A magyar és a szerb nép jövőért folytatott harca sikeres volt, a történelmi kérdéseket sikerült lezárni, s ma a lehető legszorosabb barátság áll fenn a két szomszédos ország között politikai, gazdasági, és a társadalmi élet minden egyéb aspektusa terén is, állapította meg Belgrádban Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő az elnöki palotában lezajlott zárt ajtók mögötti beszélgetést követő sajtótájékoztatón. A magyar küldöttség tagja volt a szerb fővárosban pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, míg szerb oldalon Siniša Mali pénzügyminiszter is részt vett a magas rangú találkozón.
Vučić beszámolójában kitért a gazdasági kapcsolatok eredményességére is. Mint mondta, tavaly rekordot döntött a Magyarország és Szerbia közötti árucsere; 1,761 milliárd eurót tett ki. Az idei első negyedév további 8,3 százalékos növekedést mutatott, Magyarország hazánk harmadik legjelentősebb külkereskedelmi partnere, emelte ki a szerb államfő.
Orbán Viktor és Aleksandar Vučić (Ótos András felvétele)
Vučić köszönetet mondott azokért a magyarországi befektetésekért, amelyek az elmúlt időszakban Szerbiába érkeztek, külön megköszönte azokat, amelyek nem a többségében magyarok által lakott községek területére érkeztek, mert szerinte ez Magyarország eltökéltségéről tanúskodik a szerb gazdaság fejlesztése iránt. Egy újabb ilyen jellegű magyar beruházást jelentett be Ariljében, ahol feldolgozóipari-élelmiszeripari üzem nyílik. A szerb elnök a vajdasági magyarságot a két állam közötti őszinte kapcsolatok hídjának nevezte. Kiemelte, jóleső az az elismerés, melyet a hivatalos Budapest számos helyen megfogalmaz Szerbiával kapcsolatban, amikor is rámutat arra, hogy más országoknak is úgy kellene bánniuk a kisebbségi közösségekkel, ahogyan azt Szerbia teszi. Mint mondta, a magyarság a szerbséget követően a második legnagyobb nemzeti közösség az országban, teljes jogú polgárok, akikről gondoskodnia kell az államnak. Örömmel nyugtázta, hogy az utóbbi években elenyésző volt a nemzeti indíttatású incidensek száma Vajdaságban, ami a két ország kiváló viszonyának köszönhető.
A tisztségviselők megállapodtak abban, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák ellenére folytatni kell a nagy infrastrukturális beruházásokat, mint például a Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút, vagy a Szabadka–Baja vasútvonal projektumát. A gazdaság élénkítése szempontjából jelentős beruházásokról van ugyanis szó az infrastruktúra területén.
Vučić köszönetet mondott Magyarországnak azért is, hogy minden egyes alkalommal, gondolkodás nélkül támogatja déli szomszédját az európai integráció folyamatában.
NYISSANAK MEG HAT FEJEZETET!
A magyar miniszterelnök a két ország közötti sikeres, gyakori konzultációk jelentőségére hívta fel a figyelmet a járványhelyzet ideje alatt. Orbán rámutatott arra, hogy az első csatát mindkét ország sikeresen megnyerte, túl van ugyanis mindkettő a járvány nehezén, elérkezett azonban a második csata ideje, a gazdaság újraindításának a kihívása.
Magyarország őszintén hisz abban, hogy a múlt helyett a jövővel kell foglalkozni, s ennek a politikának, a remény politikájának a szellemében, a két ország közötti együttműködés tükrében kimondható, hogy a jövőben jobb lesz a helyzet mint korábban volt. Budapest szorgalmazza az Európai Unió csatlakozási folyamatának felgyorsítását, hat tárgyalási fejezet megnyitását Szerbiával – valamennyi olyan témakör kapcsán folytatott tárgyalás megkezdését, amelyre készen áll Belgrád.
FELFELÉ ÍVELŐ SZERB GAZDASÁG
A gazdasági célokról szólva a magyar kormányfő emlékeztetett, a magyar Eximbank 100 millió eurós hitelkeretet nyitott a magyar–szerb beruházások támogatására, de a közös vasúti projektum és a leendő közös gázvezeték is hozzájárul az együttműködés fejlesztéséhez.
Magyarország egy felfelé ívelő szerb gazdaságot lát, melynek fejlődésével nem lesz könnyű tartani a versenyt, értékelte Orbán. Szerbia visszanyerte tekintélyét, visszatért az európai politikába, számolni kell vele mint fontos gazdasági, politikai, stabilitási tényezővel. A kormányfő véleményének adott hangot, Szerbiára ma nagyobb szüksége van az EU-nak, mint Szerbiának az EU-ra.
