Előrehozott parlamenti választást tartanak vasárnap Koszovóban, ahol az 1,9 millió szavazópolgár 120 parlamenti helyről dönt.
A parlamenti helyekért huszonöt párt és koalíció képviselője versenyez. A legnagyobb csatára a három legnagyobb párt, illetve két koalíció között lehet számítani. A korábban Hashim Thaci államfő, most pedig Kadri Veseli házelnök által vezetett Koszovói Demokrata Párt (PDK), az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint az Albin Kurti irányította Vetevendosje (Önrendelkezés) úgy döntött, ezúttal nem lép koalícióra a választás előtt, hanem önállóan indul. Ramush Haradinaj távozó kormányfő pártja, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Behgjet Pacolli külügyminiszter vezette Szövetség az Új Koszovóért (AKR) inkább több pártot is maga köré gyűjtött, hogy együtt méressenek meg.
Az előzetes felmérések szerint egyik pártnak vagy koalíciónak sem sikerül majd megszereznie a kormányalakításhoz szükséges többséget, így hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. Egyelőre nem lehet tudni, milyen politikai szövetségek születhetnek, de mindegyik párt kizárta a koalíciót a PDK-val, ugyanis a korábbi években már volt példa arra, hogy közös kormányt alakítottak a Hashim Thaci nevével fémjelzett párttal, és csalódniuk kellett.
A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
Az ország 2008-ban kikiáltott függetlensége óta ez lesz a negyedik parlamenti választás. A szavazópolgárok 7 és 19 óra között adhatják le voksaikat.
A választási bizottság adatai szerint 1,9 millió koszovói állampolgár élhet választási jogával vasárnap. Ez azért is érdekes, mert az ország lakosságát a statisztikai hivatal 1,8 millióra becsüli, emellett viszont legalább kétszázezer szavazópolgár él külföldön.
A nem túl hevesre sikerült kampányban a személyes sértések mellett a már korábban is megfogalmazott ígéretek kaptak helyet: a politikusok munkahelyteremtést, gazdaságélénkítést, valamint az egészségügy és az oktatás támogatását jelentették be, de megoszlottak a vélemények arról is, hogy el kell-e törölni a Haradinaj-kormány által a szerbiai árukra kivetett százszázalékos vámot. A megválasztott politikusoknak azonban a kormány megalakulása után mindenképpen foglalkozniuk kell Koszovó legégetőbb gondjaival, amelyek között kiemelt helyen szerepel a magas munkanélküliségi arány, a korrupció és az ország rendezetlen státusa, illetve a megoldatlan viszony a szomszédos Szerbiával. Bizonyára a következő kormánynak is az lesz a célja, hogy igyekezzen elfogadtatni Szerbiával is az ország függetlenségét, így elháruljanak az akadályok a nemzetközi szervezetekbe történő felvételek elől.
Az előrehozott választásra azért volt szükség, mert Ramush Haradinaj miniszterelnök július közepén lemondott, ugyanis a koszovói háborús bűnöket vizsgáló hágai székhelyű különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy nem akart miniszterelnökként a bíróság elé állni.
Annak ellenére, hogy Szerbia továbbra sem ismeri el egykori déli tartománya függetlenségét, az ott élő mintegy 120 ezer szerbet Belgrád voksolásra buzdítja, még akkor is, ha felháborodást okozott a szerbek körében az, hogy a választási bizottság döntése értelmében csak koszovói dokumentumok felmutatásával voksolhatnak az állampolgárok. A helyi szerbek többsége - a hivatalos Belgrádhoz hasonlóan - nem hajlandó elismerni, hogy Koszovó immár 11 éve független állam, hanem továbbra is Szerbia részének tekinti az egykori déli tartományt, éppen ezért kizárólag szerbiai dokumentumokkal rendelkezik. Ez mindeddig nem okozott gondot, a koszovói törvények ugyanis lehetővé teszik ezek használatát, ám az új határozat értelmében azok, akiknek nincsenek koszovói dokumentumaik, nem adhatják le voksukat.
