Illúziók paradox vására

Jól értesült forrásokra hivatkozva a belgrádi sajtó már közölte: a legnagyobb valószínűség szerint március 6-án írja ki a parlamenti választásokat Aleksandar Vučić államfő április 26-ára, vasárnapra, miután Ana Brnabić kormányfő eljuttatja a képviselőházba a kormány mandátumának megszűnéséről szóló indoklását, s feloszlatják a képviselőház jelenlegi összetételét is.

Ha valóban ekképp történik, az azt jelenti, hogy ötvennapos választási kampány elé nézünk. A pártok többsége már közölte, hogy indul-e a megmérettetésen. A hatalmi pártok mindegyike a listaállítás mellett áll, akár önálló, akár koalícióban történő szereplésről legyen szó. Az ellenzék igazságtalan választási feltételekre hivatkozó része nem indul, mások igen, s olyanok is akadnak, akik közben meggondolták magukat, vagy csak a választások kiírását követően akarják közölni végleges döntésüket. Tehát megkezdődött a választási készülődés. Mgr. Dejan Vuk Stanković politikai elemzőt, a Belgrádi Egyetem Tanítóképző Karának erkölcsfilozófia tanárát kérdeztük az aktuálpolitikai kérdésekről, elsőként arról, szerinte mennyire ígérkezik „kegyetlennek” az előttünk álló kampány, s mely témák határozzák majd meg.

– Szerbiában minden kampány kegyetlen, egyszerűen ilyen nálunk a politikai kultúra. A társadalom problémái eleve olyanok, hogy nem lehet rájuk egyszerű választ adni. Ugyanakkor nagyon sokan vannak, akik választ szeretnének adni. Hogy még összetettebb legyen, az sem világos, hogy a szavazatra számító erők pontosan milyen egyéb megoldásokat tudnak a polgároknak felkínálni azon kívül, ami már jelenleg is az ország politikáját képezi. Ami a témákat illeti, színes lesz a paletta, a Koszovót és az ottani szerbséget, esetleg a montenegrói, boszniai és horvátországi szerbséget érintő kérdések merülnek majd fel, másfelől gazdasági, munkahelyteremtési kérdésekről vitatkoznak majd a pártok, a kormány ötéves terve biztos terítéken lesz. Emellett a jogállamiság helyzetét, a korrupcióellenes harcot is firtatják majd sokan.

FINNYÁSKODÓ KAMPÁNYOLÓK

Arra a kérdésre, hogy mennyire befolyásolja majd az egyes ellenzéki pártok, például a Szövetség Szerbiáért által bejelentett bojkott a kampányt, az elemző elmondta, az egyik meghatározó témája lesz ez is az előttünk álló időszaknak.

– Azok, akik listát állítanak, mindenáron bizonyítani akarják majd, hogy igazuk van a bojkottálókkal szemben, a bojkottálók pedig ugyanúgy részt vesznek majd a kampányban, csak azért, hogy lebeszéljék az embereket a szavazásról. Ebből kifolyólag megállapítható, hogy kissé furcsa, politikai értelemben paradox kampány elé nézünk, hisz azok is hallatják majd a hangjukat, akik valóban kampányolnak, s azok is, akik a választások meghiúsulásáért szorítanak.

A bojkottot, egyébként, meglehetősen problematikusnak találja Stanković. Kérdésünkre, hogy mit jelent a bojkott, mikor már a tüntetéseket szervező Egy az ötmillióból mozgalom is indulni akar a választásokon, elmondta, nem létezik egyetlen pozitív példa sem arra, hogy a távolmaradás eredményre vezetett volna, sem itthon, sem külföldön.

EBBEN A SPORTÁGBAN FUTNI KELL

– Az 1997. évi bojkott is elhibázott döntésnek bizonyult, ha figyelembe vesszük, mit nyertek vele az akkori ellenzéki pártok. Nem tudom a bojkottot nem értelmezni a politikai versenytől való szökésként. Alibi is, hogy ne kelljen szembenézni az előre látható vereséggel. Kérdés viszont, hogy amennyiben a polgárok mintegy ötven százaléka elmegy szavazni, akkor mit nyertek ezzel a döntéssel. Illúziót, s azt, hogy még marginálisabbá válik a pártjuk a választások után.

Mint hozzátette, nemcsak az az ellenzék, amelyik jelenleg a bojkott mellett áll, hanem minden olyan párt, amelyik a hatalom javaslatai ellen szavaz: sehol nem írja, hogy az ellenzéknek bojkottálnia kell. A bojkottnak az a legnagyobb hibája, hogy nem lehet tudni, hogy mikor volt sikeres, s mikor nem. A politika egy kemény sportág, amelyben fel kell venni a harcot az adott körülményekben, különben a háttérben marad a versenyző.

A TISZTESSÉG HATÁRA ALATT

– A választási feltételek ugyanolyanok, mint korábban. Maradt a részarányos rendszer is, a pártok finanszírozásáról szóló törvény is. A parlamenti küszöb öt százalék helyett három lesz, ami előrelépés sok párt esetében. A médiában láthatjuk az ellenzéki és a hatalompárti negatív kampányokat is, ezt az érvet sem tudom elfogadni a bojkott okaként. Szerencsére senki sem hajt végre megtorlásokat, letartóztatásokat az ellenzék tagjai ellen, senki sem tiltja be az ellenzéki médiumokat. Igaz, kemény politikai harc folyik, ami sokszor a politikai tisztességesség és becsületesség határai alatt marad. Ilyen időket élünk, ilyen időben kell megvívni a pártoknak a harcot – mondta el Stanković a választási feltételekkel kapcsolatos kérdésünkre.

TAKTIKÁZÓ KISEBBSÉGI PÁRTOK

Nem lehet nagy biztossággal beszélni arról, hogyan hat ki a kisebbségi pártok szereplésére a parlamenti küszöb csökkentése – jegyezte meg. Az biztos, hogy a három százalék felett teljesítőket nem befolyásolja kedvezőtlenül, kisebbségi koalíciók is alapíthatók, amelyek aztán könnyebben fel tudják venni a versenyt a többségi nemzet pártjaival – szögezte le. Sokat számít majd a taktika, a becslések helyessége – jegyezte meg –, általában véve pedig minden értelemben vett kisebbségi csoport számára jó lehet az alacsonyabb küszöb, mágnesként hathat a gyengébb infrastruktúrával, bázissal rendelkezők parlamentbe jutására.

A Szerbiai Szocialista Párt kormánypártként tevékenykedett eddig, ám a sikereket a Szerb Haladó Párt könyvelte el domináns pártként. Arra a felvetésünkre reagálva, hogy sikerülhet-e az SZSZP-nek önállóan elegendő távolságot kialakítania koalíciós partneréhez képest a kampányban, és megfelelő eredményt elérnie, Stanković elmondta, nehéz dolga lesz, hisz baloldali pártként elfogadta a haladók nagytőkén alapuló gazdaságpolitikáját. A választás előtti koalíció szerinte mégsem valószínű, az eredmények azonban biztosan nem lesznek jobbak, mint a korábbi megmérettetéseken. Meglepetésnek számítana, ha már a szavazás előtt szövetség alakulna ki az SZHP és az SZSZP között, mert az nagyjából azt az üzentet hordozná magában, hogy a szocialisták előre befizettek a leendő kormány tisztségeire.