Nem a tárgyalási fejezetek megnyitása a legfőbb cél, hanem azok lezárása, illetve a polgároknak kilátásba helyezett életminőségnek a megteremtése – fejtette ki Jadranka Joksimović európai integrációs miniszter tegnap este Brüsszelben, a Szerbia és az Európai Unió közötti kormányközi konferencia után. Utóbbin egy, a tőke szabad áramlását szabályozó 4-es tárgyalási fejezet nyílt meg. Joksimović szerint habár ez az egy fejezet nem tükrözi Szerbia eredményeit és igyekezetét, nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ezzel az ország 18 fejezetet nyitott meg a 35-ből. Jó, hogy a nem bővítéspárti brüsszeli politika ellenére Szerbia nem toporog egy helyben – tette hozzá, kilátásba helyezve, hogy bizonyos területeken Szerbia az eddigieknél is jobban felgyorsítja a reformfolyamatokat. Az, hogy az EU tagállamai éppen a 4-es fejezet megnyitására bólintottak rá, arra utal, hogy a gazdasági reformokat sikeresnek értékelik, de a joguralom terén is bizonyos előrelépést vélnek felfedezni, taglalta Joksimović.
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos elégedettségének adott hangot, amiért megnyílt az említett fejezet, mert mint kiemelte, ezzel Szerbia újabb lépést tett az EU irányába. A fejezet megnyitása az Európai Bizottság új összetétele számára is fontos, hiszen szeretné bizonyítani, hogy az EU bővítésének az elkötelezettje – közölte Várhelyi, megjegyezvén, hogy prioritásként tekint a Nyugat-Balkán csatlakozására, és hozzátette, reméli, hogy az EB aktuális összetétele mandátumának a lejártáig legalább a térség egy országa készen áll a csatlakozásra. Ami a 4-es fejezetet illeti, megnyitása azt szemlélteti, hogy Szerbia előrelépéseket tett meg a tőke áramlásának, továbbá a fizetési rendszerek biztonságának, az egészséges üzleti légkör megteremtésének és a pénzmosás felszámolásának a tekintetében – fejtette ki Várhelyi, aki szerint Szerbia a legsikeresebb a térség országai közül az európai integráció vonatkozásában. Ha az ország elfogadja az EU segítségét és folytatja a reformokat, 2020-ban újabb fejezetek nyílhatnak meg – húzta alá a bővítési biztos.
Tytti Tuppurainen, az EU elnöklőjének tisztségét betöltő Finnország Európa-ügyi minisztere elégedett, amiért országának elnöksége egy újabb fejezet megnyitásával végződik. Tuppurainen arra kérte Szerbiát, folytassa a megkezdett reformokat, elsősorban a joguralom és az alapvető emberi jogok tekintetében. Mint hozzátette, a Koszovóval való kapcsolatok rendezése szintén rendkívül fontos.
A KILENCEK JAVASLATA
Ausztria, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, két balti ország, Szlovénia és Málta a Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint az EU bővítési folyamatának átalakítását javasolta Brüsszelnek írásos formában, kiemelvén, hogy a Balkán országainak csatlakozása nem állhat az EU belső reformjainak a függvényében.
Az aláírók a következő szempontokat emelték ki javaslatukban: az integráció végső célja a teljes jogú tagság; az előrehaladás alapfeltételének az elvégzett feladatoknak kell lenniük; a regionális együttműködés erősítése; a már meglévő tárgyalási kerettel való összehangolás; a tárgyalási fejezetek tematikus csoportosítása és csoportban való együttes megnyitása; párhuzamosan akár több fejezetcsoport megnyitása; a Balkán országainak az eddigieknél kifejezettebb anyagi és politikai támogatása.