Nem sokan érdeklődnek tájainkon a golf iránt, de nincs is nagy választási lehetősége annak, aki golfozni szeretne. Világszerte rengetegen kedvelik viszont, a tizedik legnépszerűbb sportnak számít. Lehetőséget ad arra, hogy a természetben töltsük az időt, élvezzük a friss levegőt, és közben könnyű testmozgást is végezzünk. Másoknak esélyt ad arra, hogy megszabaduljanak a stressztől és a mindennapok egyhangúságával járó feszültségtől, vagyis egy kis nyugalmat és csendet találjanak a golfpályák sima részein és zöld pázsitjain. Vannak, akik a golf társadalmi oldalát élvezik, azt, hogy a játékot együtt játszhatják különböző korú, társadalmi helyzetű és képességű emberekkel, és közben kapcsolatokat építhetnek. Megint mások azt kedvelik a golfban, hogy nem jár testi erőfölénnyel, sok sportággal ellentétben méltóságteljes, és az idősebb korosztály is bátran űzheti.
A fű, a szél, a pálya próbálgatását nem mulasztják el a golfjátékosok (Nagy Magdolna felvétele)
Vajdaságban csupán egy, Szerbiában pedig összesen két golfpálya van. Egyik Belgrádban, az Ada Ciganliján, a másik Zsablyán, a Tisza partján. A fővárosi előnye, hogy a játékosok gyorsan megközelíthetik, a zsablyai viszont csendesebb, békésebb, fiatalabb, és bőven van lehetőség a terjeszkedésre. Sokan a hírhedt Kapetan Dragannal hozzák összefüggésbe, de manapság a Golfközpontban/Golf Centarban nemigen emlegetik. Sokkal inkább meghatározó Jovan Soldatović monumentális emlékműve, mely a pálya területén, a bejárat közelében található, a 9 méter magas emberalakokkal az 1942-es razzia áldozatainak állít emléket.
Minden más a sportról, a jó időtöltésről szól. A csaknem 45 hektáros területen kilenc pálya van, és további kilencet építenek. Ezt már Milica Ošap klubelnök, igazgató mondta el.
– Golfban a 18 pálya a standard. Erre törekszünk, az építkezés sok munkát és időt vesz igénybe, de remélem, hogy a jövő év végéig elkészülünk a munkálatokkal. Ezzel mi leszünk az első klub Szerbiában, amelynek 18 pályája van, és akkor már rangos nemzetközi tornákat is szervezhetünk.
Milica Ošap fiatal igazgatónő szerint, ha jövőre befejezik a pályabővítést, akkor a zsablyai lesz az első klub Szerbiában, amelynek 18 pályája van, és akkor rangos nemzetközi tornákat is szervezhetnek (Nagy Magdolna felvétele)
A 2001-ben alapított Golfközpont bővítése tulajdonképpen egyenes folyománya annak, hogy Szerbiában egyre többen golfoznak. Az elmúlt 17 év alatt tavaly szerveztek legtöbb tornát, mintegy hetvenet, a sportág népszerűsítésére tett igyekezetük pedig egyre inkább kézzelfogható eredményeket hoz.
– Az idény egész évben tart. Nem zárunk be, noha március elejétől november végéig tart a „főszezon”. Függünk az időjárástól, de vannak olyan golfozók is, akiket nem érdekel, ha hideg van, jönnek a téli hónapokban is – mondta.
Mi, golfhoz nem értők elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, valóban csak a gazdagok engedhetik-e meg maguknak a sportág örömeit. És egyáltalán, hogyan lehet belekóstolni?
