Nagy felháborodást váltott ki a NIN hetilap csütörtöki címlapja, egy olyan fotó, amelyen egy géppuska csöve Aleksandar Vučić felé néz. A Szerb Haladó Párt képviselői szerint ez a fotó felhívás az államfő elleni merényletre, Milan Ćulibrk, a NIN fő- és felelős szerkesztője közleményben azonban elveti, hogy ez bármiféle fenyegetés lenne az államfőre nézve. Kiemelte, csak a legsötétebb elmékben születhetett meg olyasmi, amivel megvádolták a hetilapot. A lapszerkesztés a felháborodást figyelmen kívül hagyta, ám a kiadó leállította a lap nyomtatását, és az első körben kinyomtatott példányok után a többi már az inkriminált címfotó nélkül jelent meg.
A NIN a Krušik-botránnyal foglalkozik a lapban, ehhez választották a fotót, amely még 2017. június 27-én készült Belgrádban a fegyver és katonai fegyverzet nemzetközi kiállításán, amelyet Vučić akkor még kormányfőként Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével látogatott meg. Milan Ćulibrk azt üzente, hogy a vádaskodások után sem fog a lap elállni attól, hogy azokkal az üzelmekkel foglalkozzon, amelyekben felmerül Branko Stefanović, Nebojša Stefanović belügyminiszter apjának a neve, és amelyek a kivételezett vállalatoknak történő fegyvereladásokat érinti.
Miután Ćulibrk közölte, a Tanjug hírügynökség korábban megjelentetett fotóarchívumából választották a képet, a hírügynökség úgy reagált, hogy ez nem az ő fotójuk, soha nem is jelent meg az ő szolgáltatásukban, sem másik médiában. Kiemelték, a kérdéses fotó az eredeti fotó megdolgozott változata, vagyis az eredeti fényképnek csupán a 30 százaléka. Ezt Ćulibrk a B92-nek nyilatkozva cáfolta, miszerint a szerzői jogok nem engedélyezik, hogy egy fotót megdolgozzanak. Ők az eredeti formájában kívánták közzétenni.
A lapot végül üres címlappal nyomtatták ki. Mint arról a szerbiai Ringier Axel Springer, a lap kiadója közleményben beszámolt, eltávolították a címlapról a fotót, mert a kiadó szerint ez nem megengedett, különösen abban az országban, ahol már megöltek egy kormányfőt. A kiadó rámutatott, csak a címlapot módosították, a lap tartalma megmaradt, így változatlanul olvasható a Fegyverbotrány: ki rombolja Krušikot (Afera oružje: ko ruši Krušik) című írás is.
A lap megjelenését követően a kulturális és tájékoztatási minisztérium is közleményben reagált. Kiemelte, ha a címoldal akár szimbolikusan is kapcsolódik az erőszakhoz, akkor az már az egész társadalom és mindenekelőtt a médiaközösség problémája, amelyben nem a NIN az egyedüli, amely fejfájást okoz. Arra emlékeztette a média képviselőit, hogy erkölcsi felelősséggel tartoznak, és arra szólította fel őket, hogy tartsák tiszteletben az újságírói kódexet, illetve vállaljanak felelősséget annak kapcsán, hogy milyen üzenetet küldenek a hazai és a nemzetközi nyilvánosság felé. A minisztérium közleménye szerint a média a társadalom lelkiismerete kell hogy legyen, és nem az a feladata, hogy a társadalmat a politikai megszállottság görbe tükrébe helyezze.
Értelemszerűen számos reakció kísérte a friss NIN-ügyet. A hatalmi párt tagjai az ellenzéki pártokat hibáztatták a címlapért. Aleksandra Martinović, az SZHP parlamenti képviselője botrányosnak nevezte a hetilap címoldalát, és arra szólította fel a főszerkesztőt, magyarázza meg, mit akart azzal kifejezni, hogy egy olyan fotót jelentetett meg, amelyen egy puska Vučić államfőt veszi célba. Kiemelte, bár egyes médiumok arra kívánnak rámutatni, hogy Szerbiában nincs sajtószabadság, Martinović szerint az ilyen üzenet nem a sajtószabadságról szó, hanem világos felhívás az államfő elleni merényletre. Ezt állította Maja Gojković, a parlament elnöke is, aki a képviselői padból állt kollégája mellé, miszerint a lap az államfő elleni merényletet népszerűsíti.
Zorana Mihajlović építési és közlekedési miniszter is arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen fotó csak az erőszakra és az ország legmagasabb pozícióján levő emberének célbavételére szólít fel. Ő arra ösztönözte az újságíró-szervezeteket, hogy reagáljanak és tudatosítsák, hogy az erőszakra való felszólítás semmilyen formája nem megengedett.
Aleksandar Vučić is reagált a NIN címlapjára. Tréfásan azt mondta, hogy a fotó egy nagyszerű mesterlövész puskát népszerűsít. Azt pedig, hogy csöve éppen felé irányul, azzal „hárította el”, hogy amíg egyesek őt puskával veszik célba, ő a tollával keres a térképen egy tetszőleges helyet, és ott gyárat nyit. A sajátos allegória annak kapcsán volt időszerű, hogy csütörtökön Kragujevacon nyitott meg egy autóalkatrész-gyárat.
Ana Brnabić kormányfő és Tanja Fajon, az Európai Unió és Szerbia közötti stabilizációs és társulási parlamenti bizottság elnöke az egyik közösségi oldalon vitatta meg, hogy a NIN címoldala nem a médiaszabadságról szól, hiszen a médiaszabadság magától értetődően nem terjeszt gyűlöletet és erőszakot. Fajon kiemelte, az ilyen újságírói hiba elítélendő, ám nem lehet kijelenteni, hogy ez a médiaszabadság következménye.
Milan Antonijević, a Nyitott Társadalomért Alapítvány elnöke a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbiában, amely még nagyon jól emlékszik 2003. március 12-ére, Zoran Đinđić meggyilkolására, a címoldali fénykép rossz választás volt.
Vladimir Vuletić szociológus és politikai analitikus szerint is a lap magyarázattal tartozik, mit kívánt üzenni a fotóval, ugyanis számára az üzenete világos. Rámutatott, őt ez a fotó azokra az időkre, arra a hangulatra asszociálja, ami megelőzte Đinđić meggyilkolását.
A Szerbiai Újságíró-egyesület (UNS), reagálva az eseményekre, közleményben kiemelte, hogy a NIN visszavonása, illetve a címlap önkényű módosítása cenzúra, amivel a kiadó megsértette a lap független szerkesztéspolitikára való jogát, még ha ezzel a saját hírnevét próbálta is menteni.
Kiemelték ugyanakkor, hogy a NIN által választott címoldali fotó rossz szerkesztői döntés eredménye, ami sértheti az olvasók és a közvélemény érzéseit. Ennek ellenére úgy gondolja, a független szerkesztéspolitika sokkal nagyobb védelmet igényel, mint eddig, amellett is, hogy a főszerkesztők és a politikusok sem tévedhetetlenek.
A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) még nem foglalt állást az ügyben.