A szerbiai képviselőház a bejelentések értelmében holnap dönt a rendkívüli állapot hatályon kívül helyezéséről. Amennyiben ez megtörténik, nemcsak a kijárási tilalom szűnik meg, hanem például a március közepén megszakított választási folyamat folytatásának a feltételei is megteremtődnek.
A március 4-én április 26-ára kiírt választásokat, illetve azok folyamatát a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) március 16-ai határozatával szakították meg, emlékeztetett lapunknak nyilatkozva Bojan Klačar, a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) végrehajtó igazgatója. Mint hozzátette, ugyanazon határozatával a RIK arról is rendelkezett, hogy a határozat mindaddig hatályban marad, amíg érvényben lesz a rendkívüli állapot elrendeléséről szóló döntés, azaz a választási folyamattal és tevékenységgel kapcsolatos új határidőket a RIK határozza meg a rendkívüli állapot hatályon kívül helyezését követően meghozandó aktusával.
– A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor a rendkívüli állapot hatályon kívül helyezését követően a RIK elfogadja a szükséges határozatot, a választási folyamat folytatódik, méghozzá attól a pillanattól, amikor félbeszakították. Ettől a pillanattól a választások napjáig nem telhet el kevesebb mint 41 nap, ennyi idő telt el ugyanis a rendkívüli állapot elrendelése és április 26-a között. A választásokat nem kell ismét kiírni, jogi és formális tekintetben ugyanarról a választási folyamatról van szó. A kampány első 12 napjában megejtett lépések hatályban maradnak, így az átadott listák, de az összegyűjtött támogatói aláírások is – taglalta Bojan Klačar.
ABLAK TÁRULT KI AZ ELLENZÉK SZÁMÁRA
Válaszolva kérdésünkre, hogy milyen kondícióban, vagy támogatottsággal „lábalnak ki” a politikai tömörülések a rendkívüli állapotból, a CeSID végrehajtó igazgatója megjegyezte, hogy az ellenzéki pártok helyzete jóval kedvezőtlenebb, mint a hatalmiaké, hiszen a járványügyi válság ideje alatt előbbi politikai tömörülések médiajelenléte jóval kisebb volt és csak ritkán népszerűsíthették tevékenységüket. Ezeknek a pártoknak most rövid idő alatt kell megújítaniuk politikai programjukat és megmozgatniuk szavazóikat, emelte ki Bojan Klačar, majd elmondta, hogy az ellenzéki pártok számára különösen nehéz feladatként jelenik meg szavazóiknak az urnákhoz való csalogatása, hiszen a polgárok heteken át izolációban éltek és számos téma, dolog foglalkoztatta őket, de szinte biztos, hogy legkevésbé a választások.
A hatalmi pártok helyzete ennél jelentősen jobb, hiszen válsághelyzetekben szinte elkerülhetetlen a polgároknak az államérdek mögötti felsorakozásának a jelensége, magyarázta Bojan Klačar, szerinte a politikai tömörülések támogatottságáról pillanatnyilag lehetetlen érdemben nyilatkozni, releváns felmérések a rendkívüli állapot eltörlését követően készülhetnek. A hatalmi párt iránt tanúsított kifejezett bizalom és ennek a pártnak a nagy támogatottsága a válság lecsengését követően valószínűleg valamelyest csökken majd, ugyanakkor ha a COVID-19-ellenes küzdelemben nem történnek nagyobb mulasztások, vagy sikertelenség, akkor nem valószínű, hogy támogatottságának a csökkenése jelentős mértékű lesz, sem az, hogy a politikai színtér lényegesen átrendeződik, fejtette ki Bojan Klačar a beszélgetés folytatásában. Mint hozzátette, az ellenzék számára a válság az érvényesülés új terét nyitotta meg, hiszen megcélozhatja azokat a polgárokat, akik elégedetlenek voltak a foganatosított intézkedésekkel, választ keresve és felkínálva a bennük megfogalmazódott félelmekre és kérdésekre. Az elmúlt hetekben formálisan ugyan nem zajlott kampány, ám volt néhány olyan rendezvény, amely megszervezésének valós indokoltsága megkérdőjelezhető, jegyezte meg beszélgetőpartnerünk válaszolva a kérdésre, hogy a járványügyi válság ideje alatt mennyire volt jellemző a rejtett kampány.
ÚJ NORMALITÁS
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire készültek fel a politikai tömörülések – de maguk a szavazók is –, a választási kampány a korábbiakhoz képest teljesen új jellegére, Bojan Klačar leszögezte: ez a kampány valóban különleges, továbbá kihívásokkal teli lesz és eltér majd minden egyéb választási kampánytól, amelyik az elmúlt 30 évben zajlott.
– Már az is különleges tényező, hogy ezeket a parlamenti választásokat nyáron tartják meg, az pedig főképp, hogy a politikai tömörülések szinte teljes egészében a médiára lesznek utalva, hiszen közvetlenül a terepen nem kommunikálhatnak szavazóikkal. Ezeknek a választásoknak a tekintetében minden a médiától függ. Sem az állami szervek, sem a politikai pártok nem készültek fel egy ilyen jellegű kampányra, hiszen a szerbiai törvények és a választási gyakorlat bizonyos szegmensei elavultak, szinte archaikusak. Emiatt a pártok arra kényszerülnek, hogy igen rövid idő alatt korszerűsítsék tevékenységüket, illetve azt a megváltozott körülményekhez igazítsák. Választási eredményük alkalmazkodási képességüktől függ majd. Ezeket a választásokat nem a normalitás, hanem az új normalitás időszakában tartják meg. Az államnak több szabályt is módosítania kell ahhoz, hogy adottak legyenek a választások megtartásának a feltételei: lehetővé kell tenni, hogy a legfontosabb intézmények, mint amilyen a RIK, a PIK és a helyi választási bizottságok, elláthassák feladataikat, továbbámeg kell teremteni annak a feltételeit, hogy minden politikus kommunikálhasson a szavazókkal, ebben a tekintetben a média szerepe a legkiemelkedőbb, valamint biztosítani kell a járványügyi szempontból biztonságos szavazás alapfeltételeit. A Dél-Koreában megtartott parlamenti választások során foganatosított intézkedések lehetnek követendőek Szerbia számára – fogalmazott Bojan Klačar.
