Az alcímben feltüntetett elnevezéssel szerveztek a hétvégén nemzetközi tanácskozást Újvidéken. A résztvevőket, a Magyarországról, Erdélyből és Kárpátaljáról is érkezett kutatókat, előadókat az Európa Kollégium látta vendégül. A rendezvényt a Vajdasági Magyar Akadémia Tanács szervezte meg. A rendezvénynek az ismeretterjesztő jelleg mellett kapcsolatteremtő feladata is volt, a vendégek számára lehetővé tette azt, hogy megsimerkedjenek a Kárpát-medencei kisebbségkutatás vezető egyéniségeivel, illetve Újvidéken, a vajdasági magyar tudományosság szórványban dolgozó képviselőivel. Az előadásokat követően a résztvevők kerelasztalhoz ültek, beszélgetésük témája pedig a kisebbségkutatás jelene és jövője volt. Megnyitó köszöntőbeszédet Lendák Imre, a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács elnöke mondott, egyebek között arról is szólt, hogy a tanácsnak, mint civil szervezetnek az a célja, hogy tömörítse a Vajdaságban dolgozó, magukat magyarnak is valló kutatókat és felsőoktatásban részt vevő oktatókat. – A mai rendezvény a Magyar Tudományos Akadémia támogatását élvezi. A VMAT tagjai korábban már többször is részt vettek különböző, kisebbségkutatási helyzet- és igényfelmérésekben. Sokszor elhangzott már az, hogy a kisebbségkutatást intézményesíteni kellene. Örülünk annak, hogy külföldi vendégeink ma itt vannak, és hogy átadhatják tapasztalataikat – mondta az elnök.
Ótos András felvétele
A rendezvényen a külföldről érkezett vendégek mellett sokan részt vettek az újvidéki és a belgrádi egyetemről és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémiáról is. A kollégium dísztermében többek között jelen volt Várady Tibor akadémikus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, Zoran Milošević tartományi felsőoktatási és tudományügyi titkár, Kocsis Károly, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke, Pásztor Bálint köztársasági képviselő, Vitkay-Kucsera Ágota a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében, Halasi Szabolcs tartományi felsőoktatási segédtitkár, Snejder-Sára Ildikó, az Európa Kollégium igazgatónője, König Marianna, az MTA Területi Akadémiai Bizottságainak igazgatónője, Morvai Tünde, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság osztályvezetője és Nagy Melinda, a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács titkára is.
Zoran Milošević egyetemi tanár felszólalásában örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a magyar politikai korpusz nagymértékben hozzájárul a tartományi kormány müködésének sikeréhez. – Nagy örömömre szolgál, hogy ma köszönthetem Várady Tibor akadémikust és Pásztor Bálint képviselő urakat is, akárcsak a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, mindazokat, akik művészetükkel és tevékenységükkel igazolják azt, hogy bármikor javíthatunk helyzetünkön, amennyiben készen állunk a párbeszédre. Politikai tőkénket jellemzi a nemzeti kisebbségek tudományos tevékenysége is, ezek között a magyar kisebbségkutató aktivitása kiemelkedő helyet tölt be. Tőkénk részét képezik a tudományos oktatás terén megnyilvánuló tevékenységek is, az a tény, hogy a szabadkai Tanítóképző Kar már csak egy lépésnyire áll a jogi szubjektivitás elnyerésétől, és attól, hogy az egyetemi közösség 14., egyenrangú tagjává váljon – sorolta egyebek között a titkár, majd emlékeztetett arra, hogy éppen különbözőségeink tesznek naggyá és hatalmassá bennünket. – Be kell bizonyítanunk az európai közösségnek azt, hogy képesek vagyunk megérteni egymás értékeit, úgyanúgy, mint ahogy ők már ezt megtették, és kialakították az erre vonatkozó párbeszéd-szabványrendszert – mondta.
Snejder-Sára Ildikó üdvözlőbeszédében kitért arra, hogy a magyar tudomány ünnepének hónapjában, az Eötvös Loránd-emlékévben az Európa Kollégium a lehető legjobb választás volt a tanácskozás megszervezésére. – A vajdasági magyar közösség tudományos utánpótlása nevelkedik itt, 2015 óta évente 380 magyar ajkú fiatal lakik itt, 70 vajdasági településről. A bennlakók tanulmányaik mellett a tudományos kutatások terén is megtehetik első lépéseiket, a szakkolégiumi tevékenységek által fejlődhetnek – emlékeztetett az igazgatónő.
– Többen is két mezben vagyunk itt, közéleti szereplőként, ugyanakkor tudományos tevékenységet is kifejtünk kisebb vagy nagyobb sikerrel. Az értékteremtő kisebbségkutatás pontosan ennek a két szférának az együttműködéséről szól, hiszen a közéletben, a politikában működőknek jut az a feladat, hogy értékeket teremtsenek, hogy jogaink előbbrevitelét segítsék, ezáltal azt eredményezve, hogy otthon érezzük magunkat. A tudománnyal foglalkozók azok, akik tanulmányozhatják, elemezhetik a megoldásokat, rámutathatva jó vagy kevésbé jó oldalaikra. A politikában, közéletben szerepet vállalóknak szükségük van a tudománnyal foglalkozók véleményére, kritikus megállapításaira, hogy a jogrendben szerepet kapó megoldások minél jobban megfeleljenek az elvárásoknak. Az alapvető cél az, hogy itt, a szülőföldön otthon érezhessük magunkat – mondta Pásztor Bálint köztársasági képviselő üdvözlőbeszédében. – Van miről tanácskoznunk. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor a nemzeti tanácsok megválasztási módjáról folyt a közéletben a vita, voltak olyan nemzetközi szervezetek, amelyek megengedhetetlennek tartották, hogy a tanácsokat közvetlen módon válasszák meg. Ugyanis a nemzeti kisebbségek tagjainak hátrányai szármázhatnak abból, ha listázzák a neveiket. Azóta a jogszabályok nemzeti nyilvántartásra vonatkozó adatokat is tartalmazó jegyzékek vezetésére kötelezik az állami szerveket. Ma, amikor az anyakönyv részévé válik a nemzeti hovatartozás, és amikor nyilvántartást vezetnek a magyarul tanulókról, ebből csakis előnyök származhatnak. Összehasonlító szempontból ezt érdemes a Kárpát-medence szintjén is tanulmányozni. A politikumnak és tudománynak együtt kell működnie – véli a köztársasági képviselő, aki szerint ma a vajdasági magyar közösségnek talán a legnagyobb értéke az Európa Kollégium.
