Aleksandar Vučić köztársasági elnök kabinetjében a belgrádi sajtó érdeklődésére megerősítették, hogy „elhalasztották” az államfő novemberre tervezett horvátországi, zágrábi hivatalos látogatását. Az indoklás szerint Vučić úgy látja – s meg van győződve róla: Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő is hasonlóan gondolkodik –, hogy a látogatásnak majd egy kevésbé feszült légkörben és pillanatban kell megtörténnie, amikor lehetőség lesz „másmilyen” módon beszélgetni egymással. A látogatási terv meghiúsulását a horvát államfői kabinet is megerősítette a nap folyamán.
Vučić beiktatása óta sokat romlottak a viszonyok (Ótos András felvétele)
– Tekintettel a legújabb történésekre és a kialakult kellemetlen légkörre, mely semmiképp sem járulhat hozzá a kölcsönös bizalom erősítéséhez, a horvát államfő úgy véli, hogy a jelen pillanatban nincsenek teljesítve a látogatás alapfeltételei. A két elnöki kabinet kommunikációját követően megállapítást nyert, hogy jobb lesz elhalasztani az év végéig tervezett találkozót – áll az Ivana Crnić, a horvát elnök sajtófelelőse által aláírt közleményben.
A közlemény kiemeli, hogy Kolinda Grabar-Kitarović továbbra is a párbeszéd híve, melynek alternatívája nincsen a szomszédos országokkal szembeni kapcsolatok terén, így Szerbia esetében sem. A szabadkai elnöki találkozó megnyitotta a lehetőséget a jelenleg még nyitottnak számító kérdések megvitatására is, állapítják meg. Ezzel összhangban kezdődtek megbeszélések Vučić elnökké választását követően azzal kapcsolatban, hogy egy hivatalos látogatás tovább erősítse a kölcsönös bizalmat és a kapcsolatok rendezését szolgálja. Vučić leendő horvátországi látogatásának a célja a helyzet rendezése kell, hogy legyen, a két országnak együtt kell működnie Délkelet-Európa stabilitása érdekében és ha baráti kapcsolatokat nem is tudnak ápolni, ennek a kooperációnak sikeresnek kell lennie – állapítja meg a horvát fél.
Mint ismeretes, a két állam közötti viszony Milan Tepić őrnagy belgrádi szobrának leleplezését követően indult ismét mélyrepülésnek. Milan Tepić őrnagy 1991. szeptember végén megtagadta, hogy átadja a horvát katonai erőknek a Jugoszláv néphadsereg (JNA) bedeniki raktárát. Az őrnagy szeptember 29-én felrobbantotta a raktárat. A robbanásban Tepić mellett két katona is életét vesztette. Tettéért Szerbiában mindig is hősként emlegették. Horvátország a legélesebben elítélte a szoboravatást, míg Szerbia az usztasa szellemiség folytatásával vádolta meg szomszédját. Ivica Dačić külügyminiszter szavai szerint a Milan Tepić szobrának leleplezését követően egyre hangosabbá váló horvát tiltakozás az „őrület példája”.
