jövőben a szorosabb gazdasági, kereskedelmi együttműködés, továbbá az oktatásügy, az idegenforgalom és az egészségügy terén megvalósuló kooperáció tudná elmélyíteni.

Tádzsikisztán és Venezuela külügyminisztereivel is beszélgetett a szerb diplomácia vezetője: előbbivel a meglévő jó kapcsolatok erősítéséről és tiszteletbeli konzulok kinevezéséről, utóbbival a venezuelai válság áthidalásának lehetőségeiről tárgyalt.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás