Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft igazgatója ismerteti a lap célkitűzéseit (Gergely Árpád felvétele)
Tizedik rendes ülését tartotta meg pénteken a Magyar Nemzeti Tanács. Utóbbi már az évzárás és a következő évi tevékenység tervezésének a jegyében zajlott. A tanács tagjai megvitatták és elfogadták egyebek mellett a tanács idei évi költségvetésének módosítását, majd a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Hét Nap Lapkiadó Kft. következő évi munka- és pénzügyi terveit. Az MNT döntött A Duna összeköt bennünket nemzetközi projektumban való részvételéről.
A Magyar Szó dokumentumainak beterjesztésekor Ökrész Rozália igazgató kiemelte: 2020-ban a lap továbbra is az olvasók sokoldalú és tárgyilagos tájékoztatását tartja kiemelkedő feladatának, hangsúlyozni igyekezve azt a szellemiséget, amely hozzájárulhat a vajdasági magyarság szülőföldjén való maradásához. 2020-ban lesz a trianoni békediktátum százéves évfordulója és a Magyar Szó szakemberek segítségével igyekszik majd több oldalról is feltérképezni annak következményeit, jelentette be Ökrész Rozália, mondván: „Azt is igyekszik majd feltárni a Magyar Szó, hogy miként lehetne elérni, hogy az elszakított területeken élő magyarságot ne a kihalás, a beolvadás és a kivándorlás veszélye fenyegesse, hanem megmaradjon és fejlődjön szülőföldjén”.
A lap a magyar kormány a vajdasági magyarság megmaradását segítő támogatási programjaival is hangsúlyosan tervez foglalkozni, mondta a folytatásban napilapunk igazgatója, majd megerősítette, hogy a Magyar Szó jövőre is élőújságok, továbbá találkozók és a terjesztési hálózat bővítése által próbál minél több olvasóhoz eljutni. 2020-ra a Magyar Szó 404,25 millió dinár bevételt és 403,75 millió dinár ráfordítást tervezett, ami félmillió dináros tervezett nyereséget jelent, közölte Ökrész Rozália.
László Edit, a Hét Nap Lapkiadó Kft. igazgatója arról biztosította a tanácsot, hogy a következő évben is megőrzik a lap jelenleg jellemző vizuális kinézetét. Ettől az évtől minőségibb papírra nyomtatva jelenik meg a lap, ehhez a következő évben is ragaszkodnak, tette hozzá az igazgató, majd kiemelte, hogy a nyomtatott újság mellett a XXI. század szellemiségével összhangban a lap online kiadására is kiemelt figyelmet kívánnak fordítani. Az szintén kiderült, hogy a lap 17 munkatárssal zárja és kezdi az évet. László Edit fontosnak tartotta kiemelni, hogy sikerült valamelyest fiatalítani a szerkesztőséget, értékelése szerint ez a lap minőségén is érezteti hatását, a fiatal kollégák lendülete az idősebb kollégák tapasztalatával kiegészítve megfelelő párosításnak bizonyult.
(Fotó: Gergely Árpád)
Az MNT A Duna összeköt bennünket elnevezésű nemzetközi projektumban való részvételéről is döntött. Utóbbihoz kapcsolódóan mgr. Hajnal Jenő elnök emlékeztetett, hogy a közelmúltban a horvátországi Vukováron tartották meg a szóban forgó, a szélesebb térség nemzeti kisebbségeinek együttműködését elősegíteni hivatott projektum résztvevőinek első találkozóját. Itt a projektummal kapcsolatos elképzeléseket mutatták be. A projektum kiterjed az oktatás, a kultúra, a hagyományőrzés, az idegenforgalom és a sport területére, továbbá a nemzeti tanácsok intézményes együttműködésének a kialakítására, derült ki Hajnal Jenő indoklásából, mint ahogyan az is, hogy a projektum tervezett nagysága 500 ezer euró, időtartama pedig 24 hónap. A projektum hozzájárulhat egy olyan régióközi kisebbségi együttműködés kialakításához, amelynek a hatásait a vajdasági magyarság több éven át tudja élvezni, értékelte Hajnal Jenő, valamint bejelentette, hogy a következő tanácskozást Újvidéken tartják meg, december 6-án. A nemzeti tanácsok koordinálásával elsősorban a Duna menti településeket, Szerbiában egyebek mellett a magyarok lakta Bezdánt, Apatint, Zombort, Bácskertest, Gombost és Szilágyit, próbálják bevonni a projektumba, tette hozzá az elnök.
A tanács idei évi költségvetését is módosította. Ehhez kapcsolódóan ismét elhangzott a megállapítás, hogy Szerbia az állami költségvetésből méltánytalan mértékben finanszírozza a nemzeti tanácsok működését. Mengyán Pletikoszity Ildikó szavai szerint ennek az országnak az adófizetői polgárai a magyarországi adófizető polgárokhoz képest elenyésző arányban vesznek részt az MNT költségvetésében. Ez hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen nem lehet folyamatosan az adományoktól függni, tette hozzá a képviselő. A felszólalásra reagáló Hajnal Jenő kifejtette: egyet tud érteni az értékeléssel, az viszont vitathatatlan, hogy az összes szerbiai nemzeti tanács közül továbbra is az MNT részesül a legnagyobb költségvetési eszközökben. Persze az úgyszintén tény, hogy az MNT, szerteágazó tevékenységéhez és intézményrendszeréhez képest ez az arány nagyobb is lehetne, jegyezte meg az MNT elnöke, majd kiemelte: arról szintén nem szabad megfeledkezni, hogy az MNT által alapított, vagy társalapított intézményeket az állam is finanszírozza, így van ez a Forum Könyvkiadó Intézet, vagy a Hét Nap és a Magyar Szó lapok esetében. Hajnal Jenő szavai szerint ha ezek az összegek bekerülnének az MNT költségvetésébe, akkor jobbak lennének az arányok.
Az ülésen kinevezések is napirenden szerepeltek: a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatójává az eddigi igazgatót, Gondi Martina zentai lakost, kommunikáció szakos bölcsészt nevezték ki, míg a Tájékoztatási Bizottságban való tagságáról lemondott dr. Zsoldos Ferenc helyére Kókai Péter zentai újságírót. Mivel a Szekeres László Alapítvány Kuratóriuma tagjainak lejárt a mandátuma, a tanács, az eddigi tagok személyében, kinevezte az új tagságot. Az elnöki tisztséget Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere tölti be, az elnökhelyettesét pedig mgr. Hajnal Jenő.
