A katalóniai népszavazás szerbiai visszhangja tegnap sem csitult, újabb értékelések hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy vajon tévedett-e az Európai Bizottság egyik sajtófelelőse, amikor közölte, hogy Katalónia és Koszovó között nem lehet párhuzamot vonni. Azzal kapcsolatban is folytatódott a találgatás, hogy milyen reakcióra számíthat a szerb kormány, miután az EB, illetve az Európai Unió csúcsvezetése kézhez kapja a szerb államvezetés tiltakozólevelét.
Amikor egy nemzetközi szervezet vagy állam dönt egy ország államiságának az elismeréséről, később már nem valószínű, hogy megmásítja döntését, vagy legalábbis csak nehezen határozza el magát egy ilyen lépés megtételére – értékelte Aleksandra Joksimović, a Külpolitikai Központ elnöke, és hozzátette, hogy az eddigi bejelentések értelmében a szerb kormány egyebek mellett arra szeretne választ kapni az EB-től, az EU-tól és annak tagállamaitól, hogy vajon Szerbiára ugyanazok a szabályok érvényesek-e mint például Spanyolországra, és ha igen, akkor elismerik-e, hogy annak idején hiba volt elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott államiságát. Joksimović nem hiszi, hogy az EB válaszol ezekre a kérdésekre, legalábbis szerinte biztosan nem olyan választ ad, amelyben elismerné az EU múltbéli tévedéseit.
– Ami a katalóniai népszavazást illeti, a szavazásra jogosult polgároknak kevesebb mint a fele voksolt, vagyis értékelésem szerint megkérdőjeleződik egy ilyen referendum legitimitása. Függetlenül mindettől, az előttünk álló napok bármit hozhatnak. Az EU kulcsszereplői és az USA nem támogatja Katalónia függetlenségét. Őszintén remélem és hiszem, hogy a katalán vezetés és Madrid képes lesz megtalálni a mindenki számára elfogadható politikai kompromisszumot. Enélkül csak nehezen tudom elképzelni Spanyolország fejlődését az Unión belül – taglalta Joksimović.
Dr. Florian Bieber, a Grazi Egyetem tanára, Balkán-szakértő egyetért az Európai Bizottsággal, hogy nem minden ország és régió, illetve tartomány között lehet párhuzamot vonni. Spanyolország nem Jugoszlávia, Katalónia pedig nem Isztria, Vajdaság vagy a boszniai Szerb Köztársaság – érvelt a szakértő a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva.
Koszovó és Katalónia között az alapvető különbség az erőszak – mondta a továbbiakban Bieber.
– Bár vasárnap a népszavazás napján brutális rendőrségi fellépés volt jellemző Katalóniában, azt semmiféleképpen nem lehet a Koszovóban jellemző, hosszú ideig tartott tartó represszióhoz hasonlítani. Már az 1998/99-es háborút, valamint a koszovói autonómia eltörlése után világossá vált, hogy Koszovó és Belgrád között nem születhet megállapodás a tartomány széles autonómiájáról. Katalónia helyzete nem hasonlítható Koszovóéhoz, legyen Rajoy miniszterelnök politikája akármennyire is konok és merev. Spanyolországban demokrácia uralkodik, a kilencvenes évek Jugoszláviájáról és Szerbiájáról azonban nem lehet ugyanezt elmondani. A párhuzam Koszovó és Katalónia között a központi hatalom kompromisszum nélküli és merev magatartása, ami ahhoz vezet, hogy a nép mind határozottabban támogatja az önállósodási törekvéseket. Az 1990-es népszavazást megelőzően Horvátországban és Szlovéniában csak a lakosság egy jelentéktelen hányada támogatta az önállósodási elképzeléseket, Slobodan Milošević keménykezű politikájának okán viszont egyre tömegesebb lett azoknak a csoportja, akik Szlovénia és Horvátország Jugoszláviától való elszakadását támogatták. Ilyen jellegű folyamatok persze máshol is elkezdődhetnek, viszont nem hiszem, hogy Vajdaság vagy Isztria esetében ilyen irányban indulnának el a folyamatok – fogalmazott Bieber.
