Siniša Mali (Fotó: Beta)
Január 1-jétől kezdve a ,,svájci modell” alapján számolják el a nyugdíjakat, vagyis jövőre már két gazdasági paraméter mozgásának függvényében növekednének: 50 százalékban az infláció növekedésével, 50 százalékban pedig az átlagbér növekedésével hangolják össze az emelést. Így a mintegy 1,7 millió nyugdíjasnak átlag 5,4 százalékkal növekszik majd a havi járandósága – ismertette Siniša Mali pénzügyminiszter a köztársasági képviselőház napirendjén szereplő, a 2020-ra vonatkozó állami költségvetés kapcsán, amely többek között tartalmazza a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap 2020. évi, pénzügyi tervére vonatkozó jóváhagyást is. Kiemelte, az új elszámolásnak köszönhetően 13,7-14,9 százalékkal több nyugdíjat kapnak jövőre a nyugdíjasok, mint 2014-ben. A Szerb Radikális Párt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjasok reálisan ez után az emelés után sem kapnak több nyugdíjat.
Nemanja Šarović, a Szerb Radikális Párt képviselője már napok óta arra próbál rámutatni, hogy 2012 óta, amióta a jelenlegi hatalom átvette a vezetést, a nyugdíjak reálisan nem emelkedtek. Vagyis az inflációt figyelembe véve a nyugdíjak csökkentek, mégpedig számításai szerint 6 év alatt, 2018-ban, 13,89 százalékot vesztettek értékükből. Elmondta ugyanakkor, hogy azoktól a nyugdíjasoktól, akik 50 ezer dinár nyugdíjban részesültek, a nyugdíjak csökkentésével foglalkozó törvény meghozatala után 2014 novemberétől 47 hónapon keresztül havonta több mint 6000 dinár megvonásával összesen 282.888,14 dinárt vett el az állam, és feltette a kérdést, hogy a megkárosított nyugdíjasoknak mikor fizetik vissza az elvett összeget.
A Szerb Haladó Párt képviselői felszólalásukkal arra igyekeztek rámutatni, hogy a nyugdíjcsökkentés nem érintette a kisnyugdíjasokat, vagyis a nyugállományban levők 60 százalékát, és mint hangsúlyozták, a jövő évi modell az eddiginél sokkal jobb elszámolásnak bizonyul.
Šarović nem hagyta ennyiben, elmondta, hogy az átlagnyugdíjak még az emelések után is csupán 280 euró körül alakulnak, ami az átlagfizetés mintegy 40 százalékát teszi ki, miközben 2001-ben az inflációs időket követően, a bombázások után is az átlagnyugdíj az átlagfizetés 74 százalékát tette ki.
A radikális képviselők kiemelték, ha az állam nem adna támogatást a civil szervezetek működésére, illetve megfizettetnék Dragan Đilasszal azt az összeget, amelynek az eltulajdonításával a Szerb Haladó Párt vádolja, a nyugdíjasoknak ki lehetne fizetni a tartozást is.
Marijan Rističević, a Népi Parasztpárt képviselője, a hatalmi koalíció tagja a mezőgazdasági nyugdíjakat emelte ki. Kiemelte, hogy megoldást kell találni arra a 160 milliárd dinár tartozásra, amennyivel a mezőgazdasági termelők tartoznak a nyugdíjalapnak. Véleménye szerint ezt az összeget lehetetlen megfizettetni, így az államnak le kell írnia a kamatot, hogy a termelők az alaptartozás kifizetésével tisztázhassák helyzetüket, és jogot szerezzenek a nyugdíjaztatásra. Szerinte ilyen feltételek közepette a termelők is nagyobb kedvet kapnának, hogy rendszeresen fizessék a nyugdíjalapot, még ha a mezőgazdasági nyugdíjak megfogalmazása szerint „szánalmasak” is.
Milorad Ševarlić független képviselő ugyanakkor többek között azt hangsúlyozta, hogy az állam nem tehet különbséget minimális nyugdíj és minimális nyugdíj között, azaz a mezőgazdasági termelők is tisztességes nyugdíjat érdemelnek.
