A hétvégén teljesen benépesedett a martonosi helyi közösség mögötti tér, ahol nyolcvan bográcsban rotyogott a körömpörkölt. Több száz ember gyűlt össze, hogy vasárnapi ebédjüket, ami most történetesen körömpörkölt volt, együtt, jó társaságban, zeneszó mellett költhessék el. Ám nemcsak erről szólt a nap, a legszebb főzőhelyeket, a legjobb pálinkákat és a legfinomabb süteményeket is díjazták ugyanis, de aki mást szeretett volna főzni, megtehette, hisz egyéb kategóriában bármit lehetett készíteni, továbbá vásárolni is. A szervezők: a Ponty Horgászegyesület és a Testvériség Művelődési Társulat nyolcadszor tartották meg a versenyt, melynek elsődleges célja talán mégsem a főzés volt, hanem a közösségmegtartó erő élesztése, ez látszódott is vasárnap, amikor a jókedv és az egyszerűség a legszebb dolgot, az együvé tartozás érzését erősítette. A négyszáz kiló alapanyagot a magyarkanizsai Szecsei Szilveszter adományozta, aki a zsűrinek is tagja volt többedmagával, és aki elmondta, hogy kilenc évvel ezelőtt Palkovics Mihály, aki a hagyományőrző egyesület elnöke volt, felkérte, hogy szervezzenek Martonoson egy olyan gasztronómiai eseményt, ami a környéken egyedülálló, így esett a választásuk a körömpörköltre. Ősz Szabó Imre, a másik fő szervező, zsűritag elmondta, a nyolcvan csapatot arra biztatták, hogy hagyományos módon főzzenek, lelküket is beleadva a főzéstudományuk mellett.
Kenyeres Réka csak tizenkét éves, de már kisujjában a főzéstudomány (Fotó: Jenei Klementina)
Megtelt a tér (Fotó: Jenei Klementina)
Ők nem csak körömből készítik az ételt (Fotó: Jenei Klementina)
A csapatok nemcsak a környékről érkeztek, hanem távolabbról is, sőt a kor szerinti megoszlás is meglepő volt, mert a legkisebbtől szinte a legidősebbig mindenki fakanalat ragadott. A tizenkét éves Kenyeres Réka például édesapjától tanulja a főzés tudományát. A legkisebb a legkisebből főzött, a választása ugyanis a malackörömre esett, abból készített pörköltet. Mint mondta, nem kell bele semmilyen különleges összetevő, csak a hagyományos, abból készülhet igazán finom étel.
A zentai Hajdú József a Komák – Komaasszonyok csapatával vett részt a versenyen.
– Jó alapanyagot kaptunk itt, a fűszereket mi hoztuk. Csak hagyományos fűszereket használunk, az egyedüli titok talán annyi, hogy meg kell hagyni a kellő időt a körömnek, úgy jó, ha ragadós!
A temerini Góbor Jolánkáék nem voltak restek sokat utazni, hogy részt vegyenek a martonosi versenyen.
– Már több alkalommal voltunk ezen a főzőversenyen, sőt tavaly a második díjat haza is vittük! A jó körömpörkölthöz elsősorban jó alapanyag kell, de egy adag szeretetet is hozzá kell tenni, anélkül nem éri meg! Az apróra vágott hagymát megdinszteljük, hozzáadjuk a körmöt, és még egy kicsit dinszteljük, majd szépen lassan főzzük. Szeretünk társaságba menni, és ezt a fajta szórakozást választjuk, ahol együtt főzhetünk. Martonoson pedig kimondottan szeretünk, sok ismerősünk is van itt, és az sem mellékes, hogy jó zeneszó mellett főzőcskézünk.
A Ponty Horgászegyesület tagjai halat sütöttek, ebből a helyszínen lehetett vásárolni, emellett a kézművesek is kiállították termékeiket, például a horgosi kovácsmester, de kézműves sörben sem volt hiány.
A vándorserleget a martonosi Fejős Erzsébet érdemelte ki, az első helyezett a martonosi Kenyeres Róbert lett, de a legjobbaknak járó díjjal térhetett haza a muzslai Palatinus János is. A legszebb tálalásért járó díjat Hajdú Klaudia érdemelte ki, a legjobb pálinka a magyarkanizsai Rózsa Dénesé lett.
A martonosi főzőversenynek nem is a tétje volt a leglényegesebb, hanem inkább az, hogy megmutatkozott, hogy az embereknek van igényük a közösségi létre, a szeretetben eltöltött, minőségi időre, ahol csak az számít, hogy jól érezzék magukat.
A horgászegyesület tagjai halat sütöttek (Fotó: Jenei Klementina)
Völgyesről is érkeztek résztvevők (Fotó: Jenei Klementina)
Munkában a zsűri (Fotó: Jenei Klementina)
A zentaiak mindenhol diadalmaskodnak (Fotó: Jenei Klementina)
A kovácsmester és portékái (Fotó: Jenei Klementina)
A rendezvény ötletadói és a zsűritagok (Fotó: Jenei Klementina)
