Gazdasági együttműködésről, a bilaterális kapcsolatok egyéb szegmenseiről, továbbá a nyugat-balkáni térségben uralkodó helyzetről, a koszovói kérdésről és a baráti szálak szorosabbra fűzéséről beszélgetett ma Szocsiban Aleksandar Vučić szerb és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A szerb fél számára az egyik legfontosabb kérdés a földgázellátás stabilitásának a megőrzése volt és az ezzel kapcsolatban elmondottak arra utalnak, hogy nem kell fennakadásokra számítani, függetlenül az orosz–ukrán vita kimenetelétől.
A szerb államfő számításai szerint ez volt tizenhetedik találkozója Vlagyimir Putyinnal. Az elmúlt tizenkét hónapban a felek harmadszor találkoztak. A szerbiai delegáció tagjaként Aleksandar Vučićot Zorana Mihajlović közlekedési, építésügyi és infrastrukturális miniszter, Aleksandar Antić, az energetikai és bányaügyi tárca vezetője, Aleksandar Vulin védelmi miniszter és Marko Đurić, a Koszovó-ügyi kormányiroda vezetője is elkísérte Szocsiba. Az államfők először négyszemközt beszélgettek, majd ezt követően delegációik részvételével munkaebéd keretében folytatták az egyeztetést.
A folytatásban megtartott sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin Oroszország a nyugat-balkáni térség stabilitásának a megőrzéséhez fűződő érdekeltségéről beszélt, kiemelvén, hogy országa a biztonságpolitika témájában a párbeszédet és a jószomszédi viszonyok erősítését sürgeti, hiszen értékelése szerint ez az alapfeltétele a konfliktusok elkerülésének. Oroszország a térség minden egyes országával igyekszik jó kapcsolatokat ápolni, tette hozzá az orosz államfő, majd a koszovói kérdésre tért ki, leszögezvén: Oroszország álláspontja ennek a témának a tekintetében változatlan.
Moszkva továbbra is azon a véleményen van, hogy a Belgrád és a Pristina közötti majdani megoldásnak az ENSZ 1244-es határozatára kell támaszkodnia, tiszteletben tartva a térség minden etnikai közösségének az érdekeit, emelte ki Vlagyimir Putyin az Aleksandar Vučićtyal folytatott tárgyalást követően. Mint hozzátette, természetesen Oroszország számára a felek közötti kapcsolatok hosszú távú és tartós rendezését szavatoló bármilyen megállapodás elfogadható, amennyiben az a Belgrád és a Pristina közötti kompromisszum eredményeképpen születik meg.
SZERBIA IS TÁMOGATJA OROSZORSZÁGOT
Szerbia államfőjeként elégedett a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetés végkicsengésével, állapította meg a folytatásban nyilatkozó Aleksandar Vučić. Mint hozzátette, hálás az orosz államfőnek, amiért igyekszik minél jobbá tenni a két ország kapcsolatait, de azért is, hogy következetesen kiáll Szerbia érdekei és szuverenitása mellett a nemzetközi fórumokon. A szerb államfő ehhez kapcsolódóan bocsánatot kért Oroszország minden korábbi vezetőjétől, amiért Szerbia Vlagyimir Putyint tiszteli a legjobban az összes vezető közül, majd abbéli meggyőződésének adott hangot, amennyiben 1999 első felében Vlagyimir Putyin állt volna Oroszország élén, nem került volna sor a NATO Szerbia elleni támadására. Szerbia nemcsak az orosz támogatás folytonosságára számít, hanem ugyanezt ígéri a másik félnek is, emelte ki a szerb államfő, mondván, hogy az ország illetékesei egyetlen nemzetközi fórumon sem szavaznának az Oroszország érdekeivel szemben álló beterjesztésekre.
– Oroszország Koszovó tekintetében jellemző fellépéséért különösen hálásak vagyunk. Ezzel kapcsolatosan továbbra is a párbeszéd általi megoldás a célunk, ám egyáltalán nem vagyok optimista. Ha figyelembe vesszük az albán fél nyilatkozatait, láthatjuk, hogy számára a párbeszéd egyedül akkor és úgy érhet véget, ha Szerbia elismeri Koszovó államiságát – fogalmazott Aleksandar Vučić.
