Folytatta ma diplomáciai tevékenységét New Yorkban a szerb államvezetőség küldöttsége, mely az ENSZ 74. Közgyűlésén vesz részt. Aleksandar Vučić államfő az amerikai adminisztráció diplomatáival beszélgetett, Philip T. Reeker európai és eurázsiai kérdésekkel megbízott helyettes államtitkárral és Richard Moore-ral, az USA külügyminisztériumának politikai igazgatójával találkozott. Korábban, mint arról beszámoltunk, Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia államfővel is találkozott, s ezúttal is a koszovói kérdés rendezése volt a megbeszélés legfontosabb témája.
Az amerikai diplomatákkal a legtöbb szó a Pristina által a szerb árura kivetett vámilletékek megszüntetésének, illetve a tárgyalóasztalhoz való visszatérésnek a lehetőségéről esett. Vučić tájékoztatta beszélgetőpartnereit a szerb álláspontról, amely ragaszkodik a vám feloldásához annak érdekében, hogy újra elinduljanak a zsákutcába jutott tárgyalások. A találkozó kapcsán újságíróknak elmondta, hogy az amerikai diplomatákkal folytatott eszmecsere a legfontosabbnak számított New Yorkban a Merkellel és Macronnal folytatott megbeszélést követően. Rövid nyilatkozatában hozzátette: ennek köszönhetően többet tud arról, milyen jelenleg az amerikai hivatalos hozzáállás a koszovói kérdéshez, és mik a tervei Washingtonnak.
KÖSZÖNJÜK, PARAGUAY!
Számos ország külügyminiszterével, tisztségviselőjével tartott rövidebb megbeszélést az ENSZ Közgyűlés klímaváltozással foglalkozó ülésszakának első napján Ivica Dačić, a szerb diplomácia vezetője. Tárgyalt Jean-Yves Le Drian francia, Netumbo Nandi-Ndaitwah namíbiai, Damdín Cogtbatar mongol, Palamagamba John Aidan Mwaluko Kabudi tanzán, Mark Brantley Saint Kitts és Nevis-beli külügyminiszterrel is. Találkozott Antonio Rivas Palacios paraguayi külügyi tárcavezetővel is, akit tájékoztatott a Koszovóval kapcsolatos aktuális helyzetről, továbbá arról, hogy a Pristina által egyoldalúan bevezetett vámilletékek miatt zsákutcába jutott a brüsszeli párbeszéd. Köszönetet mondott Paraguaynak azért, hogy kitart a koszovói függetlenség el nem ismerése mellett. A latin-amerikai ország tisztségviselője arról biztosította szerb beszélgetőpartnerét, hogy a jövőben sem változtat a koszovói függetlenséggel kapcsolatos nézetein. Megállapították, hogy kiváló kapcsolatok jellemzik a két országot, de az oktatásügy és gazdaság területén, valamint a védelem területén még számos lehetőség rejlik az együttműködés elmélyítésére.
KARIB-TENGERI PANASZOK
A Csingiz Ajdarbekovval, Kirgizisztán diplomáciájának vezetőjével folytatott eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a bilaterális kapcsolatok megfelelő szinten állnak, a két országot baráti viszony jellemzi, mely még számos további együttműködési lehetőséget is magában rejt, különösképpen a gazdaság, a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése terén. Intenzívebb politikai dialógust jelentett be a két ország külügyminisztere. June Soome, a Karib-tengeri Közösség főtitkára a Dačićtyal folytatott megbeszélése során tájékoztatta a szerb politikust azokról a katasztrofális következményekről, amelyeket az említett térségen végigsöprő hurrikánok okoztak az elmúlt időszakban. Dačić elégedettségének adott hangot a karibi államokkal megvalósított eddigi együttműködésért, s azt mondta, a továbbiakban is a kapcsolatok fejlesztésén munkálkodik.
A DEMOKRÁCIA ALAPKÖVE
A szerb külügyminiszter részt vett ma New Yorkban egy, a sajtószabadság jelentőségével foglalkozó panelvitán is, melyet az Egyesült Királyság szervezésében tartottak meg. Ezen egyebek mellett elhangzott, hogy a média függetlensége elengedhetetlen a demokratikus társadalom kiépítésében, és hozzájárul az emberi jogok érvényesítésének és a korrupcióellenes küzdelemnek a sikeréhez is. Megdöbbentő adatokat ismertettek: csak az elmúlt három hónapban 13 újságírót gyilkoltak meg, a sajtómunkások elleni erőszakos tettek kilencven százalékára pedig sosem derítenek fényt a hatóságok. A vitán felszólalt Audrey Azoulay, az UNESCO főtitkára is.
