Az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsa (GAC) napirendre tűzte Franciaországnak a bővítéspolitikára vonatkozó javaslatát. A Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint az EU illetékes miniszterei elsősorban azt vizsgálják felül, hogy a javaslatnak milyen következményei lennének a Nyugat-Balkán országaira nézve. A tanács ülésére egy hónappal azt követően kerül sor, hogy nem hagyták jóvá a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával. Utóbbi döntés a térség többi országában is számos kérdést vetett fel uniós jövőjük vonatkozásában. Az SZRTV értesülései szerint a miniszterek azzal a kéréssel fordulnak majd az Európai Bizottsághoz, hogy 2020 elejéig dolgozza ki a bővítés folyamatát előrébb vinni hivatott intézkedéseket összefoglaló jelentést, amelyet februárban, vagy márciusban fogadnának el.
SZERBIÁRA IS VONATKOZHAT
Lapzártánkig napvilágot látott a hír, amely szerint Ausztria, Olaszország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország és Lengyelország külügyminiszterei levélben hívták fel az EB elnökének figyelmét a tényre, hogy a Nyugat-Balkán országainak csatlakozási folyamata nem kiegyensúlyozott, valamint túlságosan lassú. Mindemellett felszólították az EB-t, hogy 2020 januárjáig tegyen konkrét javaslatokat az említett térség országai csatlakozásának gyorsabbá tételére. A térség biztonságának, stabilitásának és a megejtendő belső reformok tekintetében az EU-integráció a legfontosabb hajtóerő, állapította meg a hat tagállam külügyminisztere. Amélie de Montchalin, Franciaország Európa-ügyi minisztere ehhez kapcsolódóan kifejtette, hogy a hat miniszter javaslata kiegészíti országának elképzeléseit.
A GAC ülésének kezdetét megelőzően Amélie de Montchalin azt is közölte, hogy Franciaország legkésőbb a 2020 márciusában esedékes zágrábi EU-csúcsig várja a választ a bővítés jövőjével kapcsolatban.
– Tanúi lehetünk a Szerbiával és a Montenegróval folytatott tárgyalások minősége miatt kialakult frusztrációnak. A tárgyalások immár több éve megkezdődtek, ám egyelőre nincsen előrelépés a terepen. Ezzel egyidejűleg az említett országokból folytatódik az elvándorlás. Az EU döntéshozatali mechanizmusa egyszerűen túlságosan lassú. Franciaország nem a játékszabályokat változtatná meg, hanem olyan mechanizmusokat foganatosítana, amelyek hatékonyabbá tennék a csatlakozást, valamint konkrét hasznot produkálnának a tagjelölt országok lakossága számára. Hiszem, hogy csakis előny származhatna abból, ha az országok már a csatlakozás előtt elérnek bizonyos alapokat. Ha az EU elfogadja az új rendszert, Szerbia és Montenegró is megfontolhatnák, hogy a jövőben annak terén kívánják-e folytatni a csatlakozást – taglalta Amélie de Montchalin.
NEM MINDENKI TÁMOGATJA
Néhány hete derült ki, hogy Franciaország és Németország javaslata nyomán az Európai Unió a Nyugat-Balkán országaival szemben átalakítaná a csatlakozás jelenlegi formáját, illetve folyamatát és a teljes integrációt megelőző időszakban a privilegizált partneri viszonyok kialakítására, illetve a tagjelöltség nélküli gazdasági partnerség különböző formáira helyezné a hangsúlyt. Az eddigi értesülések szerint egyrészt az úgynevezett parciális csatlakozás javaslata kerülhet tárgyólasztalra: amint a tagjelölt ország lezárhatja az adott tárgyalási fejezetet, azon a területen teljes egészében bekapcsolódhatna az EU rendszerébe, azaz nem kellene várnia a csatlakozás teljes folyamatának a befejeztéig. Ez magába foglalná az uniós jogszabályok alkalmazását, valamint az uniós alapokhoz való hozzáférést. A másik javaslat a norvég modellre támaszkodik: amint a térség országai elérik a fejlettség bizonyos szintjét, csatlakozhatnának a két kulcsfontosságú uniós térséghez, illetve intézményhez, az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz és az Európai Gazdasági Térséghez. Az elmondások szerint ezek a modellek csupán a csatlakozásig nyújtanának fejlődési lehetőséget az érintett országok számára, azaz nem zárnák ki a teljes integrációt.
Mina Lazarević, az Európai Politika Központjának igazgatója az SZRTV-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az említett javaslatok meglétére azt követően derült fény, hogy Franciaország nem támogatta a csatlakozási tárgyalások megnyitását Albániával és Észak-Macedóniával. Franciaország feltehetőleg kihasználta az EU-t megbénító belső válságot, előállt saját bővítési feltételeivel és szinte rákényszerítette a többi tagállamot, hogy felülvizsgálják javaslatát, mondta Mina Lazarević, véleménye szerint az egyelőre nem hivatalos dokumentum lehetőséget adna a még csak tagjelölt államoknak, hogy tisztségviselőik részt vegyenek az Európai Tanács szintjén folytatott párbeszédben és tárgyalásokban. Mint hozzátette, Franciaország az említett elveket a Nyugat-Balkán azon országaival szemben is alkalmazná, amelyek már megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat.
Mina Lazarević szerint az említett modell akár még Szerbia számára is hasznos lehetne, hiszen „evidens, hogy a csatlakozási tárgyalások túlságosan hosszú ideje elkezdődtek és egyelőre nem világos, hogy mikor érhetnek véget, így a polgárok szempontjából előnyökkel járna, ha még a csatlakozás előtt megtapasztalhatnák az uniós tagsággal járó előnyöket”.
Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter korábban elítélően nyilatkozott az említett javaslatokról, megállapítván, hogy az EU bővítés-szkeptikus államai ezzel a mézesmadzag-politikával próbálják elvetni annak a gondolatnak a magvát a térség bizonyos országvezetőinek a fejében, hogy ha megkülönböztetett feltételek mellett működhetnek együtt az Unióval, akkor akár el is állhatnak a csatlakozástól. Tekintettel arra, hogy Szerbia már a csatlakozási tárgyalások kellős közepén jár, a javaslat nemcsak elfogadhatatlan, hanem megkérdőjelezi az EU mint partner, megbízhatóságát, fejtette ki Joksimović.
