A köztársasági képviselőházban ma tovább folytatódott a vita a 2020. évi állami költségvetés javaslatáról, amelyben a terv alapján jelentős összegeket fordítanak majd az egészségügyre, oktatásra, valamint a tudományos fejlesztésekre, illetve a közúti és vasúti infrastruktúrára. Siniša Mali pénzügyminiszter válaszolva a parlamenti képviselők kétségeire, kiemelte, a költségvetés 0,9 százalékát fordítják a kultúrára, míg 5,4 százalék jut majd a mezőgazdaságra.
Fotó: Beta
Mali részletezve a kultúrára szánt pénzek elosztását, elmondta, hogy ez a tárca 13,3 milliárd dinárt kap, ám további 2,4 milliárd dinárt fordítanak majd az infrastruktúra korszerűsítésére, illetve 14,1 milliárd dinárt egy koncertterem kiépítésére. Ugyanakkor, a kultúrában dolgozók fizetését már ebben az évben, november 1-jétől 10 százalékkal megemelték.
Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt képviselője felszólalásában kiemelte, örül annak, hogy az állami költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a kultúrára, ám szerinte racionálisabban kellene beosztani a pénzt, egy operaház megépítése jelen esetben nem annyira szükséges.
A pénzügyminiszter és Miladin Ševarlić független képviselő között hosszabb vita alakult ki, ugyanis Ševarlić szerint nem támogatható a költségvetési javaslat, mert az nem tartja tiszteletben a mezőgazdaság támogatásáról szóló törvényrendelkezést, mely szerint a mezőgazdasági büdzsé az államinak legalább 5 százalékát kell hogy kitegye. Erre Mali azzal reagált, hogy 2020-ban a mezőgazdasági tárca kerete 58,15 milliár dinár lesz, és ebből 43,7 milliárd dinárt, vagyis ekkora összeget soha nem fordítottak a mezőgazdasági termelés támogatására. A pénzügyminiszter zsebszámológépen bizonyította, hogy a mezőgazdaságra szánt összeg az állami költségvetés 5,13 százaléka, és kihangsúlyozta, hogy a kormány számára a mezőgazdaság a gazdaság egyik legfontosabb ágazata.
Ševarlić cáfolta a miniszter szavait, majd rámutatott, kettejük számításai nem fedik egymást, majd hozzáfűzte, nem lehet a mezőgazdaságban tervezett fejlesztéseket támogatásként feltüntetni.
A tanácsteremben az ellenzék többsége ezúttal sem vett részt, ezért a Szerb Haladó Párt és koalíciós partnereik szólaltak fel, akik rámutattak a jövő évi költségvetés pozitívumaira. Elhangzott, hogy a nehéz pénzügyi konszolidáció most hozta meg a gyümölcsét. Marija Obradović, az SZHP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a védelembe, az oktatásba, a vállalkozás serkentésébe, az infrastruktúra fejlesztésébe befektetett összeg után a legnagyobb figyelmet a népesedési politikára kellene fordítani. Így a fiatalok lakáskérdésének megoldására 30 ezer 60 négyzetméteres lakás megépítését tervezik, ezeket a lakásokat a fiatalok 400 eurós négyzetméterenkénti áron vásárolhatják meg. A különbözetet az állam támogatja majd.
Ugyanakkor az új foglalkoztatottak és a fiatalok munkába állását további adókönnyítések követik majd, ami akár 70 százalékos könnyítést jelenthet a munkaadó számára a foglalkoztatás első évében. Ettől a rendelkezéstől Mali a fiatalok és az idősebbek munkavállalási kedvének növelését várja. Rámutatott ugyanakkor, hogy meg kell találni az egyensúlyt a gazdasági növekedésben, ami magába foglalja az életszínvonal, valamint a fizetések és a nyugdíjak növelését, hogy a fiatalok ne hagyják el Szerbiát, hanem itthon valósítsák meg álmaikat.
