A Köztársasági Képviselőház épülete előtt a szerb díszőrség tagjai álltak, az ülésteremben pedig felcsendült a himnusz – ekképp kezdődött meg a szerbiai parlament rendes őszi ülésszaka, melyet még a napirend elfogadása előtt félbe is kellett szakítani, hiszen nem volt elég képviselő a padokban, délutánra kellett halasztani a folytatást. A későbbiekben jóváhagyott napirenden olyan javaslatok szerepeltek, mint például a Közigazgatási Nemzeti Akadémiáról szóló jogszabály meghozatala, az állami tisztségviselőkről szóló törvény módosítása, az információs technológiák alkalmazásának biztonságáról szóló vagy az elektronikus iratokról, elektronikus azonosításról és üzletelésről szóló új jogszabály javaslata. Az elsőként említett törvény célja az, hogy egyenlő feltételeket szavatoljon az államapparátusban, közigazgatásban foglalkoztatottak számára a szakmai továbbképzések vagy új képesítések megszerzése terén. A tisztségviselőkről szóló előírások közelebbről is rendezik majd ezeknek a képzéseknek a rendszerét. Az ülés délutáni folytatásában az elektronikus rendszer is meghibásodott, így a jelenlevő képviselők számának többszöri ellenőrzését követően állapították csak meg, hogy nem döntésképtelen a ház.
Fotó: Ótos András (Archív)
A képviselői létszám ellenőrzését megelőző órák a kormány tagjaihoz intézett kérdésekkel és a napirend elfogadásának kezdetével teltek. Marinika Tepić, az ellenzéki Új Párt képviselője vélte úgy a napirendi pontok megvitatása alkalmával, hogy nincsenek elegen a teremben, a döntéshozási képesség felmérését kérte Maja Gojković házelnöktől, majd az ellenőrzés bizonyította, hogy a szükséges 126 fős többség helyett mindössze 108-an voltak jelen az ülésen.
A hatalmi koalíció ezt megelőzően az ellenzék számos javaslatának napirendre tűzését utasította el. Ezek között volt a Gojković leváltására benyújtott javaslat is, de a Büntetőtörvénykönyv módosítását előirányzó azon kezdeményezés is, mely a kisbabák elrablását el nem évülő bűncselekménnyé nyilvánította volna. Az ellenzéki képviselők szívesen vitáztak volna arról is, mi történt 2016. április 25-ére virradó éjjel a belgrádi Savamala városnegyedben végrehajtott erőszakos épületbontás során, de a hatalmi pártok leszavazták ennek a témának a napirendre tűzését is.
VILLÁK, KIRÁLYOK, NEMZETÁRULÓK
A képviselők éles politikai üzenetek továbbítására használták ki a kérdésfeltevés parlamenti lehetőségét. Nataša Mićićet, a Liberális Demokrata Párt képviselőjét az foglalkoztatta, hogy mit keres Tomislav Nikolić volt államfő még mindig a dedinjei elnöki villában, majd arra emlékeztetett, hogy Nikolić egy tehetős személy, így nem hiszi, hogy szociális okok miatt lenne igénye továbbra is ennek a drága ingatlannak a használatára. Marijan Rističevićet, a hatalmi koalíció részét képező Népi Parasztpárt képviselőjét a Szerbiába érkező MiG-ek mellett az is érdekelte, mikor lép már fel az ügyészség Boris Tadić, Vojislav Koštunica és Vuk Jeremić ellenzéki politikusok ellen, szerinte ugyanis ők voltak a kulcsszemélyek, akik segédkeztek a Koszovónak nevezett állam kiépítésében Szerbia területén, megsértve ezzel az ország alaptörvényét, és nemzetárulást követve el. Szerinte a képviselőháznak állást kellene foglalnia Nenad Čanaknak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökének katalóniai látogatása kapcsán is, mely jelzésértékkel bírt országunkon belül.
Fotó: Ótos András (Archív)
Marko Atlagić, a Szerb Haladó Párt képviselője „bukott DOS-vezér”-nek nevezte Saša Janković korábbi ombudsmant, és arra volt kíváncsi, milyen körülmények között hunyt el a Szabad Polgárok Mozgalmának lakásában még 1993-ban Predrag Gojković. Hozzátette, hogy Janković egy számtalan botrányba keveredett, veszélyes alak. Felszólalásában kitért Saša Radulovićra, az Elég volt! elnökére is, akit viszont a „csődeljárások királyá”-nak nevezett, s azt állította: 14 vállalatban 50 millió dinárt vágott zsebre „munkássága során”.
A KOSZOVÓI SZENT KŐ
A független képviselők frakciójának egyik tagját a Belgrád víziváros projektumainak részletei érdekelték az ülésen, Sonja Pavlović szeretné tudni, milyen kötelezettségeket vállalt titokban az állam az elképzelés sikere érdekében, de a 10-es közúti folyosó munkálatainak a késése miatt is szót emelt.
A szélsőjobboldali pártok Koszovó-politikája miatt ostorozták a vezetőséget. Boško Obradović, a Dveri mozgalom és Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt elnöke a brüsszeli dialógus berekesztésére szólította fel Aleksandar Vučić szerb államfőt. Obradović mellesleg meglehetősen felkorbácsolta a kedélyeket, amikor elővett egy állítása szerint Koszovóból származó kődarabot: azt mondta, a tartományból származik a kő, ennélfogva szent, és segíteni fog abban, hogy a parlament jó útra térjen a Koszovóval szembeni politizálás során. Amikor Maja Gojković meglátta a követ, azonnal megkérte a biztonsági őröket, hogy kísérjék ki Obradovićot a kődarabbal együtt, mert ilyesmit nem szokás a képviselőházba hozni. Marjan Rističević sem bírta szó nélkül, s elmondta, szerinte a kő nem Koszovóból származik, hanem káposzta savanyításakor használhatták.
