Ha a jövőben referendumon, népszavazáson, polgári kezdeményezések alapján meghirdetett választáson vesznek majd részt a szerbiai polgárok, s már nem a korábbi szabályok alapján dől el, hogy milyen lesz a voksolásnak az eredménye. A referendumról és polgári kezdeményezésekről szóló jogszabály új tervezete ugyanis eltörli az 50 százalékos érvényességi küszöb alkalmazását ilyen esetekben: nem lesz tehát feltétel a jövőben, hogy a választási névjegyzéken szereplő polgároknak legalább a fele véleményt nyilvánítson ahhoz, hogy érvényesnek tekintsék a népszavazást az országban. A szavazattöbbség dönt majd, függetlenül attól, hogy hányan mennek ki voksolni. Az új törvény meghosszabbítja a polgári kezdeményezések esetében a népszavazásra tűzéshez szükség aláírásoknak a begyűjtési határidejét is, hét nap helyett kilencven nap áll majd rendelkezésre. Most van folyamatban a javasolt módosítások közvitája, mely november 22-én ér véget.
A téma kapcsán Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter kifejtette, hogy az a cél, hogy a törvényt teljesen összehangolják az alkotmánnyal, az eddigi jogszabály ugyanis számos pontjában megszorítónak, korlátozónak számított, s nem tette teljes mértékben lehetővé az alaptörvényben szavatolt demokratikus jogok érvényesítését. A hatályos törvényt még 1994-ben hozták meg, 1998-ban módosítottak rajta, de csupán minimális mértékben – érvelt a miniszter. A jogszabály módosításával kapcsolatos kerekasztalon Ružić abbeli véleményének adott hangot, hogy az idő bizonyította, nem megfelelőek az érvényes rendelkezések, számos nehézséget okoznak, s éppen ezért meglehetősen ritkán élnek Szerbiában a véleménynyilvánításnak ezzel a formájával. Mindössze háromszor tartottak referendumot az országban a többpártrendszer bevezetése óta, 1992-ben, 1998-ban és 2006-ban, s mindhárom alkalommal a képviselőháznak és nem a polgároknak a kezdeményezésére – mutatott rá a tárcavezető.
Saša Mogić segédminiszter éppen az 50 százalékos érvényességi küszöbben látja az alkotmányos lehetőségek korlátozását, az alaptörvény ugyanis magának az alaptörvénynek a módosításáról is akképp szól, hogy az a szavazáson részt vevők többségének a jóváhagyásával lehetséges. Mint mondta, ha nem hoznának most új törvényt, akkor sem lehetne a jelenlegi törvény szerint módosítani az alkotmányt, az előbb említett okok miatt: az alaptörvény világosan fogalmaz, az pedig magasabb jogi dokumentum, mint a referendumról szóló jogszabály.