– Amikor érdeklődők jelentkeznek, először egy bemutató órát ajánlunk nekik. Az edző nagyjából egy óra alatt elmagyarázza az alapokat. A következő lépés egy 12 órából álló tanfolyam. Ezen el lehet sajátítani mindent, ami elengedhetetlen a játékhoz. Ez kell ahhoz, hogy zöld kártyát adhassunk, amivel a világ összes golfpályáján lehet játszani. A zöld kártya jogosít fel a játékra, nélküle pályára sem lehet lépni. Az árakat illetően nem dönthetem meg az előítéleteket, mert a golfozáshoz valóban sok pénz kell, ám lehet, mégsem annyi, mint amennyit képzelnek az emberek. Mi itt, Zsablyán megpróbáltuk barátságossá tenni az árakat. A már említett 12 órás tanfolyam 150 euróba kerül. Felszerelés van olcsóbb és drágább is, de mondjuk, 200 euróért már lehet megfelelőt találni a kezdők számára. Az alapfelszerelésben 14 ütő van. Szerbiában kevés üzletben, de azért mind több helyen beszerezhető a golffelszerelés, de mi is tudunk segíteni a beszerzésben. Persze ezzel nem merülnek ki a kiadások, hiszen a golfozók sok tornán vesznek részt, melyek idő- és pénzigényesek – mondta a fiatal igazgatónő.
Azt hinnénk, egyszerű, könnyű, „nyugdíjas” sport a golf, pedig állítólag igencsak igénybe veszi az embert (Nagy Magdolna felvétele)
A golfozók alapfelszereléséhez 14 ütő tartozik, melyeket a többi szükséges kellékkel együtt háromkerekű kiskocsiban tologatnak, amerre járnak, a nagyobb „kocsi” is a kényelmüket szolgálja, de ne feledjük el, hogy az egész pálya több tíz hektáros! (Nagy Magdolna felvétele)
A számok nyelvén szólva: Szerbiában két pálya és négy egyesület van – a zsablyai mellett három van Belgrádban, melyek ugyanazt a pályát használják –, ezenkívül a játékosok száma kb. ezerre tehető, és állandó emelkedést mutat. Az idei évet a sport népszerűsítésének szentelik, ennek különösen fontos része az iskoláskorúak megszólítása. Az ország több városában dolgoznak általános iskolás korúakkal, és remélik, felnőttkorukban is megmaradnak a sportnál. Nem kevésbé fontosak a tornák, melyekből csak az idén a Tisza-parti városka melletti pályán mintegy 70-et tartanak.
– Úgy tűnhet, könnyű sportról van szó, de ez nem így van. Sok edzésre, gyakorlásra és persze időre van szükség. Egy-egy labdaütés megmozgatja az ember összes izmát. Ezenkívül nem szabad elfelejteni, hogy egy-egy tornán a versenyzők 2–5 órát töltenek a pályán, amihez némi kondíció kell – fűzte hozzá a golffal való ismerkedésünk során Zorica Pintarić, a központ menedzsere –, torna pedig szinte minden héten van.
Hogy mire jó az együtt töltött idő? Nem kell hozzá nagy fantázia, gondoljunk csak arra, hogy feszültségoldásra, feltöltődésre, egészséges időtöltésre elsősorban üzletemberek járják a pályát! No, nem csak ők. A nyugalmat sugárzó zsablyai pályán megfordult már Ana Ivanović és Bastian Schweinsteiger, Novak Đoković, Vlade Divac és sokan mások. A kapu azonban nyitva áll minden érdeklődő előtt, és már csak azért is érdemes erre a kapura figyelni, mert a golf kortalan sport.
Hol és mikor kezdődött?
Noha senki sem tudja pontosan, mikor és hol kezdtek el először golfozni, ismeretes, hogy több mint 500 évvel ezelőtt már számos golfhoz hasonló játékot játszottak Európában és Nagy-Britanniában. Először azonban 1457-ben történik említés a golfról mint játékról, amelyet Skóciában játszottak. Úgy tűnik, gyorsan népszerűvé vált, mert II. Jakab király betiltotta annak érdekében, hogy alattvalói több időt fordíthassanak az íjászat gyakorlására, s ezzel hatékonyabban védjék az országát.
A golfot kezdetben tengerparti dűnék és dombok között játszották. Ennek gyakorlati okai voltak. A juhok és a nyulak rövidre legelték a füvet. Természetes homokfogók alakultak ki azokon a helyeken, ahol a karámban tartott juhok lekoptatták a felső talajréteget és előtűnt a homok. Kizárólag a királyi személyeknek és a gazdagoknak volt pénzük és idejük, hogy elutazzanak ezekre a golfpályákra, ahogy ezeket nevezték. A golf határozottan nem a köznép játéka volt. Való igaz, hogy már ahhoz is gazdagnak kellett lennie valakinek, hogy be tudja szerezni a golflabdákat.
