Pancsova adott otthont az I. Interkulturális Gyermekszínházi Fesztiválnak, amelyen Pancsova község területéről egy művelődési intézet, két művészeti iskola és nyolc általános iskola diákjai vettek részt. A mintegy 100 gyermek a pedagógusok segítségével olyan előadásokat vitt színre, melyeknek fő témája a különböző népek hagyományainak és kultúrájának az elfogadása és tisztelete. Danica Vulićević koordinátor elmondta, hogy a fesztivált a pancsovai Testvériség-egység Általános Iskola és a Művelődési Központ, valamint a Bazaart művészek társulata és a Đetvan, a szlovák művelődési és oktatási társaság szervezte.
Vajon melyik a legfontosabb karácsonyi ajándék? (Fotó: Ótos András)
− A rendezvény célja az iskolák keretében működő drámai szekciók munkájának előmozdítása és támogatása, valamint az identitás kérdésének a megfogalmazására a gyermekek szemszögéből. A fesztivál nem versenyjellegű, hanem inkább arra törekedtünk, hogy a gyerekek megértsék az interkulturalizmus fogalmát. Szeretnénk, ha ez a gyermekszínházi fesztivál hagyománnyá válna – mondta Danica Vulićević. A fesztivál első részében az alsósok léptek fel, majd a felsősöké volt a színpad. A szegmensek után a szakzsűri – dr. Sunčica Milosavljević, a Bazaart programigazgatója, Jovan Popović, a belgrádi Pinokkió bábszínház színésze és Branislav Radovanović, a pancsovai Művelődési Központ gyermekprogram-szerkesztője – véleményezte az előadásokat, és elbeszélgettek a szereplőkkel.
− Fontosnak tartom, hogy a gyerekek foglalkozzanak művészettel, mert a művészet sokkal több, mint maga az oktatás. A művészet által egy új látókör nyílik meg számukra. A tanárok, pedagógusok, művészeti oktatók fel kell hogy tárják a gyerekeknek azokat az új horizontokat, amelyek keretében megtalálják valódi szabadságukat, azaz szabadon kifejezhetik személyiségüket a képzelet segítségével. A gyerekeknek sikerült bemutatni az interkulturalizmust az előadások által, de úgy vélem, hogy a fellépésüknek sokkal szabadabbnak és játékosabbnak kellene lennie, s ebben mentoraik segíthetnek – ecsetelte Jovan Popović színész.
Danica Vulićević (Fotó: Ótos András)
Bíró Leona (Fotó: Ótos András)
Győrfi Viktória (Fotó: Ótos András)
Gyuris Mária (Fotó: Ótos András)
A fesztiválon bemutatkoztak a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskola magyar ajkú diákjai is. A nyolcadikos Dobó Anita, György Glória, Győrfi Viktória, Gyuris Mária és Bíró Leona egy kétnyelvű előadást mutattak be a közönségnek.
− Egy jelenetet készítettünk, amelyben bemutatjuk, hogy valójában mi is a legfontosabb karácsonyi ajándék. Német és szerb nyelven adtuk elő. Sokat gyakoroltunk, de nem volt nehéz elkészíteni az előadást, mert könnyű, rövid és értelmes szöveget választott a tanárnőnk. Három jelenetből áll az előadás, de összefüggnek egymással. A szereplők németül beszélnek egymáshoz, a két narrátor pedig lefordítja a szöveget szerbre, hogy mindenki megértse. Vagyunk még magyarok a faluban, de mondjuk az orvos és a boltos is szerb, így nekünk, gyerekeknek, tudni kell szerbül, azaz rá vagyunk kényszerítve. Én személy szerint nem tudok annyira szerbül, de akinek van szerb rokona, annak szerintem könnyebb elsajátítani a nyelvet – mondta Bíró Leona.
A székelykevei diákok a magyar és a szerb nyelv mellett tanulják még a német és az angol nyelvet is.
– A német nyelvet négy éve tanuljuk, a szerbet pedig első osztálytól, a magyar pedig az anyanyelvünk. Nem nehéz több nyelvet beszélni, mert majdnem minden nap gyakoroljuk őket az iskolában. A szerb nyelvet az iskolában az órán tanultam meg, és a rokonoktól. Kedvem volt szerepelni, szeretek színészkedni, és ezért döntöttem úgy, hogy részt veszek az előadásban. Színészettel csak hobbi szinten foglalkozok – vallotta Győrfi Viktória.
A pancsovai fesztiválon való részvétel volt a gyerekeknek az első falun kívüli fellépésük.
Jovan Popović (Fotó: Ótos András)
Miona Gvozdenović (Fotó: Ótos András)
A narrátorok: Dobó Anita és György Glória (Fotó: Ótos András)
– Ez az első alkalom, hogy az iskolán kívül, valamely másik városban léptünk fel. Boldog vagyok, amikor különböző szerepeket tudok eljátszani, szeretek színpadon lenni és az emberek előtt fellépni. Már három éve, hogy citerázok is, így megszoktam a közönség előtt való szereplést. A német nyelvet ötödik osztályban kezdtük tanulni, de csak az alapokat sajátítottuk el, nem nagyon volt lehetőség arra, hogy használjuk is. Ami a szerb nyelvet illeti, azzal úgy vagyok, hogy megértem, amit mások mondanak, de amikor felelnem kell, attól félek, hogy összekeverem a három nemet, és azért egy kicsit nehéz számomra. Az iskolán kívül nincs nagyon lehetőség gyakorolni a szerb nyelvet – mondta Gyuris Mária.
A székelykevei magyar ajkú diákok, igaz, az első osztálytól kezdve tanulják a szerb nyelvet, de az iskolán kívül nincs nagyon lehetőségük alkalmazni.
– Eléggé elszigeteltek abban a környezetben, ha van valamilyen fellépésük az iskolában, a falunapon vagy valamilyen más rendezvényeken, akkor ott általában magyar nyelven szerepelnek. Ezért is tartom kiváló alkalomnak a pancsovai Interkulturális Gyermekszínházi Fesztiválon való fellépést, mert itt megismerkedhetnek és barátkozhatnak szerb ajkú társaikkal. Valamint legyőzhetik azt a félelmet, hogy nagy közönség előtt olyan szerb nyelven szólaljanak meg, amelynél érezhető a magyar akcentus. Ez nem szégyen, hanem előny. Hiszen mi egy multikulturális környezetben élünk, és meg kell mutatnunk, hogy vannak olyan gyerekek is, akiknek nem a szerb az anyanyelvük, mégis beszélik, és más idegen nyelveket is. Fontos, hogy a gyerekekben mihamarabb tudatosuljon, hogy többnyelvű környezetben élnek, és hogy megtanulják tisztelni a másik kultúráját. Szerintem ez egyfajta gazdagság és előny azok számára, akik Vajdaságban élnek – hangsúlyozta Miona Gvozdenović némettanárnő, a gyerekek felkészítője és az előadás rendezője.
