A Visegrádi Együttműködés négy országa támogatja Szerbia európai útját – hangzott el a Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország elnökeinek részvételével megtartott államfői csúcsot követő sajtótájékoztatón. A V4-ek a Prága melletti Lány kastélyban megtartott államfői csúcstalálkozójára ezúttal Aleksandar Vučić szerb államfőt és Borut Pahor szlovén elnököt is meghívták. Ehhez fűződően korábban Miloš Zeman cseh államfő hivatalában közölték: a gesztussal egyrészről az a cél, hogy újfent kifejezzék a Közép-Európa és a Nyugat-Balkán szorosabb együttműködéséről szóló miniszterelnöki határozat fontosságát. Másrészről a V4-ek ekképpen óhajtják az Európai Uniónak jelezni, hogy Szerbia és a Nyugat-Balkán egyelőre nem uniós tagállamai érdemben tesznek lépéseket kapcsolataik rendezésének irányába, vagyis a szükséges igyekezetet mutatják fel az európai integráció útján.
Miloš Zeman, Áder János, Andrzej Duda, Zuzana Čaputová, Borut Pahor és Aleksandar Vučić (Fotó: AP/Beta)
A Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint Miloš Zeman a csúcstalálkozót követően elmondta, hogy mind a négy visegrádi állam elnöke egyhangúlag támogatja Szerbia európai jövőjét. A V4-ek a lehető legkifejezettebben kívánják segíteni Szerbiát a csatlakozásban, nyomatékosította a cseh államfő, kiemelve, hogy az EU bővítése mellett az államfői találkozón tárgyalóasztalon szerepelt a migránsok tekintetében érvényes betelepítési kvóta, továbbá az internet, valamint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban felmerülő nehézségek.
EGYSÉGESEK A TÁMOGATÁSBAN
Áder János magyar államfő elmondása szerint az uniós kérdésekről is szó volt a találkozón, összefüggésben az EU következő hatalmi ciklusával. A mezőgazdasági támogatások rendszere változatlan marad az elkövetkezendőkben – emelte ki Áder János, rámutatva, hogy a mezőgazdasági alapok és a gazdák támogatására kidolgozott szubvenciós rendszer feladata elsősorban az, hogy az új tagállamok, illetve gazdáik elérjék az uniós államok és az azokban termelő gazdák szintjét.
– Az elért fejlődési szint már most hatalmas, ám továbbra is sok előnyünk származhat ezekből az alapokból, elsősorban az infrastruktúra korszerűsítése és más területek modernizációjának a tekintetében. Ez nemcsak az érintett országok érdeke, hanem az EU-é mint közösségé. Ami az EU bővítését illeti, a mai találkozón résztvevő öt uniós tagállam mindegyike támogatja Szerbia csatlakozását. Ez örvendetes, hiszen korábban ez nem volt így. Álláspontunk a jövőben sem változik. Szerbia a Balkán stabilitásának egyik kulcsa, a Balkán stabilitása pedig uniós érdek. Az Európai Bizottság új összetételének el kell végeznie feladatait. Ha Szerbia teljesíti az uniós csatlakozás feltételeit, múltként kell tekintenünk a korábbi bizalomhiányra – fejtette ki Áder János.
Fotó: MTI
Az EU kapuinak nyitva kell állniuk az új tagállamok előtt, ugyanakkor ezeknek szigorúan tartaniuk kell magukat az előre lefektetett feltételekhez és határidőkhöz – emelte ki Andrzej Duda lengyel államfő. Mint hozzátette, a V4-ek tudják a legjobban, hogy mennyire nehéz és összetett az európai integráció folyamata, így érdemben tudják segíteni Szerbiát.
Az európai integráció során történt átalakulás minden tekintetben Szlovákia hasznára vált – közölte Zuzana Čaputová elnök, mondván, hogy habár országa már most magas szinten integrált, az integráció további elmélyítését szorgalmazza, hiszen ezt igénylik a polgárok.
ŐSZINTESÉGRE KÉR VUČIĆ
Aleksandar Vučić köszönetet mondott a támogatásért, annak gyakorlati kifejezésére kérve a V4-ek államfőit. Szerbiának fontos, hogy azt mondhassa, vannak barátai Brüsszelben, akik támogatják integrációját – tette hozzá az államfő, megjegyezve: „Ahogyan annak idején Önök néztek csodálattal a nyugati országokra, úgy tekintünk ma mi az Önök országaira, illetve azok sikereire”.
A szerb köztársasági elnök értékelése szerint a Visegrádi Együttműködés országainak érdemes az eddigi helyett más perspektívából tekinteniük Szerbia pozíciójára, azaz érdemes eltávolodniuk az eddigi eljárástól és szabályoktól. Érdemes felkutatniuk azokat a megoldásokat, amelyek politikai szempontból az eddigieknél távolabbra mutatóbbak és meghatározóbbak a jövő szempontjából – hangsúlyozta Aleksandar Vučić, mondván: „Az már más kérdés, hogy az EU nyitott lesz-e ez a hozzáállás iránt”.
– Értékelésem szerint az EU-nak őszintén kellene közölnie Szerbiával, hogy 2025-ig tagállammá válhat-e vagy sem, természetesen akkor, ha teljesíti a feltételeket. Két évvel ezelőtt még ezt mondták. Választ kell adni erre a kérdésre, hiszen tudnunk kell, hogy mihez tartsuk magunkat. Tudnunk kell, hogy milyen jövő vár ránk. Az államok jövőjét nem egy évre tervezik, hosszú távú tervekre van szükségünk – fogalmazott Aleksandar Vučić.
CSEHORSZÁG KOSZOVÓVAL KAPCSOLATOS ÁLLÁSPONTJÁRÓL
A csúcstalálkozón, amelyen Aleksandar Vučić mind az öt államfővel négyszemközti beszélgetést folytatott, Miloš Zeman néhány héttel ezelőtt tett azon kijelentése is téma volt, hogy Csehország felülvizsgálhatja a Koszovó függetlenségének elismeréséről meghozott korábbi döntését. Zeman akkor annak a lehetőségét sem zárta ki, hogy országa visszavonja ezen határozatot. Ma a cseh államfő kifejtette: „Továbbra is azon van, hogy meggyőzze a cseh államvezetést a döntés megsemmisítésének az indokoltságáról.”
Koszovó témájához kapcsolódóan Aleksandar Vučić annyit mondott, hogy továbbra is a kompromisszumra épülő megoldást szorgalmazza, a cseh álláspont kapcsán pedig közölte: nem óhajt más államok belügyeibe avatkozni.