A szerb államfő a továbbiakban a két ország egyéb területeken való együttműködését méltatta. Közölte, hogy az árucsere-forgalom évről évre növekszik és ennek a folyamatnak a megőrzése a jövőben is cél. Szerbia egyik problémája a gázellátás stabilitásának a fenntartása, főleg most, amikor nem tudni, hogy miként végződnek az orosz–ukrán tárgyalások. Vlagyimir Putyin azonban arról biztosította, hogy Szerbia aggodalma indokolatlan, ha szükség lesz rá, más országokon keresztül is eljut országunkba az orosz földgáz, majd azzal kapcsolatos elégedettségének adott hangot, hogy Szerbia rendszeresen megtéríti az elhasznált földgáz árát.
A kulturális együttműködés témájában a szerb elnök Oroszország a Szent Száva székesegyház kiépítésének tekintetében jellemző támogatását emelte ki, mondván, hogy a munkálatok legfontosabb része a remények szerint 2020 végéig befejeződik. Az alkalmi avatóünnepségre Vlagyimir Putyint is meghívta, tette hozzá a szerb elnök, majd köszönetet mondott az orosz elnöknek, amiért országa tiszteletben tartja Szerbia függetlenségét, szuverenitását és azon jogát, hogy maga döntsön a jövőjéről.
Szerbia európai uniós törekvései semmilyen formában és mértékben nem befolyásolják az Oroszországgal való együttműködést, sem a jelenben, sem a jövőben, húzta alá Aleksandar Vučić, valamint nyomatékosította, hogy Szerbia mindig életben fogja tartani az Oroszországgal való barátságot, függetlenül bizonyos országok nyomásgyakorlásától. A szerb államfő azt is megerősítette, hogy elfogadta orosz kollégájának a meghívását és 2020. május 9-én részt vesz a második világháború befejezésének 75. évfordulója alkalmából Moszkvában szervezendő ünnepségen.
SZERBIA TÖBB FÖLDGÁZT KÉRT
Újságírói kérdésre válaszolva Vlagyimir Putyin részletesebben is kitért Szerbia és Európa egyéb országai orosz földgázzal való ellátásának a kérdésére. Elmondta, hogy Ukrajnával megkezdték a tárgyalásokat az orosz gáz ukrajnai tranzitja megőrzésének érdekében, ám Kijev egyelőre Moszkva számára elfogadhatatlan feltételeket sorakoztatott fel. Mint azt Vlagyimir Putyin hozzátette, mindennek ellenére optimista, hiszen a tárgyalások nemrég vették kezdetüket, így még van esély a kompromisszumra. Akárhogyan is végződnek ezek a tárgyalások, Szerbiának nincs oka az aggodalomra, folyamatos és stabil marad az orosz földgázzal való ellátás, ismételte meg korábbi kijelentését az orosz államfő, majd kitért a Török Áramlat projektumra, és megerősítette, hogy a nemzetközi távolsági földgáz-vezetéknek a Szerbián áthaladó szakaszát 90 százalékban helyezték el, ennek 85 százaléka pedig már most üzemképes állapotban van. A szerbiai szakaszt feltehetőleg néhány héten belül teljes egészében befejezik, hangzott el a folytatásban. A Török Áramlat tekintetében Bulgáriában merültek fel a legkomolyabb fennakadások, a bolgár fél ugyanis szándékosan ellehetetleníti a projektumnak a befejezését Bulgária területén, mondta az orosz államfő, de azt is leszögezte, hogy szükség esetén alternatív utakon valósítják meg az említett távolsági földgáz-vezeték projektumát. Aleksandar Vučićtyal, a szerb államfő kezdeményezésére, a Szerbiába szállított földgáz mennyisége növelésének a lehetősége is felmerült, közölte Vlagyimir Putyin, megjegyezvén, hogy „Szerbia földgázigényének a növekedése bizonyítja a leghitelesebben a szerbiai gazdaság, illetve a termelés megerősödését”.